Lang Ádám: Mindegy, hogyan, csak harcoljuk ki a részvételt

– Alighogy lezárult egy fejezet, hamarosan kezdődik egy új: milyen érzésekkel várja a márciusban rajtoló Európa-bajnoki selejtezősorozatot?
– Bizakodók lehetünk – felelte lapunk érdeklődésére Lang Ádám, az Omonia 53-szoros válogatott védője. – Ugyanis amit a Nemzetek Ligájában elértünk, arra büszkék lehetünk, mindent összevetve kitűnő sorozat van mögöttünk. Annak ellenére mondom, hogy az utolsó, Olaszország elleni mérkőzés nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Azon a meccsen világossá vált, hogy a legmagasabb szinten nem egyszerű folyamatosan hiba nélkül játszani. Volt két hibánk, amit az olaszok kihasználtak, ami tulajdonképpen a csoportelsőségünkbe került. Ugyanakkor nézzük a jó oldalát: Európa, sőt a világ legjobb válogatottjai ellen mérhettük le, hol tartunk, és ellenük is tudtuk bizonyítani, hogy jó úton járunk. Azt azonban egy másodpercig sem feledjük, hogy még mindig úton vagyunk, másként fogalmazva: még mindig van miben fejlődnünk. S fejlődünk is!

– Az elmúlt időszakból mit visznek magukkal az Eb-selejtezőre?
– Az alapot leraktuk, arra lehet építeni. Hitet és önbizalmat is meríthetünk a Nemzetek Ligájában megvívott hat meccsből. Jó csapatok ellen voltunk arra képesek, hogy viszonylag sokat birtokoljuk a labdát, többször is nehéz helyzetbe tudtuk hozni az angolokat, a németeket és az olaszokat is. S ha ez egyszer-kétszer sikerült, miért ne sikerülhetne többször? A következő lépést a selejtezősorozatban kell megtennünk, a papíron nálunk gyengébb riválisok ellen dominálnunk és nyilván nyernünk kell! Ha abból indulok ki, hogy nagyon erős válogatottak ellen nyújtottunk jó teljesítményt, megint csak azt mondhatom, hogy bizakodva várhatjuk a márciusi kezdést.

– Kellene egy szerencsés sorsolás is…
– Ebben egyetértünk! Szerencse szinte mindenhez kell.

– Azt mégsem Fortunának, hanem maguknak köszönhetik, hogy a magyar válogatott az első kalapba került.
– Úgy vélem, erre is büszkék lehetünk. Jó, hogy ezáltal olyan együtteseket kerülünk el, mint Spanyolország, Hollandia, Belgium vagy éppen Portugália. Mindamellett azt se felejtsük el, hogy a második, sőt még a harmadik kalapban is bőven vannak jelentős játékerőt képviselő nemzetek. Mi akkor cselekszünk helyesen, ha továbbra is magunkkal foglalkozunk. Meglátjuk, kiket kapunk, de az biztos, hogy nem vezet könnyű út az Eb-re. Ha ki akarunk jutni, nehéz akadályokat kell leküzdenünk. De nincs mese, le kell küzdenünk őket, mert szeretnénk újra ott lenni az Európa-bajnokságon.

– Két emlékezetes Eb-részvétel után ez elvárható a magyar válogatottól?
– Semmiképp! Az viszont mindenképp, hogy a tudásunk legjavát nyújtsuk, és az összes meccsen minden tőlünk telhetőt megtegyünk a győzelemért.

– A sorsolás előtti elmaradhatatlan kérdés: a kalapbeosztást figyelembe véve összeállította már az álom-, illetve a rémálomcsoportot?
– Maradjunk annyiban, van jó forgatókönyv, de létezik rossz is. Tényleg sok múlik a szerencsén, alakulhat úgy, hogy nagyon nehéz feladatot kell majd megoldanunk. Mivel bármi megtörténhet, felesleges előrejelzésekbe bocsátkozni, előbb lássuk, kik lesznek az ellenfelek. Az a Nemzetek Ligája súlyát és rangját mutatja, hogy az ottani szereplésünknek hála, a pótselejtezőre már most nagyon jó esélyünk van. Persze jobb lenne egyenes ágon kijutni. Ámbár úgy vagyok vele, mindegy, hogyan, csak harcoljuk ki a részvételt. Sorozatban a harmadik Eb-re készülhetnénk, mi tagadás, nagy tett lenne.

– Vasárnap délben a televízió előtt ül majd?
– Ha a gyerekek engedik, akkor igen.