Bozsik Józsefre emlékezett fia, életrajzírója és a családi barát

Bozsik 100 címmel rendeztek pódiumbeszélgetést csütörtökön a Puskás-est rendezvénysorozat keretében, a Puskás Múzeumban. A telt házas eseményen részt vett a száz éve született Bozsik József fia, a korábbi szövetségi kapitány, magyar bajnok edző, Bozsik Péter, valamint két korszakos újságíró, a Nemzeti Sport publicistája, az Aranycsapat-fedezet életének portrékönyvet szentelő Kő András, és a kispesti futballistát édesapja, Lakat Károly ellenfeleként is ismerő Lakat T. Károly, a Nemzeti Sport korábbi főszerkesztő-helyettese. Az est háziasszonya, Budai Ivett kérdésére válaszolva először az M4 Sport állandó szakértőjeként is ismert családtag adott betekintést a Bozsik-ház egykori mindennapjaiba.
„Saját édesapámra nem úgy néztem, mint a híres futballistára, hanem ahogyan gyerek a szüleire szokott – mondta Bozsik Péter. – Ha végigsétáltam vele az utcán vagy kimentünk a piacra, érzékeltem népszerűségét, hallottam, milyen szeretettel mondják neki, hogy »Tiszteletem, Bozsik úr!« vagy »Szervusz, Cucukám!«, nekem gyerekként mégis mást jelentett. Ő az én apám volt, aki megkérdezte, mi volt az iskolában, és akinek én mondtam, hogy semmi. A nevelésemet alapvetően édesanyámra bízta. Végtelenül szeretetre méltó, jó ember volt.”

Kő András elárulta, számos könyve közül egyikből sem fogyott annyi, mint a labdarúgó halála után egy évvel, 1979-ben kiadott Bozsik-kötetből, ötvenezer példányt adtak el belőle (a mű 2008-ban átdolgozva újra megjelent).
„Tegnap belelapoztam a könyvbe, és rá kellett döbbennem, hogy akkori beszélgetőtársaim közül senki sem él ma már. Próbáltam találni legalább egyet, de nem sikerült – jegyezte meg a szerző. – A felismerés felértékelte a könyvet az én szememben is, hiszen az akkor megkeresett kortársak még hitelesen tudtak arról beszélni, hogy milyen volt Bozsik oldalán vagy Bozsik ellen játszani.”
Lakat T. Károly a korszakos fedezet csapattársaira és az Aranycsapat-korszak kivételes tehetséggazdagságára hívta fel a figyelmet („Ha elrúgtál egy követ akkoriban a futballpálya környékén, biztosan gyémántot találtál el vele”), majd szóba hozta a Bozsik József és Puskás Ferenc közötti rendkívüli harmóniát.
„Puskás nélkül nincs Bozsik és Bozsik nélkül nincs Puskás – világított rá. – Állítom, hogy ha kivettük volna valamelyiküket a másik mellől, az ötven százalékot levont volna a játékuk értékéből. Hozzáteszem, Bozsik Cucunak volt egy olyan képessége, hogy az aktuális álláshoz tudta igazítani a játékát. Ha csak őt nézted a lelátóról, pusztán a lendületéből, mozgásából, dinamikájából majdnem biztosan le tudtad szűrni, hogy a Honvéd éppen vezetésre, döntetlenre vagy vesztésre áll.”
A Bozsik-emlékesten jelen volt a közönség soraiban a Budapest Honvéd tizenéves labdarúgói mellett több korábbi neves futballista is, így a 61-szeres válogatott Détári Lajos, a 24-szeres válogatott Telek András és a korábbi NB I-es középpályás, Antal Péter.








