MAXIMÁLISAN MEGFELELT SAJÁT ELVÁRÁSAINAK – PRÓ

Ha Dárdai Pál nem szerezte volna meg a válogatottal a három Eb-selejtezőn általa célként kitűzött 5-7 pontot, akkor valószínűleg nem is lenne miről beszélni. Így viszont, hogy a maximumot érte el, ő is meggyőződhetett arról, hogy stábjával képes sikeresen irányítani a nemzeti csapatot, még „Berlinből” is. Bátor, „Ide nekem az oroszlánt is!”-mentalitását ismerve valószínűleg már hajlandó elgondolkodni a folytatáson, annak ellenére, hogy korábban Csányi Sándor MLSZ-elnök is minimális reményt fűzött ehhez. Ezt támasztja alá, hogy a finn meccs után arról beszélt, értékelni kell a helyzetet, vagyis egyáltalán nem zárta ki annak lehetőségét, hogy kapitány marad.


Dárdai Pál sajtótájékoztatója a finn meccs után:

EGY NAGY POFON MÉG MINDIG BENNE VAN A PAKLIBAN – KONTRA

Dárdai amennyire bátor és bevállalós, annyira realista is. Legalábbis eddig nagyon okosan mérte fel a terepet, nem ígért vállalhatatlant – például, hogy győzünk Bukarestben –, de amire garanciát vállalt – Finnország legyőzése –, azt teljesítette, így megőrizte szavahihetőségét.

Mivel van realitásérzéke, az eddigi meccsek tapasztalatai alapján látnia kell, hogy a jelenlegi csapatot a holland válogatott még ugyanúgy „beleállítaná a betonba”, mint tette azt Egervári Sándor csapatával (lehet, hogy nyolcat nem kapnánk, de öt gól simán benne lenne a pakliban).

Óriási mázli, hogy ebben a csoportban nincs Hollandia-szintű együttes, ám sajnos így sem vehetünk rá mérget, hogy nem jön majd egy kijózanító vereség, ami jelentősen ront Dárdai hazai és külföldi megítélésén.

Nem beszélve arról, hogy jelenleg pótselejtezős helyen állunk, és a pótselejtezőn (hangsúlyozzuk, jelen állás szerint) még a most szintén csoportharmadik oranje is szembejöhetne. Na még csak az kéne! Tegyük gyorsan hozzá, Arjen Robbenék azért valószínűleg maguk alá gyűrik az A-csoportban jelenleg második Izlandot, de mi az északiak ellen sem számítanánk favoritnak, ha egyáltalán eljutunk legalább a pótselejtezőig.

GYORSABBAN LEHET BELŐLE BUNDESLIGA-EDZŐ – PRÓ

Dárdai Pál már két éve dolgozik a Hertha utánpótlásában, jelenleg az U15-ös csapatnál tart, de onnan még nagyon hosszú út vezet a Bundesligáig, ami nem titkolt célja. Berlinben is előrébb kerül a rangsorban, ha a magyar válogatottnál eredményes munkát végez. Egy magyar Eb-szereplésnek azért lenne visszhangja, ezzel a háta mögött sokkal nagyobb eséllyel pályázhatna vezetőedzői posztra Nyugat-Európában, elsősorban persze Németországban, és nem csak Berlinben. Ellenben a Hertha U15-nél akármilyen jó munkát végez is, valószínűleg nem mostanában figyelnek fel rá más csapatoknál.

HA BUKIK, AKKOR NAGYOT BUKIK – KONTRA

Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan folytatódik a karrierje, ha elvállalja a feladatot hosszú távon, és mégsem jut ki az Eb-re a válogatottal. A Herthánál ebben az esetben valószínűleg már nem számolnának vele potenciális vezetőedző-jelöltként. Visszamenne az U15-ös csapathoz? Aligha. Végleg hazajönne és szép lassan beleragadna a magyar közegbe? Ez lenne a lehető legrosszabb kifutása a történetnek.

A VÁLOGATOTT MELLETT MÁS FELADATOT IS VÉGEZHET – PRÓ

Dárdai Pál nem az a típusú szakember, aki két válogatott meccs között otthon ül a babérjain, elemezget, hetente kimegy néhány meccsre, és közben várja az utalást a bankszámlájára. Neki állandó pörgés, napi elfoglaltság kell. Ezt elvileg a Hertha a válogatott mellett is tudja neki hosszú távon biztosítani. Alighanem egyedülálló történet lenne a világon, hogy a válogatott irányítása mellett egy másik ország klubcsapatának utánpótlásában is dolgozik, de ha ez kell Magyarország sikeréhez, akkor miért ne. Kérdés: mit szólna ehhez a Hertha?

MI A HERTHA ÉRDEKE? – KONTRA

Dárdai maradása véleményünk szerint elsősorban a Herthán múlik. Azon, hogy Berlinben hogyan fogadják majd szövetségi kapitányunk elképzelését, hogy hosszabb távon is maradna a válogatott mellett. Dárdai már a finn meccs után is megemlítette, a jövő attól is függhet, mit akar a Hertha.

Vagyis az az opció valószínűleg fel sem vetődik, hogy végleg hátat fordít Berlinnek (ezt édesapja sem tanácsolja neki, de alapvetően nem is lenne baj, ha nem költözne haza, sőt). Abban biztosak vagyunk, hogy a Hertha az utánpótlásban tudna olyan munkakört biztosítani neki, amit a válogatott mellett is lehet végezni (valószínűleg nem az U15-ös csapat mellett, hanem koordinátorként vagy megfigyelőként, az utánpótlás hosszú távú stratégiáján dolgozva). Kérdés, hogy a berlinieknek ebben mi lenne az érdekük.

Az édesapa tanácsa:

Ha tényleg szeretnék Dárdait felépíteni, akkor az ő szempontjukból a magyar válogatott jó gyakorlóterep lehet, szakmailag kicsit nívósabb, mint az U15, hasznos tapasztalatokat szerezhet. És nekik tulajdonképpen vesztenivalójuk sincs, hiszen ha mégsem sül el jól a magyar kaland, akkor legrosszabb esetben ők sem alkalmazzák magasabb szinten. Bízunk benne, hogy Berlinben is ezzel a logikával gondolkodnak, mert akkor van esély.

Viszont még egy tényező áthúzhatja a számításokat. Mi lesz, ha a Bundesligában jelenleg 14. helyen álló Herthánál már most eszébe jut valakinek, hogy Dárdaira kellene bízni a csapatot Jos Luhukay helyett?

MIT AKAR A CSALÁD, MI A GYEREKEK ÉRDEKE? – PRÓ ÉS KONTRA

Dárdai Pál már sokszor elmondta, hogy a nagy döntések előtt mindig kikéri családja és felesége véleményét. Mónika asszony eddig mindenben támogatta férjét, és ez várhatóan a jövőben sem lesz másképp. Ha a családfő úgy gondolja, szeretné hosszabb távon is irányítani a magyar válogatottat, akkor a család nem fogja lebeszélni erről. Még akkor sem, ha emiatt bizonyos időszakokban kevesebbet lesz otthon.

Konfliktushelyzet abban az esetben adódhatna, ha Dárdai végleg haza szeretne jönni, de valószínűleg nem ezt tervezi. Ez ugyanis nem érdeke a családnak, a gyerekeknek, akiknek szépen felépített élete van a német fővárosban. Palkó, Marci és Bence is a Hertha utánpótlásában focizik, a legidősebb, Palkó néhány éven belül már a Hertha felnőttcsapatának ajtaján kopogtathat, és öccsei is eljuthatnak odáig, Bence például kiemelkedő tehetségnek tűnik a korosztályában. A végleges hazatérés megtörné ígéretes pályafutásukat.

Ezzel viszont visszajutunk oda, hogy az lesz, amit a Hertha szeretne, illetve amit a klub engedélyez. Ha ugyanis Berlinben nem járulnak hozzá a további magyarországi munkához, akkor a mester – ebben az esetben érthető módon – a családja és a hosszú távú szakmai előmenetele miatt jó eséllyel a Herhát választja majd a magyar közeg helyett.

A LÉGIÓSOK IS TISZTELIK, (MOST MÉG) AZ ORSZÁG IS MELLETTE ÁLL – PRÓ

Végezetül következzen egy olyan szempont, amelynél nincs kontra. Ez pedig Dárdai magyarországi támogatottsága. A három Eb-selejtezőt követően a szakember szinte kivétel nélkül maga mellé állította a szurkolókat és a sajtót (köszönhetően a fent már említett hitelességének, annak, hogy teljesítette, amit vállalt), erre legutóbb Lothar Matthäus volt képes 2004 nyarán, amikor megvertük idegenben a németeket és a skótokat is. A német szakember persze arra is jó példa, hogyan lehet viszonylag rövid idő alatt lerombolni a szépen felépített nimbuszt…

A hazai edzőkkel az elmúlt két évtizedben mutatott bukdácsolás után azonban azzal már tisztában lehetünk (még Csányi Sándor is), hogy a magyar válogatott csak a megszokott itthoni mentalitáshoz képest teljesen új felfogással, edzői szemlélettel képes a realitásokat is felülírva eredményeket felmutatni. Abban viszont nem érdemes bízni, hogy majd idejön egy külföldi szerencselovag (amilyen Matthäus is volt), aki megváltja a világot. Soha egyetlen külföldi sem fog olyan alázattal viseltetni a magyar futball ügye iránt, mint egy hazánkfia, és egy külföldinek esélye sem lesz arra, hogy a közeg mélyére hatolva érjen el változásokat.

Szurkolói vélemények Dárdai a finn meccs előtt

Dárdainak erre már most megvan a lehetősége, hiszen az MLSZ utánpótlás-stratégiai kérdésekben is kikérte már a véleményét. Külföldről jön, hozza az ottani munkamorált, módszereket (még akkor is, ha nincs pro licence), de tisztában van azzal, hova érkezik, kiket és hogyan kell maga mellé állítania. A finn meccs után azzal indított, hogy megköszönte az újságírók munkáját és a szurkolók támogatását, míg korábban a hazai edzőknek tanulmányutat szervezett Berlinbe. A válogatottnál hangadónak számító játékosok pedig – Dzsudzsák Balázstól, Szalai Ádámon át Tőzsér Dánielig – nem győzték dicsérni a munkáját, és hangsúlyozni, szeretnék, hogy maradjon.

Alighanem sokat számít, hogy közülük valónak érzik, hiszen többekkel még együtt futballozott, így képesek érte is harcolni – Egervári Sándornál vagy Pintér Attilánál például ezt nem mondhattuk el…

Ha pedig mindenki vele, akkor ki ellene?

Nem látni szóba jöhető, megfelelő alternatívát, így csak remélni tudjuk, Berlinben is támogatni fogják kapitányi ambícióit.

AZ F-CSOPORT MENETRENDJE, EDDIGI EREDMÉNYEI

2014. szeptember 7.:
Magyarország–Észak-Írország 1–2 (Priskin 75., ill. McGinn 81., Vanczák 88. – öngól)
Feröer–Finnország 1–3 (Holst 41., ill. Riski 53., 78., R. Eremenko 82.)
Görögország–Románia 0–1 (Marica 10. – 11-esből)

Október 11.:
Románia–Magyarország 1–1 (Rusescu 45., ill. Dzsudzsák 82.)
Finnország–Görögország 1–1 (Hurme 55., ill. Karelisz 24.)
Észak-Írország–Feröer 2–0 (McAuley 6., K. Lafferty 21.)

Feröer–Magyarország 0–1 (Szalai 21.)
Finnország–Románia 0–2 (Stancu 54., 83.)
Görögország–Észak-Írország 0–2 (Ward 9., K. Lafferty 51.)

November 14.:
Magyarország–Finnország 1–0 (Gera 84.)
Görögország–Feröer 0–1 (Edmundsson 61.)
Románia–Észak-Írország 2–0 (Papp 74., 79.)

2015. március 29.:
Magyarország–Görögország, 20.45
Észak-Írország–Finnország 18.00
Románia–Feröer 18.00

Június 13.:
Finnország–Magyarország, 18.00
Feröer–Görögország 20.45
Észak-Írország–Románia 20.45

Szeptember 4.:
Magyarország–Románia, 20.45
Görögország–Finnország 20.45
Feröer–Észak-Írország 20.45

Szeptember 7.:
Észak-Írország–Magyarország, 20.45
Finnország–Feröer 20.45
Románia–Görögország 20.45

Október 8.:
Magyarország–Feröer, 20.45
Észak-Írország–Görögország 20.45
Románia–Finnország 20.45

Október 11.:
Görögország–Magyarország, 18.00
Finnország–Észak-Írország 18.00
Feröer–Románia 18.00