Emlékezéssel indult az Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) évi rendes küldöttgyűlése. Fitos Józsefre, Huták Antalra, Mészáros Ferencre, Mészöly Kálmánra, Kardos Józsefre, Törőcsik Andrásra, a magyar futball közelmúltban elhunyt szereplőire egyperces néma csenddel emlékeztek a küldöttek. Kezdésként aztán a szlovák szövetség főtitkára, Jozef Kliment, az UEFA képviseletében köszöntötte a megjelenteket, méltatta a magyar labdarúgás közelmúltban elért eredményeit. Az első próbaszavazás rögvest nem sikerült, Vági Márton főtitkár meg is jegyezte: ,,ha valaki aggódna, hogy a gép nem működik, akkor kézfeltartással szavazunk, addig is biztatom a technikai személyzetet, hárítsa el a problémákat.”
Elhárították. Megkezdődött az érdemi közgyűlési munka, s Csányi Sándor, az MLSZ elnöke arról beszélt, hogy a magyar futball 2010-ben elkezdett újraépítésének köszönhetően a klubok nagy része felelősen gazdálkodik, köszönhetően a labdarúgásba került 453 milliárd forintnyi tao-pénznek: „Az NB I-es klubok összbevétele átlagosan meghétszereződött, hatszázmillióról négy és félmilliárdra nőtt – mondta az elnök. – Az NB II-es kluboknál még nagyobb az ugrás, ott tizenháromszorosára nőtt a bevétel. Folyamatosan zajlottak a pályaépítések, a rekonstrukciók, a Kecskemét kivételével mindenhol kész egy új létesítmény, az edzőpályák minősége is javult. A létesítményhelyzet egyértelmű színvonal-emelkedéshez vezetett.”
Csányi Sándor többször is szóba hozta a magyar fiatalok képzését, a tehetségek elkallódását: „Határozott nyomást éreztem, hogy az U21-es válogatott éléről mozdítsuk el Gera Zoltánt – mondta az elnök. – De mit várhatunk? Az ellenfeleink túlnyomó többsége topbajnokságok felnőtt csapataiban játszik, a mieink közül mutatóban találni egy-egy NB I-es, esetleg másodosztályban szereplő futballistát, és így nem remélhetünk komoly eredményeket. Általában elmondható, hogy az utánpótlásba áramló pénz nem megfelelően hasznosult, ha van is eredmény, semmiképpen sem annyi, mint amennyit az erőfeszítéseink ismeretében remélhetnénk.”
Nemcsak a férfiak sportja volt a közgyűlés témája: „A női labdarúgás nem a padlón, egészen pontosan sehol sem volt, amikor elindultunk – mondta Csányi Sándor. – Célunk volt, hogy ezen a területen sokat invesztálunk, és büszke vagyok, hogy komoly fejlődést mutat a színvonal. 2013-ban nyolcezer, ma negyvenezer igazolt női játékosunk van, ezt nagy sikernek tartom.”
Az elnök hozzátette, nagyon büszke az A-válogatott eredményeire, és nemcsak a győzelmekre, a telt házas meccsekre, hanem a játékosok küzdeni tudására is.
,,Ha valami nem sikerül, b.zi MLSZ, nagy hangerővel, ha siker van, éljen Marco Rossi – fogalmazott Csányi Sándor. – A szövetségi kapitánytól nem irigylem a szurkolók szeretetét, nálunk ezek szerint ez a munkamegosztás. Hadd emeljem ki Dzsudzsák Balázs és Szalai Ádám munkáját, rengeteget tettek a válogatott fejlődését. Nagyszerű megélni, hogy ekkora érdeklődés, szeretet veszi körül a nemzeti csapatot. Tudom, hogy sok kritika éri a jegyértékesítő rendszert, de nincs olyan szisztéma, amely ekkora terhelést elbírna, a jegyvásárlás első órái a kritikus pillantok, mert – szerencsére – mindenki mielőbb biztosítani akarja, hogy ott lehessen a meccsen. Az eredmények mellett ez a szeretet megítélésem szerint annak is köszönhető, hogy a futballisták harcolnak, szívüket-lelküket kiteszik a pályára.„
Kedvenc témájaként emlegette az elnök a magyar bajnokságban szereplő légiósok számát: az elnök lát előrehaladást, hiszen 2020–2021-ben 51, 2021–2022-ben 54, idén 57 százalék a magyar játékosok aránya, de ezt is kevésnek tartja. Csányi Sándor szerint állandó téma az esetleges korlátozás, de mint mondta, nem „forró a téma”, de további javulásban reménykedik.
,,A bajnokság létszáma kétezer-huszonötig nem változik, de még gondolkodunk, növeljük-e tizenhatra az élvonalbeli csapatok számát – mondta az MLSZ elnöke. – Jövő tavaszig lesz döntés, de csakis egy a cél, hogy a bajnokság erősebb legyen, és több magyar fiatal szerepeljen benne. Külön köszönet a Ferencvárosnak a nemzetközi porondon elért eredményeiért, de a klub jelen lévő képviselői kérem, fogadják el tőlem, magam szívesen látnék több magyar játékost a csapatban.„
Csányi Sándor a Puskás Aréna méltatása, a közelgő Európa-liga döntő kapcsán elmondta, minden vágya Budapestre hozni a Bajnokok Ligája-döntőjét: „Mit lehet ezért tennem? Ha olyan embert látok, aki befolyásolhatja a döntést, győzködöm, hogy Budapest gyönyörű, és az UEFA semmiféle szervezési problémát nem talál az Arénában. Jövő tavasszal lesz döntés, legkorábban a kétezer-huszonhatos finálé tűnik elérhetőnek. Nem indulunk rossz pozícióból, de nagy a konkurencia, hiszen Európában sok modern, nagy stadion képes otthont adni ennek a mérkőzésnek. Persze, kitartóak vagyunk, addig pályázunk, amíg nem nyerünk.”
Váratlan, sőt meghökkentőnek mondható módon zárult az elnöki beszámoló, akkor, amikor a válogatottal kapcsolatos jövőkép került szóba.
„Két Eb-n ott voltunk, nagy álmom a világbajnoki szereplés kiharcolása – mondta Csányi Sándor. – Megígértem Marco Rossi szövetségi kapitánynak, ha kijutunk a vb-re, akkor a halála után kiállítjuk a Nemzeti Múzeumban.”