Szalai László: Nem nyaralni megyünk az U20-as vb-re

A szakember az MLSZ szerdai sajtóbeszélgetésén azt mondta, a csapat tulajdonképpen „ajándékba kapta" a vb-részvételt, mert míg más együtteseknek ehhez selejtezőket kellett megnyerniük, addig a magyaroknak elég volt a tavaly nyári, hazai rendezésű U19-es Európa-bajnokságon egy csoportmérkőzésen győzniük.

„Meg kellett és meg kell értetnünk a játékosokkal: bár nem biztos, hogy ott van a helyünk a vébén, élnünk kell a lehetőséggel” – jelentette ki Szalai László, s a feladat nehézségét érzékeltetve bemutatta a transfermarkt.de adatai alapján összeállított listát, amely szerint a magyar válogatott értéke 1.43 millió, míg a brazilé 38.55 millió euró.

A szakvezető kitért arra is, hogy miként kezelték a futballisták a hazai U19-es kontinenstornán nyújtott gyengébb teljesítményük (3–1-es és 6–1-es vereség) és hozzáállásuk miatt őket ért kritikákat.

„Természetesen ők is olvasnak újságot, nézik az internetet, s nyilvánvalóan fájt nekik az, ahogyan kikezdték őket, ugyanakkor senkit sem hibáztattak ezért” – mondta a szövetségi edző, s hozzátette, neki az is a feladata, hogy egyfajta lelki pluszt adjon a játékosoknak, s felébressze bennük a vágyat, hogy megmutassák, valóban jó labdarúgók.

Szalai jelezte, a keret külföldön játszó tagjait ki kell majd kérni a klubjaiktól, az U20-as világbajnokság ugyanis olyan időpontban lesz, amely „érinti” az egyesületek programjait is.

„Magyarországon nem lesz gond, a légiósokkal viszont az a helyzet, hogy ki kell utaznunk tárgyalni a lehetőségekről, mert például a Kalmár Zsoltot foglalkoztató német másodosztályú RB Leipzigtől levélben azt a választ kaptuk, hogy a játékos már felnőtt futballista, ezért semmiféle korosztályos eseményre nem kívánják elengedni” – mondta a szövetségi edző.

A magyar válogatott New Plymouth városában játssza majd a csoportmeccseit, elsőként június elsején Észak-Koreával, majd három nappal később Brazíliával, végül június 7-én Afrika bajnokával. A hat csoportból az első kettő és a négy legjobb harmadik jut tovább, a nyolcaddöntőtől pedig egyenes kieséses rendszerben folytatódik a vb. A döntőt június 20-án rendezik.

A magyarok legutóbb a 2009-es, egyiptomi U20-as vb-n szerepeltek, akkor bronzérmet nyertek.

GYENGÉK A FIATAL MAGYAR LABDARÚGÓK FIZIKAI KÉPESSÉGEI

Szalai László U20-as szövetségi edző és Klink Zoltán erőnléti edző arról is beszélt, hogy a magyar utánpótláskorú futballisták izomzata és élettani funkciói nem adnak jó alapot az egyéb területek fejlesztésére, ezért edzéselméleti megújulásra van szükség.

A két szakember a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szerdai sajtóbeszélgetésén részletesen beszámolt az U20-as válogatottnál elvégzett helyzetelemzés és számítógépes mérések eredményeiről, amelyek elsősorban a játékosok mozgását és élettani funkcióikat érintették.

„A gerinc és környékének izomzata például egyik futballistánál sem volt megfelelő, de ha ez nincs rendben, akkor felesleges is mással foglalkozni, először ezt kell rendbe tenni" – mondta Szalai László, az MLSZ edzőképzésért felelős vezetője.

Ugyanakkor hangsúlyozta, ebben nagy felelőssége van az iskolai testnevelésnek is, de a társadalmi berendezkedés sem ad megfelelő alapot. "Magyarországon ma már a gyerekek többsége úgy nő fel, hogy szinte alig mozog, leginkább otthon, a számítógép vagy az okostelefon előtt ül, nem pedig fára mászik, vagy a parkban szaladgál a többiekkel" – jelentette ki a szövetségi edző, s kitért rá, hogy például Nyugat-Európában és a skandináv országokban egészen másképp nőnek fel a gyerekek, ott ugyanis mindennapos az aktív testmozgás.

A futballszakmai adatokra térve Szalai példának hozta fel a mérkőzésenkénti sprintelések számát, kiemelve, hogy az európai labdarúgásban azt a futást tekintik sprintnek, amely legalább 27 km/órás sebességgel történik. Jelezte, hogy a leggyorsabb sztárjátékosok, mint a holland Arjen Robben, vagy a walesi Gareth Bale 36-38 km/órás sprintekre képesek a meccseken, s 90 perc alatt akár 10-15 ilyet is végrehajtanak.

„Mi egy mérkőzésen mindössze kettő sprintet tudtunk bemérni egy játékosnál, s ez a kettő is épphogy elérte az alsó határértéket, a 27 kilométer per órát" – mondta a szövetségi edző, hozzátéve, hogy a sprint végrehajtásához megfelelő izomzatra van szükség, ahhoz pedig, hogy ebből egy meccsen többet is tudjon egy futballista, az élettani funkcióknak kell megfelelően működniük.

Szalai László a futballakadémiák felelősségét feszegető kérdésre válaszolva azt mondta, kizárólag ezek az intézmények nem hibáztathatóak a kialakult helyzetért, Magyarországon ugyanis jellemző, hogy 16-17 éves játékosokat felhívnak az NB I-es csapatok keretébe, s egyáltalán nem biztos, hogy ott elvégeztetik velük azt a fejlesztőmunkát, amelyet az akadémián végig megköveteltek tőlük.

Az U20-as együttes mellett dolgozó Klink Zoltán – aki korábban többek között Erdei Zsolt profi ökölvívót, Kammerer Zoltán kajakost, és a női vízilabda-válogatottat is segítette – azt mondta, az elmúlt 30 évben az edzéselmélet „elrohant Magyarország mellett”.

„Egész egyszerűen nem jó, amit tanítanak az edzőknek, utána pedig tőlük várják a megváltást, ők viszont azt tudják csak továbbadni, amit megtanítottak nekik" – jelentette ki a szakember, s hozzátette, az U20-as futballistáknál kialakult helyzet például olyan, mintha egy tetőszerkezettel rendelkező, berendezett lakóháznak utólag kellene felhúzni az oldalfalait és megépíteni az alapját.

Szalai László az U20-as válogatott edzőtáborozásáról beszámolva számítógépes grafikonon mutatta be, hogy a játékosok szíve hogyan alkalmazkodott hat nap alatt a megnövekedett terheléshez, s hangsúlyozta, a labdarúgóknak nem a mérkőzésen kell megkapniuk a csúcsterhelést.

„Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel könnyebb éles helyzetben jó döntést hozni akkor, ha közben a szervezet mondjuk csak hetven százalékon dolgozik, mert az edzéseken már hozzászokott a nagyobb terheléshez" – mondta a szövetségi edző, s kitért arra is, hogy az említett fizikális lemaradás viszonylag rövid idő alatt, megfelelő edzésmunkával pótolható.

Az U20-as válogatott szakvezetője jelezte, minden játékos személyre szabott, külön edzésprogramot kap a válogatott stábjától, hogy amikor visszatér a klubjába, akkor is el tudja végezni a szükséges munkát.