Az Ismerős Arcok a Nélküledről – „csak szóljon a dal!”

„Annyi mindent kéne még elmondanom
S ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom
Hogy elmeséljem, milyen jó, hogy itt vagyunk
S mint a régi jó barátok, egyet mondunk, s egyet gondolunk”

– Sokan, sokat beszélnek a Nélküledről a különböző fórumokon, és egyre többen elő is adják az utóbbi időben. A dal most már eljutott oda, hogy NB I-es futballmeccsen, a klub szervezésében, meghívott énekes előadásában is felcsendült. Csak a szerzőt, az Ismerős Arcok zenekart nem nagyon kérdezik a kétezer-hétben íródott dalról, annak utóéletéről.

– Valóban, egy csaknem tízéves nótáról beszélünk, ami mindig nagy sikernek örvendett rajongóink körében – reagált a Nemzeti Sport Online megkeresésére az 1999-ben alakult Ismerős Arcok zenekar énekese, Nyerges Attila. – Ez idő alatt talán egyszer fordult elő, hogy nem játszottuk el a koncertünkön, de abból is „balhé” lett. Ez már jelezte, hogy nagyon jól sikerült szerzemény lett belőle, ami úgy két-három évvel ezelőtt kezdett el önálló életet élni. Először a dunaszerdahelyi szurkolók kezdték el énekelni a mérkőzéseiken, majd egyre szervezettebb formában odáig jutott, hogy amolyan csapatindulóként minden DAC-találkozó előtt elhangzik. Már engem is hívtak, hogy adjam elő, jó a kapcsolatunk a helyi szurkolókkal és a klub vezetőségével is. De hívtak már Csíkszeredába a hokicsapathoz vagy voltunk már a sepsiszentgyörgyi női kosarasoknál is.

– Az interneten a dalhoz kötődő, legtöbbet lejátszott felvétel a tavaly augusztusi, DAC–Slovan meccsen készült, ezt a videót csaknem két és fél millióan láttak. Vajon miért mostanra terjedt el ilyen széles körben?
– Nekünk a médiában nem adatik megjelenési lehetőség. Az egyetlen lehetőségünk, hogy koncerteken megismerjenek minket. Évente százhúsz-százharminc koncertet adunk, a Kárpát-medence minden szegletét bejártuk már, de felléptünk például Svédországban vagy Amerikában, Kanadában is helyi magyarok előtt. Úgy látszik, az internet segítségének is köszönhetően mára ismerték meg mindenhol a dalt.

„Mint a villám tépte, magányos fenyő
Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér
Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél”

– A zenekarnak, önnek van kötődése a sporthoz. Szurkolóként jár sporteseményekre?
– Édesapám, doktor Nyerges Mihály dékán volt a Testnevelési Egyetemen (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, korábban Testnevelési Főiskola – a szerző). Korábban atletizált (tízpróbázó magyar bajnok, válogatott, a Magyar Atlétikai Szövetség korábbi főtitkára – a szerző), így először az atlétikához volt kötődésem. Később dolgoztam a Komjádi-uszodában, akkor az úszósporttal, a vízilabdával kerültem közelebbi kapcsolatba. Persze más sportágak mellett sem mentem el, amikor magyaroknak lehetett szurkolni. Futballban egyik csapathoz sem köt ragaszkodás, de időnként az egyik Újpest-szurkoló zenekari barátommal a Megyeri útra kijártunk meccsekre. A jó futballt szeretem. Az Európa-bajnokságot nyomon követtem, az tetszett igazán, hogy nem az volt jellemző, mint korábban, hogy egy-egy gól után összeesik a csapatunk, hanem volt tartásunk Izland és Portugália ellen is. A sport lényege számomra ugyanis nem a győzelem, hanem maga a küzdelem, az, hogy mindent megtegyünk a sikerért.

– Az Európa-bajnokságra a világ különböző pontjairól érkező magyar szurkolók talán éppen a Nélküled egyik legfontosabb üzenetét juttatták érvényre Franciaországban.
– Igen. Olyan összetartozást szeretnénk kifejezni, amire gondolatban, lélekben talán minden magyar szívű ember vágyik. Nagyon jó érzés volt látni, ahogy a szurkolók ezt a dalt énekelték a meccsek előtt az utcákon vagy aztán a stadionokban is. Megmondom őszintén, sokkal inkább odavalónak éreztem ezt a nótát, mint a kilencvenes évek popslágerét.

„Mint a leszakított, haldokló virág
Mint az ötmillió magyar, akit nem hall a nagyvilág
Mint porba hullott mag, mi többé nem ered
Ha nem vigyázol ránk, olyanok leszünk mi is, nélküled.”

– Érdekes, amit mond, de ez is mutatja, hogy a szurkolók, illetve mi magyarok milyen sokfélék vagyunk, különböző ízléssel, világnézettel. De időnként, például az olyan nagy sporteseményekkor, mint az Európa-bajnokság, vagy éppen az olimpia, képesek vagyunk összekapaszkodni. A világ bármely pontján együtt szurkolni a mieinknek, együtt sírni, együtt nevetni. Még ha teljesen egy nyelvet sosem beszélünk majd. Ez utóbbi tételt az is bizonyítja, hogy bár bizonyos körökben nagyon népszerű a Nélküled, sokan támadják, mondván: populista, közhelyes…
– Hozzászoktunk már a támadásokhoz, de fölösleges is ezekkel foglalkozni, vagy vitatkozni. A dalnak megvan a maga ereje, amit az bizonyít, hogy egyre többen ismerik és éneklik is. Sokan úgy kritizálják, hogy nem is ismerik sem a szövegét, sem a mondanivalóját. A Nélküled azokhoz szól, akik megértik. Mi tesszük a dolgunkat, a dalok pedig élnek.

– Az nem zavarja, hogy sok meccsen nem önöket kérik fel, hogy adják elő?
– Lehet, sokan nem is tudják, kihez köthető a Nélküled. Az Európa-bajnokság alatt, a csapat hazaérkezésekor például furcsa volt hallani az egyik Rakonczai fivér előadásában. Talán megkérdezhettek volna, nincs-e kedvem előadni a saját dalunkat… Persze olyan is van, hogy hívnak, de más koncert miatt nem tudok menni. Például volt már a Győrnek Nagyváradon kézilabdameccse, amit ezért kellett lemondanunk. Mások meg kérdés nélkül előszedik és játsszák. De nem baj, nem a mesélő a lényeg. Énekelje bárki, akinek kedve van hozzá, csak szóljon a dal! Aztán ha valaki „véletlenül” ránk is kíváncsi, akkor ellátogathat a koncertjeinkre, például november ötödikén a budapesti Barba Negra klubba, ahol garantáltan tőlünk is hallhatja.

„S bár a lényeget még nem érthetted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk!”