Válogatott: miért ünneplünk a körúton? Az „Eb-őrület” pszichológiája

HOGYAN ALAKUL EGYSÉGGÉ TÖBB EZER, EGYMÁSTÓL FÜGGETLEN EMBER?

Egy szociálpszichológiai kutatásban írták le a minimális csoportközi helyzet jelenségét. Ez egy olyan szituációt jelent, amelyben az emberek önkényes vagy jelentéktelen alapon kategorizálják magukat olyan csoportokba, amelyeknek nincs történetük, érdekkonfliktusaik vagy sztereotípiáik, és már megjelenik a saját csoportra vonatkozó pozitív ítélet. Eszerint pusztán az a közös jellemző, hogy a válogatott mérkőzést nézzük, alapját adja annak, hogy egy csoport tagjaként kategorizáljuk magunkat.

Ezt a jelenséget a társas identitás elméletével magyarázták. A társas identitás az énfogalom azon része, amely a csoporttagságról való tudásunk és az azzal kapcsolatos érzelmeinkből táplálkozik. Jelen esetben a válogatott iránti érdeklődés képezi a csoporttagság alapját, amihez pozitív érzelmek társulnak: együtt örülünk a válogatott jó játékának, góljainak, győzelmeinek. Azzal, hogy egy társas csoport tagjaként kategorizáljuk magunkat, megváltozik az én minősége: az „én”-ből „mi” lesz, az egyéni és a csoportérdek közötti különbség eltűnik, a csoporttársakat hasonlónak látjuk.

A társas identitás elméletének másik fontos eleme, hogy feltételezi, az emberekben létezik egy arra irányuló motiváció, hogy csoporttagságuk alapján pozitív önértékelést alakítsanak ki. Ez a jelenség a BIRG (basking in reflected glory) tendencia, vagyis az, hogy hajlamosak vagyunk hangsúlyozni a másokkal való sikeres kapcsolatunkat, ami által növekedhet az önértékelésünk és a jó hangulatunk.

Vagyis a sikeres magyar csapattal való azonosulás, az irántuk érzett elkötelezettség hangsúlyozása, és a szurkolói csoporttagság pozitív hatásai felerősíthetik a közös ünneplés jelentőségét.

HOGYAN HATNAK RÁNK A NAGY SPORTESEMÉNYEK?

Több kutatás irányult annak feltárására, hogy milyen pszichológiai hatásai lehetnek a nagy sporteseményeknek. A kutatók feltételezik, hogy az egyénekben a szórakozás és az élmények által kialakulhat a jóllét és az én teljességének érzése, sőt, a sikerek révén a teljesítmény érzését is felerősítheti. A társas szempontot vizsgálva pedig növelheti a szociális interakciók számát, és erősítheti a csoporton belüli kohéziót.

Az említett folyamatok és hatások eredményezhetik egyrészt azt, hogy olyanok is követik az Eb-t, és együtt élnek az eseményekkel, akik egyébként kevésbé érdeklődnek a labdarúgás iránt és kevésbé elkötelezett szurkolók, másrészt pedig azt, hogy mindenki egy emberként szurkol a válogatottnak, örül a sikereinek, és büszke arra, hogy a csapatát játszani látja.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Malfas, M., Theodoraki, E. & Houlihan, B. (2004). Impacts of the Olympic Games as mega-events. Municipal Engineer, 157 (3), 209-220.

Smith, E. R. & Mackie, D. (2004). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.