Igazi gyereknap: győztünk idehaza az azeriek ellen

EB-SELEJTEZŐK
8. FORDULÓ
E-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–Azerbajdzsán 1–0 (1–0)
Budapest, Groupama Aréna, 15 000 néző.Vezette: Higler (holland)
MAGYARORSZÁG: Gulácsi – Lovrencsics G., Orbán, Baráth, Korhut – Vida M. – Dzsudzsák (Nagy Dominik, 71.), Szoboszlai (Holman, 76.), Kovács I. (Sigér, 86.), Sallai – Szalai Á. Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Azerbajdzsán: Balayev – Pashaev, B. Hüseynov, Mustafazada, Rahimov – Israfilov, Qarayev, Richard (A. Abdullayev, 58.) – Ramazanov (Renat Dadasov, 85.), Sheydaev, Khalilzade (J. Hüseynov, 66.). Szövetségi kapitány: Nikola Jurcevic
Gólszerző: Korhut (10.)

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

Az ember még oda sem ért a stadionhoz, a különleges hangulatból máris ízelítőt kapott. A Groupama Aréna környékén tucatszám parkoltak a méretes járgányok – mikrobuszok, iskolabuszok, a Vágóhíd utca egyik sarkán csuklós busz. Az ország minden szegletéből érkeztek gyerekek, Székkutastól kezdve Újhartyánon át egészen Gyuláig, de apró falvak, községek lurkói is útra keltek, hogy a helyszínen drukkolhassanak Dzsudzsák Balázséknak. Ha valamikor, ezen a napon jó volt gyerekekre vigyázó felügyelőnek lenni, hiszen a felnőttek közül jóformán csak ők juthattak be az aréna falain belülre, s az a háromszáz azeri drukker, aki a stadionbezárás ellenére is felülhetett a lelátóra. Egy óra és harmincnyolc perc volt hátra a kezdésig, amikor újabb busz fordult be a stadionhoz vezető útra, a magyar válogatott hófehér járgánya érkezett meg, a gyerkőcök dudáikat fújva, apró zászlóikat lengetve integettek a lesötétített ablakok irányába, bízva benne, odabent látják őket a futballisták.

A Groupama Aréna különleges látványt nyújtott ezen a napon, az egyenmelegítők miatt színes kis csoportok lepték el a lelátót, mintha a koreográfia részeként valami mozaik készült volna. A szakmával ezúttal kevesebbet foglalkoztak a széksorokon, a gyerekek a kiosztott zsíros kenyeret majszolták, és teát kortyolgatták, miközben az összeállításokból kiderült, Kádár Tamás még a keretbe sem került be. Kétségtelen, a válogatott egyik alapembere a három nappal ezelőtti horvátországi, 3–0-ra elveszített találkozón kétszer is nagyot hibázott, mégis meglepő volt, hogy az Azerbajdzsán elleni fontos ütközetre még a kispadra sem ült le. A kezdés előtt megtudtuk, a futballista nem szenvedett sérülést, készen állt volna a bevetésre, Marco Rossi és a játékos közös döntése volt, hogy kihagyja a vasárnapi selejtezőt.

A meccsen aztán alaposan bekezdett a válogatott. Sorra futottak a magyar támadások, a labda csak elvétve jutott el Gulácsi Péterig. Nyoma sem volt a spliti kudarcnak, a játékosok önbizalmát megtépázó 3–0-s vereségnek, a futballisták magabiztosan vetették harcba magukat, és a tizedik percben a vezetést is megszerezték.

Ráadásul micsoda találattal! Korhut Mihály alighanem élete gólját szerezte, a ballábas bekk úgy találta el a labdát, hogy az a lábak között védhetetlenül vágódott a sarokba, társai nem véletlenül ugráltak sorra a nyakába – nemcsak fontos, hanem csodaszép találat is volt. A mozdulat láttán a stadionban lévő zajszintmérő kiakadt, a tizenötezer gyerek teli torokból üvöltött, ujjongott – sokan viccelődtek is: sosem volt még ekkora hangzavar ebben a stadionban. A magyar csapat lendületben maradt, Szalai Ádám többször is szépen szolgálta ki a felfutó társakat, okosan készítette le a labdákat, az azeriek védelme pedig olykor fejvesztve próbálta felvenni a futóversenyt a mélységből érkező Kovács Istvánékkal. A szünetig egy dolgot bánhattunk, de azt nagyon, hogy a magyar válogatott csak egy góllal vezetett. Sallai Roland eldönthette volna a mérkőzést és a három pont sorsát, háromszor is nagy lehetőséget puskázott el.

Mielőtt ismét útjára indult volna a labda, a hangosbemondó kénytelen volt „megregulázni” a gyerekeket: az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) delegáltjainak ezúttal a lurkók által használt kürtök hangja nem tetszett – viccesen írhatnánk, csak nehogy újabb stadionbezárás legyen belőle...

A szűnni nem akaró kürtszót felváltotta az éles hangú „Ria, ria, Hungária!” csatakiáltás, ám a magyar csapat játéka semmit sem változott. A válogatott továbbra is többet birtokolta a labdát, Dzsudzsák Balázs a jobb szélről indulva gyakran a pálya közepén kérte el a labdát és a kezdeményezést, ismét eljutottunk néhány lövésig, de a befejezésekbe rendre hiba csúszott.

Félő volt, az azeriek egy kósza ellentámadásból helyzetbe kerülnek, s a futball íratlan törvénye szerint ki is egyenlítenek, a sok kihagyott lehetőség, a kissé „vacakolós” futball megbosszulja magát, ám a vendégek erőtlenek voltak ahhoz, hogy kibabráljanak velünk.

Az azeri válogatott – a második félidőben látott lelkesedésén s néhány felvillanásán kívül – nem sokat mutatott ezen a napon, s bár a magyar csapat is görcsösebben játszott, de legalább küzdött, ugyanakkor áldhatta a szerencséjét is, hogy a holland játékvezető a meccs végén szabályos gól helyett kezezést látott, így nem lett döntetlen a mérkőzés vége. 1–0

Nem volt gyerekjáték ez a meccs s a szép gól, no meg a mázlink miatt még él a remény, de Wales ellen novemberben ennél sokkal, de sokkal több kell – futballból biztosan.

A kötelezőt hoztuk, nem kell nagy csinnadratta – Dzsudzsák

A MÁSIK MÉRKŐZÉSEN
Wales–Horvátország 1–1 (Bale 45+3., ill. Vlasic 9.)

A TOVÁBBI MENETREND
November 16., szombat
18.00: Azerbajdzsán–Wales
20.45: Horvátország–Szlovákia
November 19., kedd
20.45: Szlovákia–Azerbajdzsán
20.45: Wales–Magyarország