Válogatott: készséges rendőrök, nem várt jókívánságok – hangulatjelentés Andorrából

„Jó meccset, hajrá, magyarok!” – hallottuk tört magyarsággal, amint kiléptünk a szálloda ajtaján, hogy egy délelőtti sétával egybekötve bejárjuk a szerdai mérkőzés helyszínét adó Nemzeti Stadiont. Elsőre nehezen érthető, de kellemes meglepetés volt mindez. Ráadásul nem is az első, amióta stábunk megérkezett Andorrába.

A kellemes jelzőt aligha aggathatnánk a San Marinóból a másik miniállamba vezető 15-16 órás buszútra. Annál inkább az izgalmasat. Olaszországot keresztülszelni nem volt különösebb kihívás. A maszkokat leszámítva kevés nyoma volt a koronavírus miatti lezárásnak az autópályán. Talán csak a külföldi rendszámú személyautók csekély jelenléte miatt lehetett gyanús, ez a tavasz más, mint a legtöbb.

Franciaországba érve aztán rögvest gépkarabélyosok fogadtak minket a határon, igaz, a gondosan előkészített, többoldalas úti dokumentumokat, amolyan civilekre szabott menetleveleket, vagy épp a negatív PCR-tesztek eredményeit ők sem ellenőrizték. A hangulatot viszont így is megalapozták. Olaszország viszonylagos nyitottsága után Franciaország teljesen ridegnek hatott. Az autópálya menti pihenők közt egy sem akadt, ahol helyben készült ételhez lehetett volna jutni – már az is Kánaánnak bizonyult, ahol előre csomagolt háromszögszendvicsekből akadt kínálat. Este nyolc körül pedig csaknem teljesen kihalt az autópálya. Nem véletlenül, a franciák a kijárási korlátozásokat is sokkal szigorúbban figyelik jelenleg, mint például az olaszok. Maradtunk mi és a nemzetközi szállítmányokkal robogó kamionok.

Andorrába vagy 100 kilométeres, szinte folyamatosan emelkedő, kacskaringós hegyi szerpentinen vezetett át az út, hogy aztán a beígért határellenőrzésnek se híre, se hamva lépjünk a hercegség területére.

Az aludni nem bíró andorraiaknak hajnali kettőkor bizarr látványban lehetett részük. Az erkélyük alatt elguruló rendőrautó nyomában hat, csomagjait vonszoló ember igyekezett. No nem illegális határátlépés, vagy a koronavírus miatt hozott egészségügyi kényszerszabályok megszegése, hanem egyszerű kedvesség miatt. A kocsiban ülő két egyenruhás ugyanis útbaigazítási kérésünkre magyarázkodás helyett inkább úgy döntött, a szállodáig vezet minket. Több száz vagy több ezer fős szurkolói tömeg közepén vonulva kicsit sem lett volna szokatlan a rendőri felvezetés, de a kihalt utcán masírozva akarva-akaratlanul is a szürreális szó villant az ember elméjébe.

Altatni egyikünket sem kellett.

A kedd délelőtt tapasztalata is nagyon hasonló: mindenhol szívélyesen segítő emberekbe botlani, legyen szó a recepciósról, rendőrről, vagy egy egyszerű utcai járókelőről. Problémát legfeljebb a meghökkentség jelent: ahogyan Európa-szerte szinte mindenhol, itt is ritkaságszámba megy a turista. Még akkor is, ha elsősorban a munka és nem a szórakozás vezeti Andorrába.

A Pireneusok által közrefogott, mintegy 77 ezer fő által lakott hercegségben egyébként San Marinót idéző, békés könnyedséggel zajlik az élet. A maszkviselés ugyan kötelező az utcákon, de kijárási korlátozás nincs. A kávézók, éttermek nyitva, igaz, helyben fogyasztani csak 12 és 16 óra között, valamint kora este lehet, és ilyenkor a vendégek számát is figyelik. A többség kihasználva a 20 fokos időt és a szikrázó napsütést, inkább a szabadtérre helyezett asztaloknál fogyasztja az ebédjét, kávéját.

A 3300 fős Nemzeti Stadion környékén egyre nagyobb a készültség. A közvetlenül az andorrai köztelevízió és -rádió szomszédságában, a lakóépületek tövébe épült pálya körül a parkolóhelyeket már le is zárták. A kék színű kordonokon rövid felirat hirdeti, futball miatt tilos megállni. Ottjártunkkor a pályamunkások épp a reklámtáblákat igazgatták, az utolsó simításokat végezve a két válogatott délutáni edzése és sajtótájékoztatója előtt.

Hogy a stadion körüli erkélyeken – a régi, szombathelyi Rohonci úti létesítmény hangulatát idézve – hányan fognak ácsorogni, lehetetlen megtippelni. Annyi biztos, hogy az andorraiak még most is szívesen idézik fel a két válogatott négy évvel ezelőtti összecsapását, amikor is Marc Rebés találatával óriási meglepetésre a hazaiak 1–0-ra megverték a mieinket.

„A kötelező győzelmek sohasem könnyűek” – mondta még San Marinóban Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya felidézve a 2017-ben Bernd Storck kapitánysága alatt elszenvedett vereséget. Mint az olasz szakember mondta, könnyű meccsre ezúttal sem számíthatunk, ám a négy évvel korábbi tapasztalatok tanulságaira igen.

„San Marino agresszívan futballozott, ugyanakkor végig sportszerűen, és érezni lehetett, hogy megadja a tiszteletet az ellenfélnek. Andorra hazai pályán szintén vállalja a kemény játékot, ám olykor provokálja az ellenfelet és próbálja kizökkenteni a ritmusból. Erre fel kell készülnünk, és ugyanilyen nagy taktikai fegyelemmel kell futballoznunk” – tekintett előre Marco Rossi San Marino legyőzése után.

A szerdai újabb kötelező győzelmet jelentő mérkőzés előtt mi mást is írhatna az ember, mint a reggel hallott – korábbi barátnőtől tanult, törtmagyarságú – jókívánságot: „Jó meccset, hajrá, magyarok!”

A 3. FORDULÓ PROGRAMJA
Március 31., szerda
20.45: Andorra–MAGYARORSZÁG (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
20.45: Anglia–Lengyelország – élőben az NSO-n!
20.45: San Marino–Albánia

A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Babják Bence, Kocsmár-Tóth István (szöveg), Árvai Károly (fotó)