♦ A feröeri válogatott történelmi csúcspontról várhatja utolsó két Eb-selejtezőjét. A nemzeti csapatot a 4. kalapból sorsolták ki a 2018-as világbajnoki selejtezőre – miniállamnak még sosem sikerült ezt elérnie.
♦ Azt vizsgáltuk, sikerülhet-e kitörnie Feröernek a futballtörpe státusból.
♦ Mire alapozták ezt a fejlődést?
♦ Mi szabhat ennek korlátot?
♦ És mit vár a feröeri szakíró a helyi futball közeljövőjétől? A feröeri válogatott történelmi csúcspontról várhatja utolsó két Eb-selejtezőjét. A nemzeti csapatot a 4. kalapból sorsolták ki a 2018-as világbajnoki selejtezőre – miniállamnak még sosem sikerült ezt elérnie.
♦ Azt vizsgáltuk, sikerülhet-e kitörnie Feröernek a futballtörpe státusból.
♦ Mire alapozták ezt a fejlődést?
♦ Mi szabhat ennek korlátot?
♦ És mit vár a feröeri szakíró a helyi futball közeljövőjétől?

Ha valaki azt gondolja, Feröer labdarúgó-válogatottja egy pöccintéssel elintézhető, jobban jár, ha újragondolja ezt a tévhitét. Lehet azon vigyorogni, hogy a válogatottsági rekorder, csapatkapitány Fródi Benjaminsen azért mulasztott a 2016-os kvalifikációs sorozatban Eb-selejtezőt, mert börtönőr(-gyakornok), és éppen munkanapja volt, csak nem érdemes.

Tudniillik Feröer ellen az utóbbi években mindegyik ellenfél „véreset vizelt” a pályán. És a mieinkre is ez vár csütörtökön.

Ha esetleg valakiben még felvetődne, hogy egykori futballhatalmi státusunknak megfelelő (és merőben hibás) lekezeléssel kezelje az ellenfelet, hallgasson Dárdai Pálra, aki a Feröer–Magyarország mérkőzés előtt ezzel kezdte:

„Aki úgy gondolja, hogy kimegyünk a villanyszerelő és haverjai ellen játszani egy jót, az hatalmas tévedésben van.”

Tórshavnban valahogy kicsikarta a magyar válogatott a győzelmet Szalai Ádám góljával, egy olyan meccsen, amelyen a házigazda végig mezőny- és labdabirtoklási fölényben futballozott. Egyáltalán nem úgy, mint ahogy a „futballtörpék” szoktak.

Tegyük is fel a kérdést:

FUTBALLTÖRPE-E MÉG FERÖER?

Ha azt tekintjük, hogy még mindig csak tizenegy, tétmeccsen aratott győzelemmel rendelkezik az A-válogatott, akkor igen. Azonban egyre több jel mutat arra, hogy az északi csapat kezdi maga mögött hagyni a legkisebbeknek fenntartott kategóriát, és rövidesen csatlakozhat az európai középmezőny végéhez – nagyjából a balti államok szintjén.

Feröer válogatottja 2013 márciusa óta nem szenvedett egy mérkőzésén sem háromgólosnál nagyobb különbségű vereséget – háromgólost is csak Írországtól és Németországtól. Ezt a többi európai kis válogatott – Andorra, Gibraltár, Liechtenstein, Luxemburg, San Marino – nem mondhatja el magáról. Lars Olsen csapata három meccsét megnyerte a legutóbbi tízből – hasonló eredményességi mutatója csak háromszor volt a válogatottnak a korábbi években. Görögország oda-vissza legyőzése egyértelműen Feröer legnagyobb futballsikere, olyan, ami a nemzeti csapat közeljövőjére is nagy hatással lehet.

Itt jegyezzük meg: a csoport első kiemeltjét Magyarország az elmúlt harminc évben egyszer sem volt képes oda-vissza megverni. Oda is csak egyszer…

A bravúrok következtében Feröer FIFA-ranglistapontjai rohamos gyarapodásnak indultak, a nemzeti csapat története legjobb világranglistás helyezésével (85.) várja az októberi Eb-selejtezőket. A futballtörpék közül csak Málta állt jobb helyen ennél a világranglista történetében – igaz, még 1994-ben, amikor a futballtérképen jóval kevesebb ország volt.

Az előreugrás a legjobbkor jött, mivel Feröer a világbajnoki selejtezők sorsolásán a negyedik kalapba került. Ennek következtében sokkal jobb esélye lesz további győzelmekre (Portugália, Svájc, Magyarország, Lettország és Andorra az ellenfél), reálisnak tűnik, hogy Feröer jó időre elhagyja az utolsó kalapot. Márpedig ez az a határ, amelyet a miniállamok általában nem lépnek át – eddig csak Liechtensteinnek sikerült, de nem sokáig. Feröernek esélye van a tartós berendezkedésre – a következő kvalifikációs sorozatok eldöntik, él-e vele.

MIRE ALAPOZHATJÁK A FEJLŐDÉST?

Egyrészt egy meghökkentő mutatóra: az UEFA tagállamai közül Feröeren az egyik legmagasabb az igazolt játékosok aránya a népességhez képest. A legutóbbi kimutatás 5694 igazolt feröeri futballistával számolt, ez alapján az ország 11.4 százaléka labdarúgó. Egy 2012-es felmérés szerint népességszámhoz viszonyítva Feröeren jár a lakosság legnagyobb százaléka futballmérkőzésekre – a labdarúgás megingathatatlanul a legnépszerűbb sport.

A legtehetségesebb (és legkalandvágyóbb) játékosoknak elsősorban Dánia jelent továbblépési esélyt és ugródeszkát. Az A-válogatott lassan ki tudna állítani egy kezdőt csak dániai légiósokból – kivétel a kapusposzt, a korábban a Manchester Cityt is megjáró Gunnar Nielsen a 2014-es izlandi bajnok Stjarnanban profiskodik –, az U-válogatottak kereteiben is kivétel nélkül találunk a „nagy testvérnél” játszókat.

A legnagyobb tehetség – akiből könnyen lehet, hogy a feröeri futballtörténet legnagyobb alakja válik – a dán FC Köbenhavnban játszó Brandur Hendriksson Olsen, aki egy éve, még 19. születésnapja előtt mutatkozott be az A-válogatottban. Érdemes megnézni, hogyan vélekedik eddig megtett útjáról.

Az utánpótlásképzésre és az azt irányító edzők képzettségére igen nagy hangsúlyt fektetnek, a példa – teljesen érthetően – a néhány százezres lakosságával és szisztematikus munkával az utóbbi években futballcsodákat művelő Izland. A FIFA Pénzügyi Támogató Programjának (FAP) auditált kimutatásai szerint a feröeriek rendre az utánpótlásképzésre adnak a legtöbbet a nemzetközi szövetségtől kapott pénzből.

„Feröer egyszerűen futballőrült. Óriási a részvételi arány. A játékosok nagyon korán, ötévesen elkezdik a labdarúgást, és fiúk, lányok egyaránt végigfocizzák az iskolai éveket” – mondta erről a feröeri válogatott volt szövetségi kapitánya, Páll Gudlaugsson.

A megfelelő infrastrukturális háttér megteremtésében az UEFA és a FIFA fejlesztési programjai is segítettek – a szigetország legfontosabb futballpályáinak borítását az európai szövetség HatTrick programjának keretében cserélték ki műfűre, a FIFA Goal elnevezésű programja pedig Tórshavnban és Toftirban segítette a feröeri futballfejlesztést. A helyi szövetség (FSF) szintén futtat egy infrastruktúra-fejlesztő programot – messzire jutott Feröer az 1990-es évek elejéhez képest, amikor még nem volt FIFA-szabványnak megfelelő pálya az országban.

Persze ez sem akadályozta meg Feröert abban, hogy 1990-ben minden idők egyik legnagyobb futballsokkját okozza a vb-t frissen megjárt Ausztria legyőzésével. A hőstettet még egy teljesen amatőr csapat – „a világ legjobb amatőr csapata” vívta ki, kapuban a bojtos sapkás Jens Martin Knudsennel.

A mai napig teljesen hihetetlen landskronai győzelem rávilágít még egy dologra: a feröeriek kitűnő mentalitására. Keménység, nagyszerű küzdőszellem, eltökéltség, büszkeség – mind nagyon jól jönnek a futballpályán is.

Ami hiányzott egy ideig, az az önbizalom volt, de Jóannes Jakobsen, Lars Olsen szövetségi segítője ebben is változást lát. „Most már olyan játékosaink vannak, akik akarnak, mernek és tudnak is futballozni – régebben ezzel volt elsősorban a probléma. Olyan folyamatban vagyunk a csapattal, amiből valami nagyszerű is kisülhet” – vélekedett a szakember a Guardian megkeresésére.

Érdemes egy pillantást vetni a feröeriek egyik futball-példaképnek tekintett izlandiak összefoglalójára – egy edzői szimpóziumon azzal foglalkoztak, mi teszi sikeressé a játékosaikat? A felsoroltak mind megállnak a feröeriekre is.

HOL ITT A PROBLÉMA?

A fejlődés határát (bár Izlandot látva érdemes nagyon óvatosan fogalmazni…) alighanem a demográfiai korlát állítja be. Bármennyire is extrém magas az igazolt játékosok aránya, még mindig csak néhány ezres a merítési lehetőség. Izland csodaszámba menő Eb-kvalifikációját körülbelül huszonkétezer igazolt játékosra alapozhatta. Feröer ezt a számot nyilvánvalóan nem érheti el.

Az ország népességszáma, éghajlati és időjárási viszonyai (ennek futballkövetkezménye például az extrém rövid bajnoki idény) – no meg a tény, hogy még a válogatott játékosok többsége sem teljesen profi, mivel jó megélhetést biztosító munkája van – valószínűleg limitet szabnak a feröeri válogatott sikerességének. A gondos utánpótlásképzés, az infrastrukturális fejlesztés, a remek mentalitás és a sport népszerűsége azonban megteremtette annak a lehetőségét, hogy a jövőben Feröerről ne futballtörpeként kelljen beszélni.

Apró lépésnek tűnhet ez – ám egy kis országnak hatalmas. Tanulhatunk is belőle – a reális célkitűzésekből, a kemény és tisztességes munkából, a mentalitásból…

Egyvalamiben pedig biztosak lehetünk: csütörtök 20.45-től az Üllői úton kutya kemény dolga lesz a magyar csapatnak. Ha Feröer legalább egy pontot szerez a hátralevő két Eb-selejtezőjén, csapatrekordot állít be.

Ennél nagyobb motiváció pedig aligha kell a játékosaiknak.

FERÖERI GYŐZELMEK EB-SELEJTEZŐKÖN
1. Feröer–Ausztria 1–0, 1990. 09. 12.
2. Feröer–San Marino 3–0, 1995. 05. 25.
3. San Marino–Feröer 1–3, 1995. 10. 11.
4. Feröer–Észtország 2–0, 2011. 06. 07.
5. Görögország–Feröer 0–1, 2014. 11. 14.
6. Feröer–Görögország 2–1, 2015. 06. 13.

FERÖERI GYŐZELMEK VB-SELEJTEZŐKÖN
1. Málta–Feröer 1–2, 1997. 04. 30.
2. Feröer–Málta 2–1, 1997. 06. 08.
3. Luxemburg–Feröer 0–2, 2001. 03. 24.
4. Feröer–Luxemburg 1–0, 2001. 09. 01.
5. Feröer–Litvánia 2–1, 2009. 09. 09.

EURO 2016, SELEJTEZŐK
F-CSOPORT, A 9. ÉS 10. FORDULÓ
Október 8.:
Magyarország–Feröer, 20.45
Észak-Írország–Görögország 20.45
Románia–Finnország 20.45

Október 11.:
Görögország–Magyarország, 18.00
Finnország–Észak-Írország 18.00
Feröer–Románia 18.00