Korábban azon bosszankodtam, hogy a sorsdöntőnek tűnő futballcsaták alkalmával az éppen aktuális ellenfélnél „a nagy név” mindig éppen a magyar válogatott ellen tért vissza a pályára. Anno a románoknál egész napos (de lehet, egész hetes) televíziós műsorfolyam zajlott az ügyben, hogy Gheorghe Hagi kapjon újra válogatott szerelést a magyarok elleni Eb-selejtezőn. Egy-egy jelenkori valóságshow vagy tehetségkutató fináléja semmiségnek tűnik még ma is ahhoz a hisztihez képest, ami az 1999-es meccs előtt zajlott Bukarestben (és hát persze a Kárpátok Maradonája az össznépi könyörgés hatására játszott is egy félidőt…).
No, nem akarom hosszúra nyújtani a bevezetőt, de biztos vagyok abban, hogy az ilyen eseményeknek a lélektani hatása nem lebecsülendő: az ellenfél csak odafigyel arra, mi történik egy-egy ikonikus, ergo rá veszélyt jelentő labdarúgóval, míg a visszatérést óhajtó játékosközösség számára lelki töltekezésre alkalmas, hogy a nagy kedvenc ismét a csapatot erősíti, a szurkoló pedig kiváltképp részese szeretne lenni (azért nem írom, hogy szemlélője, mert ki tudja, mikor lesznek zsúfolt széksorok előtt rendezett focimeccsek a világban) a maga módján a nagy s talán soha vissza nem térő pillanatnak – a nagy visszatérésnek.
Szóval nekem cseppet sincs ellenemre, hogy már régóta megy a találgatás, vajon a három országban öt gólkirályi címet szerző Nikolics Nemanja újra felölti-e a címeres mezt, s ha visszatér a magyar válogatott keretébe, akkor arra majd éppen a sorsfordítónak is mondható Bulgária elleni Eb-pótselejtezőn kerül-e sor. Nem mondom, hogy ez lenne a világfutball legnagyobb története, ugyanakkor végre eljöhet az az áldott pillanat, hogy mi kezdhetjük el magunkat „spannolni” azért, hogy rutinos és nagyszerű góllövővel erősödjön a nemzeti csapatunk, a bolgárok pedig csak rágják a körmüket, a védősorból kit állítsanak majd rá (és persze a történet azzal lehetne teljes, ha Niko éppen a hátvéd hibája után rúgna majd a rá jellemző, szemfüles gólt, lehetőleg győzelmet érőt!).
E pillanatban a kis hír is hír, úgyhogy senki se csodálkozzon azon, ahányszor Nikolics Nemanjával interjú készül, a kérdések között ott szerepel majd: na, visszatér a válogatotthoz? A válaszra még várni kell – de valami mintha alakulna… Lelkileg is.