MLSZ: 2016 sikeresebb volt, mint az előző év – Csányi Sándor

„Az MLSZ 1.5 milliárd forint plusszal zárta az előző évet, ezt a pénzt eredménytartalékra fordította, amely így már 4.7 milliárdos” – adott tájékoztatást az MLSZ gazdálkodásáról az OTP elnök-vezérigazgatója, aki üdvözölte, hogy az Európai Unió további hat évre jóváhagyta a TAO-támogatást, amelyből tavaly 45.4, a kezdetektől összesen 131.4 milliárd forint áramlott a futballba. Ismertetése szerint ennek nagy része az utánpótlásba és az amatőr futballba került.

Az élvonallal kapcsolatban kifejtette, meghozta a várt eredményt a 12 csapatosra csökkentett létszám, mivel nemcsak gazdaságilag lettek stabilabbak a klubok, hanem szakmai előrelépés is tapasztalható, ezért az NB I, az NB II és az NB III létszámát és rendszerét sem változtatja meg az MLSZ. A magyar fiatalok szerepeltetését ösztönző pénzügyi elosztási rendszert is kiemelte, jó példaként említve az éllovas Budapest Honvédot, valamint a Vasast, amelyek szerinte bizonyították, hogy így is lehet sikereket elérni.

„Még ebben a hónapban felvesszük a kapcsolatot a klubokkal, hogy együtt találjunk megoldást az alacsony nézőszámra, mert hiába nem közvetít minden meccset a televízió, így sem nőtt a kilátogatók száma” – mondta Csányi, aki ismertette, hogy az MLSZ kérdőívét kitöltő csaknem 30 ezer szurkoló az alacsony színvonalat kifogásolta. Megjegyezte, a nézőszámra negatív hatást gyakorol, hogy több klub nem otthon játszik.

A profi klubok stadionjaival kapcsolatban elmondta, hogy 12-t már átadtak, 11 kivitelezése zajlik, míg további 8 előkészítés alatt áll, s vélhetően a 2019–2020-as szezontól játszhat minden együttes a saját pályáján. Elárulta: két klubnak volt licencproblémája a pályafűtés hiánya miatt, de várhatóan nyáron Újpesten és Mezőkövesden is megoldják ezt, ami azt eredményezheti, hogy rövidebb lesz a téli szünet, amely jelenleg az egyik leghosszabb Európában.

Csányi a nemzeti stadion kapcsán aggodalmának adott hangot, mert megfogalmazása szerint kicsit csúszásban vannak, de ha a jelenlegi terveknek megfelelően 2019 szeptemberére elkészül az aréna, amely a 2020-as Eb-n három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont, akkor problémamentes lesz az átadás, illetve a novemberre várt felavatása. Az MTI kérdésére azt mondta, a csúszást az elhúzódó közbeszerzési eljárás okozta.

„Én ilyet még nem láttam” – jelentette ki Csányi a 30-40 ezer magyar szurkoló marseille-i vonulását és a budapesti spontán népünnepélyt említve a tavalyi, franciaországi Eb kapcsán. Egyúttal köszönetet mondott a kluboknak, hogy hozzájárultak a hosszabb felkészüléshez, mert az jelentősen növelte a válogatott esélyeit. Kiemelte, a nemzeti együttes 18. helyen állt a világranglistán, továbbá az év csapata lett a sportújságírók szavazata alapján.

A jelenleg zajló vb-selejtezőről úgy vélekedett, hogy az nem a tervek szerint alakult, ennek okaként a fiatalítást, a feröeri orkánerejű szelet és a Svájc elleni meccsen látott bíró hibákat említette.

Beszédéből kiderült, hogy a pályaépítés és a tömegesítés minden területen jól halad. Előbbiben túlteljesítették a vállalt 800 pályát, ugyanis 1002 új épült, további 1513-at felújítottak.

A női futballról közölte, hogy 800-ról 20 ezerre nőtt a játékosok száma. Külön kiemelte, hogy a nőknél van egy magyar világsztár, Jakabfi Zsanett, aki vezeti a Bajnokok Ligája góllövőlistáját.

„Nem térünk le a női futball fejlesztésének útjáról” – jelentette ki, megemlítve, hogy az MLSZ megpályázta a 2019-es női BL-döntőt, valamint megrendezné a 2021-es vagy a 2025-ös női Eb-t.

A futsallal kapcsolatban az Eb-szereplés mellett azt hangsúlyozta, hogy már több mint 21 ezren játszanak, további fejlesztés érdekében pedig a kézilabda-szövetséggel együttműködve kellene csarnokot építeni, amelyek futsalra is alkalmasak.

A szurkolókról azt mondta, hogy egyetlen kirívó balhé volt, méghozzá a Győr–Veszprém futsalmeccsen, ugyanakkor a rasszista rigmusok visszaszorításában nincs változás, de az MLSZ szidalmazása megszűnt a franciaországi Eb-t követően.

A magyar bírók teljesítményét összességében jónak értékelte, hozzátéve, hogy a játékvezető hibázhat, de arrogáns nem lehet, azt nem tolerálja. Ilyen esetben akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az illetőt nem jelölik FIFA-bírónak.

Az MLSZ közgyűlésen megjelent Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság új elnöke, aki többek között arról beszélt, hogy a két szervezet között eddig nem voltak közös szakmai programok, de ezen változtatni szeretne, már csak azért is, mert más sportágak tanulhatnának az MLSZ-tõl.

A mintegy kétórás közgyűlésen, amelyen a 76 küldöttből 58 jelent meg, vita nélkül elfogadták a 2016-os beszámolókat és az idei terveket is.