Az Amsterdam ArenaA első tervei azt követően születtek meg, hogy a holland főváros alulmaradt Barcelonával szemben az 1992-es olimpia megrendezéséért folytatott versenyben. Az elképzelések többször is módosultak, végül egy futópálya nélküli, behúzható tetővel rendelkező arénáról szóló terv lett a befutó. Ráadásul közben az Ajaxnak is új stadionra volt szüksége, miután a régit kinőtte.
1993. november 26-án tették le az alapkövet, hogy aztán közel háromévnyi építkezés végén 1996. augusztus 14-én Beatrix királynő hivatalosan is megnyissa az új létesítményt. A munkálatok, melyek során 180 ezer látogató nézhetett bele az építkezésbe, 140 millió eurós költséggel jártak. Ez volt Európa első behúzható tetejű stadionja (húsz percig tart egyébként a művelet), a végleges befogadóképessége 53 052 fő, de koncertek alkalmával akár 68 ezren is lehetnek benne egyszerre. Az Ajaxon kívül 2007-ig az Amsterdam Admirals amerikaifoci-csapat otthonaként is szolgált. Olyan neves külföldi előadók fordultak már meg benne, mint Madonna, Michael Jackson vagy éppen a Rolling Stones.
A tető sokáig problémát okozott a fűnek, évente többször is ki kellett cserélni a gyepet, de végül újfajta technológia alkalmazásával ezt is sikerült kiküszöbölni. Az UEFA ötcsillagos besorolásával rendelkező stadionban (még a rotterdaminak van ilyen Hollandiában) az első meccs egy Ajax–Milan találkozó (0–3) volt 1996-ban. 1998-ban itt rendezték a Bajnokok Ligája-döntőt a Real Madrid és a Juventus között (1–0), míg idén a Benfica és a Chelsea (1–2) vívta itt az Európa-liga fináléját. A 2000-es Európa-bajnokságon három csoportmeccsnek, egy negyeddöntőnek és a Hollandia–Olaszország elődöntőnek adott otthont.
A stadion könnyen megközelíthető metróval vagy vonattal. Több mint 2200, üzleti ügyfelek részére szóló székkel rendelkezik, valamint 820 hely van a sky boxokban. Az Ajax fanshopján kívül a stadionban múzeum is található, amely a klub több mint 100 éves történelmét mutatja be.
Az átadás óta két meccset játszott a stadionban a magyar válogatott, 2010-ben Erwin Koeman kapitánysága alatt 6–1-re, míg 2011-ben már Egervári Sándorral 5–3-ra maradt alul az oranjéval szemben nemzeti csapatunk; előbbi felkészülési, utóbbi Eb-selejtező volt.