A szokottnál is nagyobb izgalommal és már-már arisztokratikus öntudattal várhatjuk a 2024-es, németországi Európa-bajnokság selejtezőjének sorsolását, amelyre vasárnap 12 órától kerül sor Frankfurtban a Festhalléban. Merthogy az első kalapból, vagyis kiemeltként várjuk a sorsolást, és amióta kalapbeosztás van valamely sorsolás előtt (először az 1982-es világbajnokság, illetve az 1984-es Európa-bajnokság selejtezője előtt osztották kalapokba a résztvevőket), még sohasem került az elitbe a magyar válogatott. Az 1982-es és az 1990-es vb közötti valamennyi torna selejtezője előtt a második kalapban kaptunk helyet, aztán 1992-től már a harmadikban, 1998-tól a negyedikben. A 2004-es Eb-selejtezőben visszakerültünk a harmadikba, de a következő két nagy viadal előtt egyaránt az ötödikbe zuhantunk. Azóta a negyedik és a harmadik kalap között liftezünk, a 2016-os Eb előtt a másodikba kerültünk, de sok köszönet abban sem volt (harmadik hely Észak-Írország és Románia mögött). Három tornára jutottunk ki 1982 óta, az 1986-os vb-n a második kalapba kerültünk, a két legutóbbi Eb-n pedig a negyedikbe.
Bár a kiemelések azért vannak, hogy tükrözzék az éppen aktuális erőviszonyokat, az első kalapba kerülés sem jelent garanciát arra, hogy csoportja első két helyének valamelyikén végezzen a válogatott. Nemegyszer előfordult ugyanis, hogy valamely kiemelt nemzet gyenge selejtezős teljesítménye miatt lemaradt a földrészviadalról. Intő példaként álljon itt Bosznia-Hercegovina esete, amelynek nemzeti csapata csupán harmadikként zárt selejtezős csoportjában, a pótselejtezőn Írországgal szemben elbukott, így első kalapos kiemelés ide vagy oda, lecsúszott a 2016-os franciaországi Eb-ről. Csakúgy, mint 2008-ban a szintén első kalapos Anglia.
Ami selejtezősorozat létszámát illeti, az UEFA 55 tagországából csak 53 küzd a kijutásért, Németország ugyanis a házigazda jogán automatikus résztvevője lesz az Eb-nek, míg Oroszország a nemzetközi szövetség szeptember 20-án hozott döntése értelmében az Ukrajna ellen indított háború miatt nem vehet részt.
A sorsolás „irányított” lesz, mégsem kell csalást kiáltani, a szabályokat ugyanis előre lefektették. Politikai okok miatt nem kerülhet egy csoportba Örményország és Azerbajdzsán, Ukrajna és Fehéroroszország, Gibraltár és Spanyolország, Koszovó és Szerbia, valamint Koszovó és Bosznia-Hercegovina. Fehéroroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Feröer, Finnország, Izland és Norvégia közül legfeljebb kettő kerülhet egy csoportba a játék szempontjából viszontagságos időjárási körülmények kockázata miatt. Az utazási költségek korlátozása érdekében három ország legfeljebb egyet kaphat a következők közül a csoportjába. Azerbajdzsán a Gibraltár, Izland, Portugália hármasból, Izland az Örményország, Ciprus, Grúzia, Izrael négyesből kaphat legfeljebb egy ellenfelet, míg Kazahsztán Andorra, Anglia, Feröer, Franciaország, Gibraltár, Izland, Málta, Észak-Írország, Portugália, Skócia, Spanyolország és Wales közül egy vetélytársra számíthat legfeljebb.
A sorsoláson a Magyar Labdarúgó-szövetséget az elnök (Csányi Sándor), a főtitkár (Vági Márton), az alelnök (Berzi Sándor), a szövetségi kapitány (Marco Rossi), a csapatmenedzser (Tömő Attila) és a sajtófőnök (Szabó Gergő) képviseli. A korábbi klasszisok közül a német Jürgen Klinsmann és Karl-Heinz Riedle, illetve az olasz Gianluca Zambrotta és Demetrio Albertini segédkezik a sorsolásnál.