Évzáró – Deák Zsigmond jegyzete

Ó, ió, ció, áció, káció, akáció, vakáció! Ugye ismerjük ezt a feliratot minden egyes iskola minden egyes táblájára színes krétával felírva, kiegészítve az évzáró napjára? Aztán sipirc, a nebulók hónuk alatt a bizonyítványukkal spriccelnek szét a szélrózsa minden irányába. A labdarúgó-válogatottak évzárója csak részben ilyen, hiszen egyrészt nem június elején, hanem november közepén ér véget az esztendő érdemi része, s utána a vakáció helyett folytatódik a klubfutball, amíg a tél engedi.

A magyar nemzeti gárdára október elején a Svájc és a Feröer elleni világbajnoki selejtező vár, a novemberi dupla évzárón pedig, mint pénteken hivatalosan kiderült, a luxemburgi idegenbeli és a Costa Rica elleni hazai felkészülési találkozó. Barátságost nem írok, hiszen a legkisebb Benelux-állammal és a közép-amerikaiakkal sem vagyunk túl nagy barátok, utóbbiakkal még csak nem is találkoztunk eddig soha (kivéve korosztályos szinten, a 2009-es U20-as vb bronzderbijén). Tét nélkülit épp írhattam volna, de ez a jelző a vb-kvalifikációra is vonatkozik, mivel már nincs esélyünk az oroszországi szereplés kivívására.

Marad a felkészülés, de mire is? Közel egy év múlva kezdődik majd a Nemzetek Ligája elnevezésű, még a szervező UEFA által is nehezen értelmezhető sorozat, addig nézhetjük a nálunk szerencsésebbeket és főleg jobbakat a nyári világbajnokságon. Costa Rica gyakorlatilag biztos résztvevő, 21. a világranglistán, legutóbb negyeddöntőzött a brazíliai vb-n, legjobbjai erős európai élklubokban pallérozódnak, elsőre talán furán hangzik, de jelentős fegyvertény lenne a legyőzése. A tavalyi Eb-szereplés termelte szurkolói bizalomra alapozva kis kockázattal kijelenthetjük, sokan lesznek most is a Groupama Arénában, erre a találkozóra tehát találhatunk racionális magyarázatot.

A luxemburgi meccsre már nehezebben (az MLSZ nem is próbálkozott meg a keresésével), a franciák elleni döntetlen és a fehéroroszok legyőzése mindenesetre óvatosságra int, de még inkább a saját andorrai teljesítményünk. Hiszen Luxemburg is kis hal, nem sokkal nagyobb az andorrai „snecinél”, amely lenyelt minket.

Aztán új év, új remények, a vb-résztvevők közül tavasszal hátha leesik egy-két nívósabb futballt játszó társaság, amely velünk fordulna rá a nagy seregszemlére, ősszel meg, ugye, felkészülési mérkőzések helyett következik a Nemzetek Ligája. Costa Rica nem jöhet, s mi sem mehetünk Luxemburgba, úgyhogy használjuk ki az utolsó lehetőséget…