Egy cipőben – Cselőtei Márk publicisztikája
Átérzik. Amíg mi, magyarok, egészen a kezdőcsapatok kihirdetéséig nem lehetünk biztosak benne, ott lesz-e a pályán a Grúzia elleni, idegenbeli Nemzetek Ligája-mérkőzésen legértékesebb játékosunk és csapatkapitányunk, Szoboszlai Dominik, addig mit mondjon erre az ellenfél, amely régóta tudja, Hvicsa Kvarachelia nélkül kell megoldania a sorozat hátralévő részét – a Paris Saint-Germain kétszeres Bajnokok Ligája-győztes szupersztárja az FC Barcelona elleni BL-alapszakasz-mérkőzésen sérült meg, keresztszalag-szakadás miatt hosszú hónapokat ki kell hagynia.
Lehet, hogy ez a hír is csökkentett a grúz drukkerek általános lelkesedésén, de azt véletlenül sem lehet mondani, hogy a csütörtök este Tbiliszibe érkező tudósítói csapatunkat hatalmas futball-láz fogadta volna a városban – igaz, a grúz labdarúgás értékes darabjaiból másnap már egy jó nagy halommal kaptunk az arcunkba. Különböző helyszínek, különböző programok, mégis valamilyen formában mindig feljött Hvicsa Kvarachelia neve. Éppen olyan volt, mint amikor valaki Magyarországon Szoboszlai Dominikról beszél.
Előbb a 61-szeres grúz válogatott legenda, az Ajax, a Levante, a Trabzonspor és a Rangers korábbi támadója, Sota Arveladze fogadott minket, aki nagyinterjút adott a Nemzeti Sportnak, amiben rengeteg egyéb téma mellett még az országban vízilabdázó Varga Dénesről is beszélt. A beszélgetés egy pontján persze elérkeztünk Kvaracheliához, akiről Arveladze azt mondta, fájó ugyan a hiánya, de itt a lehetőség, hogy a grúz válogatott megtanulja, hogyan lehet nélküle futballozni. Végül is igaz, értékes lecke egy-egy ilyen kihagyás – hogy a Szoboszlai-párhuzamot el ne felejtsem, itt érdemes megjegyezni, kapitányunk nélkül legutóbb a 2021-ben megrendezett 2020-as, részben hazai Európa-bajnokságon kellett huzamosabb ideig szerepelnünk, amikor még kapitány sem volt.
Ezt követően a Dinamo Tbiliszi híres akadémiája felé vettük az irányt, naná, hogy az is jórészt Kvaracheliáról, pontosítva a Kvaracheliákról szólt, hiszen amellett, hogy Hvicsa karrierje is innen indult – több helyen is található a komplexumban fotó arról a futballeseményről, amelyen még gyerekként Cristiano Ronaldóval fotózkodott –, de épp nemrég jött ki az utánpótlásképzőből öccse, Tornike, akit a grúz futball szakírói közül többen is tehetségesebbnek tartanak bátyjánál (igaz, a már emlegetett Arveladze szerint ezzel még azért érdemes várni). Az biztos, hogy gyorsan lépi a szinteket, hiszen 16 évesen már a felnőttek között bizonyít, s gólja is van a grúz élvonalban.
Jól látszik tehát, még így, sérülten is mindenhol felbukkan Hvicsa Kvarachelia neve Grúziában, ahol futballról van szó. Nekik ő, nekünk Szoboszlai Dominik a kincs, amire mindennél jobban vigyázni kell, mindketten igazi szupersztárok. Amíg ők megpróbálják megtanulni, hogyan kell legnagyobb sztárjuk nélkül hatékonyan futballozni, addig mi is büszkék lehetünk arra, milyen csapatunk van a kapitány körül: a grúzok elleni NL-meccsen léphet először, együtt, kezdőként pályára az immáron egészséges, nevekre remekül csengő támadósor Sallai Rolanddal, Varga Barnabással és Redzic Damirral. Jóllehet a szeptemberi négy meccsen támadásban is sok mindent kellett Szoboszlainak intéznie, most lesznek olyanok a kapu előtt és közelében, akik hasonló színvonalat képviselnek.
A középpályáról persze égetően hiányzik majd Tóth Alex, aki kezdőként és csereként is kulcsembere volt a válogatottnak a legutóbbi Nemzetek Ligája-mérkőzéseken, de szégyenkeznünk így sem kell, sőt, Schäfer András ötvenedszer lesz válogatott, mellette pedig az idén már a Bajnokok Ligájában futballozó Vitális Milán is kulcsszerepet kaphat, de ott van még Csongvai Áron vagy Callum Styles is, ha biztos pontokról van szó.
Arra Marco Rossi már korábban utalt, hogy a védelem a fejében kész van, szeptemberben Csinger Márk bejátszotta magát a kezdőcsapatba Willi Orbán mellé, s Bolla Bendegúz is visszatérhet Kerkez Milos túloldalára, míg a kapuban Tóth Balázs helye gyakorlatilag megingathatatlan. Egy szó mint száz, Szoboszlai Dominikkal és nélküle is erős, egyéniségekből álló csapatunk van, amely a világon bárkivel képes felvenni a versenyt, ha jó napot fog ki, természetesen nem kivétel ez alól a Kvarachelia hiányában kettőzött motivációval pályára lépő grúz válogatott sem.
Ha ezt a meccset képes megnyerni Tbilisziben a válogatott, karnyújtásnyira kerül az A-ligás feljutást érő első helytől, persze jövő keddi ellenfelünket, Észak-Írországot sem szabad kihagyni a képletből, hiszen jelenleg vezeti az ukránokkal teljes kvartettet, s hazai pályán mérkőzik meg velük szombaton. Lehet, hogy a csoportot az dönti majd csak el, mit játszunk az északírekkel odahaza, a Puskás Arénában, mégis jó lenne az évet kettőből kettő győztes meccsel zárni. Jót tenne a lelkeknek, a játékosoknak, a renoménak. És szerintem képesek is vagyunk rá!
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!
