Válogatott: Képesek vagyunk legyőzni Izlandot – Könyves Norbert

– Mi lett a fogadással?
– Köszönöm, hogy kérdezi. Az igazság az, hogy a menedzserem, Illés Zoltán még mindig nem indult útnak, ho­lott a Szerbia elleni meccsünk előtt kijelentette, ha a bemutatkozásom alkalmával gólt szerzek, kerékpárra ül, és meg sem áll Moszkváig – elevenítette fel a történteket Könyves Norbert, a ZTE kétszeres válogatott támadója. – Hogy lássa, kivel van dolga, már azzal is beérném, ha Budapestről elbiciklizne Zalaegerszegig. Úgy tudom, negyven-ötven kilométert már letekert a minap, na, ennek a távnak a négy-ötszörösét kellene megtennie, és akkor rendezettnek tekinteném a számlát.

– Az elmúlt hetekben hányszor nézte meg a győzelmet érő gólt?
– Érdekes, de nem olyan sokszor. Ötször, esetleg hatszor. Talán azért sem nézegetem folyton, mert minden pillanat a fejemben van. Nagyon örültem neki akkor – és persze még most is jó érzés tölt el, ha eszembe jut, hogy amikor életemben először volt rajtam a címeres mez, mindjárt a kapuba találtam. Csak azt sajnálom, hogy azóta még nem jártam odahaza, Moholon. A kis falumban hatalmas volt a boldogság, ha karácsonykor hazajutok, a rokonokkal és a barátokkal biztosan felelevenítjük egyszer-kétszer, mi történt október tizenegyedikén Belgrádban.

– Azóta is mindennap szóba kerül az az este, vagy ön már lezárta magában azt a fejezetet?
– Lezártam, vagy legalábbis igyekeztem lezárni. Néhány napig téma volt, amikor visszajöttem Zalaegerszegre, a tulajdonosunkkal, Végh Gáborral és a sport­igazgatónkkal, Sallói Istvánnal az élen sokan gratuláltak – nem is ők lettek volna, ha nem teszik mosolyogva hozzá, hogy ezt várták tőlem. Aztán lecsengett a történet, annál is inkább, mert az élet visszatért a normális kerékvágásba, egyik bajnoki mérkőzés követte a másikat, nekem pedig az volt a dolgom, hogy azokon a meccseken a legjobb tudásom szerint segítsem a Zetét.

– Nem tagadta, amikor Marco Rossi szeptember végén keretet hirdetett az októberi találkozókra, nagyon meglepődött.
– Az nem kifejezés!

– Ha nem tévedek, hétfőn már nem csodálkozott annyira, amikor a szövetségi kapitány felolvasta a nevét.
– Megmondom őszintén, számítottam rá. Vagy helyesebb úgy fogalmazni: bíztam benne, hogy az októberben történtek után ezúttal is meghívót kapok. Amikor hétfő délelőtt megjelent az üzenet a telefonomon, és láttam, hogy a feladója Tömő Attila, a válogatott csapatmenedzsere, már tudtam, miért ír nekem. Azért jó volt elolvasni.

– Amikor két hete sérülés miatt nem léphetett pályára a Budafok elleni mérkőzésen, nem tartott attól, hogy a válogatott mérkőzésekről is lemarad?
– A Budafok elleni meccset elővigyázatosságból hagytam ki. Kisebb húzódással bajlódtam, a szakmai stábbal egyeztetve abban maradtunk, nincs értelme kockáztatni. Ha „összedrótoznak”, talán játszhattam volna, ám benne volt a pakliban a súlyosabb sérülés veszélye. Így viszont volt esély rá, hogy egy hét alatt rendbe jövök, és Felcsúton már bevethető leszek. A számításunk bejött, múlt szombaton már vissza is térhettem, és ami még fontosabb, nyertünk.

– Igaz, hogy akkor sérült meg, amikor az edzés után kint maradt pluszmunkát végezni?
– Gondoltam, nem árt gyakorolni még a kapura lövéseket. Azt nem mondom, hogy hiba volt, mert gyakorolni nem szégyen, de nem bántam volna, ha egy rossz mozdulat következtében nem fájó lábbal sétálok be az öltözőbe. Mint a mellékelt ábra is mutatja, nagy baj szerencsére nem ért – úgy vagyok vele, ennek így kellett történnie. Ettől még legközelebb is kint maradok.

– Kissé feszített lesz a vasárnapja, nem?
– Ó, nem lesz vészes. A délutáni meccs után kocsiba ülök, és megyek Telkibe – ennél nagyobb gondom sose legyen! Remélem, győztes meccsel a hátam mögött szállhatok be a kocsiba. A kisvárdaiak ugyanakkor aligha lesznek tekintettel az én lelkiállapotomra. Masszív, jó csapat a Várda, remekül védekezik, de nem legyőzhetetlen.

– Izland sem az?
– Hisszük, hogy nem. A Bulgáriában elért győzelemmel megteremtettük magunknak az esélyt, hogy kijussunk az Európa-bajnokságra. A keretünket jó futballisták alkotják, képesek vagyunk Izlandot is legyőzni. Szóval, ott motoszkál már a fejünkben, mit érhetünk el csütörtökön, ám ennél többet egyelőre nem szeretnék azzal a meccsel kapcsolatban mondani. Most még valóban az a fontos nekem, hogy a Kisvárda ellen minden jól menjen.

– Emlékszik rá, hol nézte a négy évvel ezelőtti Magyarország–Izland Európa-bajnoki csoportmérkőzést?
– Hogy hol, arra nem, csak az rémlik, hogy a televízió előtt ülve szurkoltam.

– Most többet is tehet a drukkolásnál.
– Igen, kicsit közelebb leszek a csapathoz... Hihetetlenül örülök, hogy a válogatott tagja lehetek. Megbecsülöm, hogy harmincegy éves koromra az élet megadta nekem. Már az hatalmas megtiszteltetés, hogy egyáltalán a keretben lehetek. Ha ezek után a kispadon ülök végig Izland ellen, azt sem bánom – csak nyerjünk!

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Hegedüs Lajos (Paksi FC)
Védők:Bese Barnabás (Oud-Heverlee Leuven – Belgium), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Mol Fehérvár FC), Hangya Szilveszter (Mol Fehérvár FC), Kecskés Ákos (FC Lugano – Svájc), Lang Ádám (Omonia Nicosia – Ciprus), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Loic Nego (Mol Fehérvár FC), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szalai Attila (Apollon – Ciprus)
Középpályások:Cseri Tamás (Mezőkövesd), Holender Filip (Partizan Beograd – Szerbia), Kalmár Zsolt (Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia), Kleinheisler László (NK Osijek – Horvátország), Nagy Ádám (Bristol City – Anglia), Schäfer András (Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia), Sigér Dávid (Ferencváros), Szoboszlai Dominik (Red Bull Salzburg – Ausztria)
Támadók:Gyurcsó Ádám (Hajduk Split – Horvátország), Könyves Norbert (Zalaegerszegi TE FC), Nikolics Nemanja (Mol Fehérvár FC), Sallai Roland (Freiburg – Németország), Szalai Ádám (Mainz – Németország), Varga Kevin (Kasimpasa – Törökország)

AZ IZLANDI VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Hannes Halldórsson (Valur), Ögmundur Kristinsson (Olympiakosz – Görögország), Rúnar Rúnarsson (Arsenal – Anglia)
Védők: Ari Skúlason (Oostende – Belgium), Hördur Magnússon (CSZKA Moszkva – Oroszország), Birkir Saevarsson (Valur), Kári Árnason (Víkingur Reykjavík), Ragnar Sigurdsson (FC Köbenhavn – Dánia), Sverrir Ingason (PAOK – Görögország), Hólmar Eyjólfsson (Rosenborg – Norvégia), Hjörtur Hermannsson (Bröndby – Dánia), Victor Pálsson (Darmstadt – Németország)
Középpályások: Birkir Bjarnason (Brescia – Olaszország), Aron Gunnarsson (el-Arabi – Katar), Gylfi Sigurdsson (Everton – Anglia), Rúnar Már Sigurjónsson (Asztana – Kazahsztán), Arnór Ingvi Traustason (Malmö – Svédország), Arnór Sigurdsson (CSZKA Moszkva – Oroszország)
Támadók: Jóhann Gudmundsson (Burnley – Anglia), Albert Gudmundsson (AZ Alkmaar – Hollandia), Alfred Finnbogason (Augsburg – Németország), Jón Dadi Bödvarsson (Millwall – Anglia), Kolbeinn Sigthórsson (AIK – Svédország), Vidar Kjartansson (Valerenga – Norvégia)

A MAGYAR VÁLOGATOTT ŐSZI PROGRAMJA
EB-PÓTSELEJTEZŐ (NL-RÁJÁTSZÁS)
A-LIGA
Október 8.
Bulgária–Magyarország 1–3
November 12.
20.45:Magyarország–Izland (Tv:M4 Sport)– élőben az NSO-n!

NEMZETEK LIGÁJA (2020–2021)
B-LIGA, 3. CSOPORT
Szeptember 3.:Törökország–Magyarország 0–1
Szeptember 6.:Magyarország–Oroszország 2–3
Október 11.:Szerbia–Magyarország 0–1
Október 14.:Oroszország–Magyarország 0–0
November 15., 20.45:Magyarország–Szerbia(Tv:M4 Sport)– élőben az NSO-n!
November 18., 20.45:Magyarország–Törökország (Tv:M4 Sport)– élőben az NSO-n!