Különleges ajándékkal kedveskedett 25 esztendős lánya karácsonykor a korábbi 37-szeres válogatott Hajszán Gyulának. A meglepetések között gondosan elrejtve az egyik dobozban egy csaknem negyven éve ajándékba adott válogatott mez lapult, amely most visszakerült az ETO aranykorszkának kiválóságához.
Hajszán Gyula, a Rába ETO 37-szeres válogatott labdarúgója 1984. május 31-én tagja volt a spanyolok elleni, Üllői úton rendezett, s 1–1-re végződő nemzetek közötti mérkőzésen a magyar együttesnek. A találkozó után a balszélső annak rendje és módja szerint mezt cserélt a vendégek jobb oldali védőjével, az őt meccs közben szinte árnyékként követő Santiago Urkiagával. Az ereklyét éveken át őrizgette az Athletic Bilbao válogatottja, aki aztán a madridi futballmúzeumnak ajándékozta. Évek teltek el, mígnem egy olasz gyűjtő felfigyelt a múzeumban őrzött magyar válogatott mezre, s miután lehetősége nyílt rá, megvásárolta a címeres, 11-es számú dresszt.
Ősszel azonban meglepő fordulatot vett a mez sorsa.
Hajszán Júlia, a korábbi válogatott 25 éves lánya novemberben egy volt általános iskolai osztálytársától – aki különböző külföldi futballoldalak lelkes olvasója – kapta a hírt, hogy egy olasz gyűjtő áruba bocsátotta Hajszán Gyula mezét. Ettől kezdve felgyorsultak az események.
„Felvettem a kapcsolatot a Comói-tó közelében élő gyűjtővel – mondta lapunknak Hajszán Júlia. – Elmondtam, ki vagyok, s a relikviák gyűjtője rendkívül készségesnek bizonyult, közölte, hogy egyelőre nem talált gazdára a licitre bocsátot mez, s azon nyomban lecsaptam rá, sikerrel. Innentől kezdve már csak az volt a kérdés, miként és mikor kerül haza, s hogyan teszem a karácsonyfa alá. Miután kifizettem a kért összeget – ez az ajándékozás miatt nem publikus – a barátaimnak köszönhetően a dressz Milánóba került, ahova az egyik barátnőmmel az ünnep előtt repülővel utaztunk ki. Egyik nap mentünk, másnap vissza, és végül egy díszdobozba rejtve került szenteste a karácsonyfa alá.”
A csomag kibontása után a meglepetés örömkönnyei következtek…
„Hatvankét esztendős vagyok, sok karácsonyi meglepetésben volt részem – mondta megkeresésünkre a kétszeres magyar bajnok, Pro Urbe-díjas válogatott ETO-játékos. – Az idők során természetesen örültem valamennyi ajándéknak, a labdának, a játékoknak, könyveknek, egyszóval mindennek, ami a fa alá került. Ám akkora érzelmi vihart még nem éltem meg, mint most december huszonnegyedikén este. A nekem becsomagolt díszes dobozból előbb a spanyolok elleni válogatott meccs képei kerültek a kezembe majd alul olyan mez lapult amelyet csaknem negyven éve adtam ajándékba a spanyolok elleni meccs tán a rám vigyázó jobbhátvédnek. Együtt sírtam a családdal, s persze az ajándékot felkutató és megszerző Júlia lányommal. Sokat köszönhetek a labdarúgásnak, immár ezt az estét is, amely az egyik legszebb karácsonyi történet lett nekem.”