„Nehéz szavakkal kifejezni, mit érez az ember, ha legendás futballisták közé kerül – mondta a Nemzeti Sportnak Juhász Roland. – Óriási megtiszteltetés volt tíz éve bekerülni a nemzeti csapat keretébe, és ez a csoda azóta is tart. Nyilván figyeli az ember, ha már bekerült, természetes, hogy számon tartja, hol tart, de nem nézek előre, mennyi lehet a vége, függ a formámtól, a sérülésektől, a kapitány elképzeléseitől. Láttam, mondták is, a következő, akit elvileg még ebben az évben utolérhetek, Puskás Ferenc, Öcsi bácsi lenne – mit lehet erre mondani? Hihetetlen, nem igaz? Egyszer is megtiszteltetés a válogatottban pályára lépni, úgyhogy nagy boldogság, hogy nekem ennyi megadatott.”
Juhász Roland. – Óriási megtiszteltetés volt tíz éve bekerülni a nemzeti csapat keretébe, és ez a csoda azóta is tart. Nyilván figyeli az ember, ha már bekerült, természetes, hogy számon tartja, hol tart, de nem nézek előre, mennyi lehet a vége, függ a formámtól, a sérülésektől, a kapitány elképzeléseitől. Láttam, mondták is, a következő, akit elvileg még ebben az évben utolérhetek, Puskás Ferenc, Öcsi bácsi lenne – mit lehet erre mondani? Hihetetlen, nem igaz? Egyszer is megtiszteltetés a válogatottban pályára lépni, úgyhogy nagy boldogság, hogy nekem ennyi megadatott.”