„Amikor megérkezik a csapat vasárnap vagy hétfőn, pénteken meg már mérkőzés van, a szövetségi kapitány mozgástere meglehetősen korlátozott, ez alatt a három nap alatt fizikai felkészítést biztosan nem tud csinálni – fogalmazott az MLSZ első embere. Kifejtette, a válogatás, az ellenfél felmérése, a motiválás, a taktika kidolgozása, s néhány elemének gyakoroltatása a szakvezető feladata. – Mindez nem ér semmit, ha nem megfelelő mentális, fizikai állapotban lévő játékosok érkeznek oda. Ez a klubok feladata lenne, mint ahogy a minőségi utánpótlásmunka végzése is.”
Kiemelte, az infrastukrúrára és tömegesítésre fordított pénzek jól hasznosultak, „több és jobb minőségű pálya, és több gyerek van". A profi futballra és az alatta lévő minőségi utánpótlásképzésre fordított összegek viszont véleménye szerint nem megfelelően térültek meg.
„Kevés jó magyar játékos jött ki az elmúlt években, ezek közül pedig jó néhány – nem tudom, milyen indokból – nem kerül pályára. Ily módon nagyon kevés a tér a magyar válogatott jó szereplésének” – mondta.
Hozzátette, mindezt még el is tudná fogadni, ha a klubok az idősebb külföldi játékosokkal jó szereplést nyújtanának a nemzetközi kupákban.
„De ez sincs meg. Nem tudom, miért adjuk fel a fiatal és magyar játékosok szerepeltetésének a lehetőségét, ami hosszú távon előre vihetné a klubokat és a válogatottat is – emelte ki Csányi Sándor. – Azt kérem a kluboktól, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ugyanolyan hatékonyan használják fel eredményességi alapon, mint ahogy mi is próbáljuk a minőségi munkát külön díjazni.”
Csányi hangsúlyozta: „Hiányoznak a klubfutballban a nemzetközi eredmények, s ez az oka, hogy hiányoznak a válogatott eredményei is.”
Úgy fogalmazott, bízik benne, hogy ahogy Georges Leekens szövetségi kapitány tudott javítani a játék színvonalán néhány nap alatt a kazahok és a skótok elleni felkészülési mérkőzések között, most még több idő alatt alkalma lesz megismerni a magyar játékosokat a júliusi felkészülési mérkőzésekig.
„Az eddigi tapasztalatok bizakodásra adnak okot, ezúttal pedig még alaposabb szelektálási folyamat végén alakulhat ki a válogatott kerete. Szeptemberre kell összeállni, ám júliusban már mindenképp látnunk kell ennek biztató jeleit" – mondta.
Kitért a fiatalszabályt váltó produktivitási rendszerre, amely kizárólag a teljesítmény, a pályán töltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket. A támogatásban kizárólag azok a sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében. A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő futballistát nevel egy klub, annál magasabb anyagi támogatást kap.
Mint mondta, ennek nyomán szeretné, ha minél több műhelyből kerülnének ki NB I-es vagy válogatott szintű labdarúgók. Az új szisztéma ugyanis igazságosabb, mert nemcsak a profi klubot, hanem a nevelésben résztvevő egyesületeket is díjazza, ezáltal nevelésre ösztönzi – hangsúlyozta.
„Szeretném, hogy az utánpótlásedzésben ne az eredménycentrikusság legyen a jellemző. Nem egyszer találkozunk üvöltő dervisekkel a pálya szélén, akik tönkreteszik a gyerekeket, elveszik a kedvüket a futballtól" – fogalmazott.
Jelezte, keresik annak lehetőségét, hogy ezeket szankcionálják, adott esetben elvegyék azok licencét, akik „a legminimálisabb pedagógiai érzékkel sem bírnak”.
Csányi Sándor leszögezte, a megfelelő képzések, a versenyrendszer és az infrastruktúra is rendelkezésre áll, az MLSZ biztosítja a pénzügyi stabilitást, érdekérvényesítést és a nemzetközi képviseletet is.
A közgyűlés utáni sajtótájékoztató itt tekinthető meg: