A kapitány lecserélte önmagát, hogy megállítsa a magyarokat
NEM SZABAD, HOGY ELVAKÍTSON
„Könnyűnek indult, de a végén a szerencse segített” – írta címlapján a 2:1-es siker másnapján megjelent Népsport, és nem tudjuk, annak idején hányan figyeltek fel erre, de az első oldalon megbújt egy kis keretes anyag is, amely csoportbeli nagy riválisaink, a csehszlovákok háza tájáról érkezett. Nemsokára visszatérünk erre, de maradjunk egyelőre a dublini meccsnél.
„Nem szabad, hogy a győzelem fénye elvakítson bennünket” – figyelmeztetett lapunk, mert nem elég, hogy „három-négy nagy gólhelyzet kellett ahhoz, hogy Dunai II végre a hálóba találjon”, tetejébe az írek egy nem éppen váratlan húzással alaposan megzavartak minket: Charlie Hurley, a csapat-, egyben szövetségi kapitány a szünetben lecserélte önmagát, és Frank O'Neill személyében új erőt dobott harcba.
„Egyébként azért cseréltem le magam, mert nem vagyok középcsatár” – mondta utóbb Hurley, aki – ezen a meccsen magára osztott szerepével ellentétben – valóban nem volt középcsatár, ellenben igen kiváló középső védő, akit rajongói a „Király” becenévvel illettek, és 1979-ben, a klub centenáriumán megválasztottak az angol Sunderland története legjobb futballistájának. |
NEHÉZ LESZ HELYTÁLLNI
„Döntő jelentősége volt a fordulatban Hurley önkritikájának: lecserélte önmagát. Helyére O'Neill jött be. A villámgyors csatár jobbszélső lett, Givens középre húzódott be” – vezette fel tudósítónk a 60. perc számunkra mellbevágó eseményét: O'Neill nagy vágtát követő előreíveléséből a második válogatott meccsét játszó 19 éves Don Givens belőtte az egyenlítő gólt.
„A könnyű kezdés után túlságosan elbizakodott játékosaink pánikba estek, a védelem hibát hibára halmozott” – folytatta lapunk, kiemelve egy magyar cserét is, Farkas János beállítását, ugyanis az ő beadásából született meg Bene Ferenc hajrábeli győztes gólja.
„A mérkőzést ugyan megnyertük 2:1-re, ezt jegyzi fel a futballtörténelem, de ha ennek a mérkőzésnek a tanulságait nem vonjuk le, egy hét múlva egy nagyobb tudású ellenféllel szemben nehéz lesz helytállni” – vonta meg a mérleget lapunk.
A ránk váró nagyobb tudású ellenfél Dánia volt, és a mieinket Dublinban feltérképező John Hansen szövetségi kapitány annyit mondott: reméli, a magyarok nem táltosodnak meg egy hét alatt, mert akkor határozott esélyeik vannak.
„Nincs a magyar csapatnak vezéregyénisége” – nem akárki mondta ezt a Dalymount Park lelátóján. Matt Busby, a Manchester United menedzseri posztjáról néhány hónappal korábban leköszönő legenda látta úgy, hogy középpályásainknak nem erőssége sem fedezetek módjára védekezni, sem összekötők módjára támadást szervezni. „Akiket mi írunk a két kötőjel közé a csapat összeállításában, képtelenek kilencven percen át ennek az összetett feladatnak az ellátására. Sőt, rövid szakaszokra is nehezükre esik…” – ezt már a Népsport helyszíni tudósítója tette hozzá keserűen. VB-SELEJTEZŐ |
SENKI SEM EMEL KALAPOT AZ ELŐTT
Dublin után nehéz hete volt a magyar labdarúgásnak: június 11-én az Újpest kétgólos félidei előnyről 3:2-re elveszítette a Newcastle United elleni VVK-döntő visszavágóját, és ezzel a serleg is elúszott, 15-én pedig jött a koppenhágai vb-selejtező, Albert Flórián lábtörésével és a 3:2-es vereséggel.
„Nem okultunk a dublini intő jelekből – írta tudósítónk. – Valaha volt jó csapatunk, tisztelettel fogadták labdarúgóinkat külföldön, és Európa-szerte igyekeztek tőlünk tanulni. Manapság azonban egyre többen jönnek rá, hogy az oroszlán karmai megkoptak. És – mert ez sem mellékes körülmény – jelentős változáson ment át maga a játék is. Ma már nem elég húsz percig játszani. Senki sem emel kalapot az előtt, aki oxforddal is be tudja rúgni a kétforintost a kabátzsebébe.”
Ekkor vált aktuálissá az a bizonyos egy héttel korábbi kis írás a Népsport első oldalán. A szerző Josef Marko csehszlovák szövetségi kapitánytól idézett két mondatot: „Ha a magyarok ellen harmadik mérkőzésre kerül sor, akkor a csehszlovák válogatott az esélyesebb a továbbjutásra. Ezt a harmadik mérkőzést Ausztriában vagy az NSZK-ban szeretnénk lejátszani”. A Budapesten 2:0-s vereséget szenvedő csehszlovákok nyilván úgy kalkuláltak, hogy a holtverseny majd a prágai vereségünkkel következik be. Nem így történt... |
ALAPOSAN CSÖKKENT ÖNBIZALOMMAL
Immár nekünk kellett „kaparni” azért a bizonyos harmadik mérkőzésért (pontazonosság esetén az döntött a selejtezőben). Ha szeptemberben nyerünk Prágában, nagy valószínűséggel mi nyerjük meg a csoportot, és utazunk Mexikóba.
A második félidő elején vezettünk 3:1-re, de a vége 3:3 lett. „A nagyszerű ellenfél így is megrettent, presztízsveszteséget szenvedett, és az esetleges harmadik mérkőzésre már alaposan csökkent önbizalommal és a hazai pálya előnye nélkül kénytelen kiállni” – írtuk a kincstár utolsó készletnyi optimizmusát is elhasználva.
A harmadik meccs lehetőségéhez le kellett győznünk idehaza a dánokat és az íreket (megtörtént, 3:0 és 4:0), mehettünk Marseille-be – a többi sajnos ismert: 1:4.
„A mi időnk lejárt” – a végtelenül elkeseredett Mészöly Kálmán nyilatkozata ma már szállóige. „Súlyos kérdések várnak válaszra” – summázott a Népsport.
Ezért az akcióért biztosan meg fogják rohamozni a Lidl üzleteit
Csütörtöki sportműsor: a Szeged és a Veszprém is meccset játszik a kézi BL-ben
Áll a bál Kulcsár Edina miatt: kiderült, hova rohant a kórházból kisfia születése után
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Megdöbbent a világ: lemondott Katalin hercegné
Rákérdeztek az Európai Bizottságnál, Magyarország mikor kapja meg a 19 milliárd euróját – a válasz sokatmondó
Fennakadás a határon, nem akarták beengedni az F1-es pilótát az Egyesült Államokba
Döntő lépésre szánta el magát Putyin
Legendás rockzenész lett a női kézilabda Eb nagykövete
A még aktív világbajnok labdarúgó MLS-csapatnál vásárolt tulajdonrészt
„Rafa nagysága ennél többet érdemelt volna” – David Ferrernél kiverte a biztosítékot Nadal búcsúztatása
