Térj észhez, Trollfoci!

Kedvelem, szeretem, imádom a Trollfoci oldalát. Konkrétan a legjobb dolognak tartom, ami a magyar futballal az elmúlt két évben történt. Amikor a válogatott tavaly 3-0-ra égett Romániában, az ottani poénok tartották bennem a lelket. A Hollandia 8-1 után elég volt néhány képet átlapoznom, és teljes kétségbeesést egy elviselhető kétségbeesés váltotta fel.Trollfoci oldalát. Konkrétan a legjobb dolognak tartom, ami a magyar futballal az elmúlt két évben történt. Amikor a válogatott tavaly 3-0-ra égett Romániában, az ottani poénok tartották bennem a lelket. A Hollandia 8-1 után elég volt néhány képet átlapoznom, és teljes kétségbeesést egy elviselhető kétségbeesés váltotta fel.

Néhány esetben azonban nagyon elvetik a sulykot. Vegyük például Egervári Sándor esetét. Nyilvánvaló volt, hogy a csúfosan elbukott két vb-selejtező után nem lehetett maradása a nemzeti együttes élén. A közvélemény jogosan háborodott fel és követelte távozását. A Trollfoci poénjai azonban idővel túlmentek a jóízlés határán, egyrészt a milyenségükkel, másrészt a mennyiségükkel. Az oldal adminjaival elszaladt a ló. Pedig addigra már tudhatták, milyen közvélemény-formáló hatalom van a kezükben. Mégsem fogták vissza a gyeplőt és porrá aláztak, a mai napig aláznak egy hazai viszonylatban eredményes szakembert. Egervári Sándor ugyanis legalább letett valamit az asztalra. U20-as világbajnoki bronz, az Ibrával felálló svédek megverése, Törökország két vállra fektetése. A mostani magyar közegben ajánlott ezeket az eredményeket megbecsülni, mert látjuk milyen nehéz bármit elérni már U19-es szinten is.

Apropó, U19. Véleményem szerint a "poénok" itt is átléptek egy határt. Persze, értem én, baromira jó táptalajt ad a viccelődésnek, hogy Hajas László vágott frizurát a játékosoknak. Megéri elsütni párszor, azonban ezt nyomatni az egész Európa-bajnokság alatt értelmetlen. Ismét visszatérek az oldal közvélemény-formáló erejéhez. Itt van 18 fiatal srác, akik még alig nőttek ki a kamaszkorból. Életükben nemigen fociztak 100 embernél nagyobb közönség előtt (tisztelet a kivételnek), most pedig egy egész ország tőlük várja csodát, azt hogy visszaadják a magyar futballba vetett hitet. És akkor jön egy 184 000 fős rajongótáborral rendelkező Facebook oldal, ami mit tesz? Elkezdi őket basztatni a hajukkal. Nem jön össze az első meccs az osztrákok ellen, mi történik? Tovább basztatják őket a hajukkal és a szar játékkal. Kiütéses vereség Portugália ellen, mi történik? Fikázás. Haj, játék, egyebek.

Érdemtelenül? Nem. Túlzóan? Igen! A torna előtt a szakmai stáb az U20-as világbajnokságra való kijutást tűzte ki célul, ami Izrael ellen elérhető. Mit tesz a Trollfoci? A képekkel tovább hangolja a közvéleményt a csapat ellen. Félreértés ne essék. Nem mondom azt, hogy amit az U19 az eddigi két mérkőzésen nyújtott az jó vagy elég. Francokat. Azonban nem szolgáltak rá arra, hogy ilyen mértékű népharag zúduljon rájuk. Újságíróként én ott voltam mindkét stadionban, láttam a játékosokat, készítettem interjút. Az osztrák vereséget követően senki nem volt köztük, aki egy kicsit is boldog lett volna, a portugál mérkőzés után pedig a legtöbben szemlesütve sétáltak át a mixed zónán, egyenesen a buszhoz. Látszott, hogy baromira bántja őket az egész, ők sem erre számítottak.

Úgy vélem, a Trollfoci ezúttal rossz úton jár. Elhiszem, hogy cirka kétszázezer rajongót naponta kiszolgálni nem könnyű, azonban egy ekkora közösség működtetőinek - bármennyire is próbálják tagadni - már felelőssége van. Talán nem ártana ezen elgondolkodni.

(Mielőtt még felmerülne, a bejegyzés írója nem azonos az U19 Hungary Facebook oldal működtetőjével és semmilyen kapcsolatban nem áll vele. A szerző a két oldal közötti vitában nem kíván állást foglalni.)