MLSZ: Át kell alakítani az utánpótlásképzés támogatását – Csányi

„Nem voltam még FIFA-alelnök, tíz év múlva könnyebben válaszolnék arra, mit lehet profitálni belőle – kezdte Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a Világgazdaságnak. – De azt már most látom, hogy a FIFA-ban, valamint az európai szövetségben, az UEFA-ban betöltött tisztségeim révén sokkal több olyan információt kaphatunk, illetve olyan kapcsolatokat teremthetünk, amelyek a magyar futball fejlesztését is szolgálhatják. Például két év múlva tervezzük áttekinteni a versenyrendszert, hogy lássuk, bevált-e a modell, amelyet alkalmazunk. A Profi Ligák Szövetsége elnökét is felkértem arra, osszák meg velünk a tapasztalataikat, melyek a tíz, a tizenkét és tizenhat csapatos bajnokságok előnyei, hátrányai.”

„A nemzetközi és az európai szövetségben napirenden van több olyan törekvés, amellyel magam is egyetértek, ilyen például az UEFA-ban a pénzügyi fair play második szabályozása: tovább szigorítanák, hogy a klubok csak annyit költsenek, amennyi bevételük van, indokolatlan kiadásokkal pedig ne próbáljanak ideiglenesen előnyt szerezni, egyúttal nem fenntartható módon gazdálkodni. De azt is jó iránynak tartom, hogy a versenysorozatok bevételeinek visszaosztásánál növelni kell a szolidaritást, hogy több pénz jusson a labdarúgás hátországának, az utánpótlásnak.”

Összevetve a szomszédos és a visegrádi országok bajnokságaival a magyart, az NB I-ben szereplő játékosok 288 ezer eurós átlagértékkel csak tízből a nyolcadikok, a légiósok aránya a negyedik legtöbb, 30.8 százalék, az átlagéletkor pedig 26.3 évvel a legmagasabb. De mit üzennek ezek a mutatók?

„Azzal elégedett vagyok, hogy a külföldi labdarúgókra jutó játékpercek száma csökkent 2010 óta, a fiatal játékosok szerepe viszont kevesebb bizakodásra ad okot. Míg a környező országokban komoly meccsterhelést kapnak a tizennyolc-tizenkilenc éves játékosok, addig nálunk még mindig az idősebb, tapasztaltabb játékosoké a főszerep. Márpedig az életkor szorosan összefügg a piaci értékkel. Egy huszonkét éves futballista ára a többszöröse lehet a hasonló képességű harminc esztendős társáénak, de ehhez fel is kell hozni a megfelelő szintre.”

„Változtatni kell, ezért is tervezzük átalakítani az utánpótlásképzés támogatását, döntően arra építve, hogy ki nevel ki olyan játékosokat, akik akár a saját, akár más NB I-es vagy NB II-es klubban, külföldi bajnokságban, a válogatottban szerepelnek. Azoknak az utánpótlásműhelyeknek, amelyek nem képesek kinevelni ilyen játékosokat, fölösleges támogatást adni, minderről már a hetekben tárgyal az MLSZ” – tette hozzá Csányi, aki azt is elárulta, az új Puskás Ferenc Stadionnak 2019 nyárutójára, kora őszére kell elkészülnie.

„A napokban egyeztettem Fürjes Balázs kormánybiztossal, a tájékoztatása szerint ezt a határidőt tudjuk tartani, sőt talán nyerhetünk is egy kis időt, mert a tervezettnél valamivel előrébb tartanak a kivitelezési munkálatok.”

A 2020-as Európa-bajnokságot több európai nagyvárosban rendezik majd meg, az egyik házigazda Budapest lesz, azonban ez nem jelent automatikus kvalifikációt a válogatottnak. Csányi Sándor szerint elsősorban az Eb-selejtezőre kell majd koncentrálnia a magyar csapatnak, a Nemzetek Ligájára „utolsó szalmaszálként” tekint. A selejtezőkből 20 csapat jut az Eb-re, a Nemzetek Ligájából pedig mindössze négy.

A Csányi Sándorral készített teljes interjút – melyben a taoprogramról és az NB I alacsony nézőszámáról is beszél – itt olvashatja el.