Görög tragédia – Salamon József Lóránt Gyula haláláról

Nevezetes nap a magyar labdarúgás történetében 1981. június 6. A korábban külföldre távozó Puskás Ferenc ugyanis ekkor érkezett ismét Magyarországra, és az Anglia elleni vb-selejtező (1–3) előtt pályára lépett a Népstadionban megrendezett Budapest–Vidék öregfiúk-mérkőzésen, sőt a gólszerzésből is kivette a részét, a 3–3-as döntetlennel végződött meccsen ő jegyezte mindhárom fővárosi találatot.

Az eseményre a szervezők az Aranycsapat minden tagját meghívták, fájdalom, nem tudtak valamennyien részt venni a jeles eseményen. Az egyik hiányzó Lóránt Gyula volt. A PAOK Szaloniki edzője hat nappal korábban, május 31-én csapata mérkőzésén szívrohamot kapott és hiába a gyors orvosi segítség, valamint kezelés, a stadionban elhunyt – az eset szemtanúja volt Salamon József, aki Diósgyőrből szerződött a görög együtteshez, ahol két esztendőt töltött.

– Hogyan emlékszik vissza Lóránt Gyulára?
– Tisztelettel, szeretettel és megbecsüléssel – mondta lapunknak az egykori kiváló középhátvéd. – Többek között neki köszönhettem a külföldi játéklehetőséget. Bizonyára az is sokat nyomott a latban, hogy jól ismerte édesapámat, játszottak is egymás ellen, és persze az sem lehetett mellékes, hogy 1979-ben itthon én lettem az év labdarúgója. A történethez hozzátartozik az is, hogy Szepesi György, a legendás rádióriporter, a Magyar Labdarúgó-szövetség akkori elnöke nyitotta fel a sorompókat, ennek köszönhetően hetvenkilencben elsőként Bálint László szerződhetett külföldre, egy évvel később őt követtük hárman, Fazekas Lászlóval és Müller Sándorral. Arra is emlékszem, hogy Vándor Kálmán a Népszavában sokszor megpendítette, hogy Bálint László után érdemes lenne másokat is kiengedni, és mivel az újságíró jó barátságot ápolt Szepesi Györggyel, lett is foganatja a duruzsolásnak.

– Milyen kapcsolatban voltak Lóránt Gyulával?
– A szerepvállalása jót tett a PAOK-nak, a csapat stabil tagja volt az élmezőnynek. Lóránt Gyula kemény, de következetes edző volt, nekem semmi bajom nem volt ezzel kapcsolatban. A PAOK keretében akkor sok volt a válogatott játékos, akik közül többen zúgolódtak az alapozásnál, mert hegyen futtatott minket. Nekem viszont nem esett nehezemre, mert Diósgyőrben Szabó Gézával hasonló módon készültünk. Mondhatom, családias kapcsolat alakult ki, Lóránt Gyulának volt egy nyolcéves leánya, Noémi, nekem pedig hasonló korú fiam, Attila, a két gyerek jól elvolt egymással. Tragikus halála megdöbbentett, amikor láttam a pályáról, hogy lélegeztetik, letargikus állapotba kerültem, fel sem tudtam dolgozni a történteket.

– Hallott valamit arról, hogy Lóránt Gyula is készült haza Puskás Ferenc hazatérése alkalmából?
– Erről nem beszélt nekem, de szerintem nagyon is elképzelhető, hogy ő is ott lett volna a stadionban, igaz ugyanakkor, hogy az ő esete még akkoriban is problémásnak számított.

– Puskás Ferenc hazatérésekor a csapat vb-selejtezőt játszott, sőt ki is jutott a spanyolországi világbajnokságra, most az akkorihoz hasonlatos futball-láz van az országban – hamarosan kezdődik az Európa-bajnokság. A magyar csapat pályára lép a Lóránt Gyulát a mai napig mélységesen tisztelő németek ellen is. Mire számít?
– Nekem nagyon kellemes csalódás a magyar válogatott teljesítménye. Tetten érhető a fejlődés, egy-egy mérkőzésen, még az Európa-bajnokságon is bármi előfordulhat. Rosszul teszik, akik előre leírják a csapatunkat, hiszen a válogatott most kivételes módon két találkozón élvezheti a hazai szurkolók támogatását, ez rengeteget számíthat. Ha a védelmet sikerül kicsit stabilabbá tenni, meglepetést is okozhatnak a mieink.

– A csoportban van a francia és a portugál válogatott is, mit gondol, lehet ellenük is esély a meglepetésre?
– Mondom, a bravúr lehetőségét sohasem szabad kizárni. Igaz, Szoboszlai Dominik nagyon hiányzik, de játékban felvesszük a versenyt ellenfeleinkkel. A Marco Rossi által összeállított csapat képes lehet egy-egy meglepetésre, biztos vagyok benne, hogy szerez pontot az Európa-bajnokságon.