A Serie B esélyesei: US Avellino
Folytatva az esélyesekkel, a tavalyi szezonban a rájátszás elődöntőjében búcsúzó AS Avellino 2015 őszén újra megkísérli, hogy a legjobbak között szerepeljen.
Avellino városa Campaniában található, közel 55 ezer lakossal, a régió fővárosától, Nápolytól nem messze, északi irányba. Campania a harmadik legdélebbi régió Olaszországban, Szicília és Calabria után, a város környékét hegyek és völgyek határolják, ezért Avellinót történelme során gyakran érték földrengések, utoljára 1981-ben.
A csapatot 1912-ben alapították, de az első években csak barátságos mérkőzéseket játszottak a helyi ligákban, és az ezt követő évtizedek során is jobbára csak alacsonyabb osztályokban szerepeltek, a Serie C-be például először 1945-ben jutottak fel. Egészen a '70-es évek elejéig többnyire a harmadosztály volt az avellinói labdarúgás csúcspontja, majd 1973-ban végre felkerültek a Serie B-be, ahol gyors egymás utánjában öt szezont töltöttek el, majd nem hogy kiestek, hanem feljutottak a Serie A-ba.
Az Avellino tíz szezont húzott le az élvonalban, valamennyit 1977-től 1988-ig, ez számított a klub történetének legjobb időszakának, ez idő alatt két alkalommal negyeddöntősök voltak a Coppa Italiában, egyszer pedig megnyerték az olasz nyári bajnokságot. A kiesést követően újra szürkébb időszak köszöntött be a klub háza táján, lévén újra a harmadosztályba süllyedtek vissza. A 2000-es évek az ingázásról szóltak, a második vonalbeli kiesést rendre feljutás követte, a legkedvesebb emlék a csapat számára a 2005-ös szintlépés volt, amikor a Napoli ellen harcolták ki a másodosztályú tagságot. 2008-ban a Messina csődje miatt őrizték meg a Serie B-s helyüket, egy évvel később azonban őket is utolérte az anyagi végzet és mehettek a Serie D-be. 2013-ban sikerült visszakerülni a második vonalba, ahol azóta két masszív szezont futottak, utóbbi alkalommal a rájátszás elődöntőjéig meneteltek.
A csapat tehát a Serie A-ban tíz, a Serie B-ben 16 esztendőt töltött el.
A klub hivatalos színei a zöld és a fekete, de 1947 óta a csapat játékosai immár zöld-fehérben pompáznak. Becenevük a farkasok, és az Avellino megyei történelmi tájegység kapcsán az olasz sajtó a mai napig a "hirpiniai" becenévvel is előszeretettel aposztrofálja a csapatot. 2014-től a címerben és a mezen is megtalálható a farkasfej logó.
Az Avellino a hazai mérkőzéseit a Stadio Partenio Lombardi stadionban játssza. A létesítményt 1971-ben adták át, 2013-ban kisebb korszerűsítésen ment keresztül. 2010-ben kapta meg mostani nevét a csapat egykori játékosáról és edzőjéről, Adriano Lombardiról, aki a dicső Serie A-s évek idején a csapat kapitánya volt. A stadionban 1990-ben UEFA Kupa-döntőt rendeztek, 2002-ben pedig U21-es EB-selejtezőket.
Az Avellino szurkolói déli mivoltukból adódóan rendkívül szenvedélyesek, mióta a csapat újra a másodosztályban szerepel, híresek a koreográfiák, biztosan nem rajtuk múlott, hogy tavasszal nem tudták kiharcolni a feljutást az élvonalba. Éles ellentétben állnak számtalan déli csapattal, mint például a Napoli, a Salernitana, a Catania, a Bari, a Taranto, a Pescara, a Reggina, a Crotona, a Juve Stabia, valamint a Savoia, a Foggia, a Fiorentina, az Ascoli és a Pisa is a riválisok közé tartozik. A Serie A-ban eltöltött évtized idején szoros barátságot kötöttek a Juventus ultráival, de jó viszonyban vannak rajtuk kívül még a Cavese, a Nocerina, a Messina, a Trapania, a Sambenedettese, az Atalanta, a Frosinone és a Bologna csapataival is.
Folytatva az esélyesekkel, a tavalyi szezonban a rájátszás elődöntőjében búcsúzó US Avellino 2015 őszén újra megkísérli, hogy a legjobbak között szerepeljen.
Avellino városa Campaniában található, közel 55 ezer lakossal, a régió fővárosától, Nápolytól nem messze, északi irányba. Campania a harmadik legdélebbi régió Olaszországban, Szicília és Calabria után, a város környékét hegyek és völgyek határolják, ezért Avellinót történelme során gyakran érték földrengések, utoljára 1981-ben.
A csapatot 1912-ben alapították, de az első években csak barátságos mérkőzéseket játszottak a helyi ligákban, és az ezt követő évtizedek során is jobbára csak alacsonyabb osztályokban szerepeltek, a Serie C-be például először 1945-ben jutottak fel. Egészen a '70-es évek elejéig többnyire a harmadosztály volt az avellinói labdarúgás csúcspontja, majd 1973-ban végre felkerültek a Serie B-be, ahol gyors egymás utánjában öt szezont töltöttek el, majd nem hogy kiestek, hanem feljutottak a Serie A-ba.
Az Avellino innentől sorozatban tíz szezont húzott le az élvonalban, valamennyit 1977-től 1988-ig, ez számított a klub történetének legjobb időszakának, ez idő alatt két alkalommal negyeddöntősök voltak a Coppa Italiában, egyszer pedig megnyerték az olasz nyári bajnokságot. A kiesést követően újra szürkébb időszak köszöntött be a klub háza táján, lévén újra a harmadosztályba süllyedtek vissza. A 2000-es évek az ingázásról szóltak, a második vonalbeli kiesést rendre feljutás követte, a legkedvesebb emlék a csapat számára a 2005-ös szintlépés volt, amikor a Napoli ellen harcolták ki a másodosztályú tagságot. 2008-ban a Messina csődje miatt őrizték meg a Serie B-s helyüket, egy évvel később azonban őket is utolérte az anyagi végzet és mehettek a Serie D-be. 2013-ban sikerült visszakerülni a második vonalba, ahol azóta két masszív szezont futottak, utóbbi alkalommal a rájátszás elődöntőjéig meneteltek.
A csapat tehát a Serie A-ban tíz, a Serie B-ben 16 esztendőt töltött el.
A klub hivatalos színei a zöld és a fekete, de 1947 óta a csapat játékosai immár zöld-fehérben pompáznak. Becenevük a farkasok, és az Avellino megyei történelmi tájegység kapcsán az olasz sajtó a mai napig a "hirpiniai" becenévvel is előszeretettel aposztrofálja a csapatot. 2014-től a címerben és a mezen is megtalálható a farkasfej logó.
Az Avellino a hazai mérkőzéseit a Stadio Partenio Lombardi stadionban játssza. A létesítményt 1971-ben adták át, 2013-ban kisebb korszerűsítésen ment keresztül. 2010-ben kapta meg mostani nevét a csapat egykori játékosáról és edzőjéről, Adriano Lombardiról, aki a dicső Serie A-s évek idején a csapat kapitánya volt. A stadionban 1990-ben UEFA Kupa-döntőt rendeztek, 2002-ben pedig U21-es EB-selejtezőket.
Az Avellino szurkolói déli mivoltukból adódóan rendkívül szenvedélyesek, mióta a csapat újra a másodosztályban szerepel, híresek a koreográfiák, biztosan nem rajtuk múlott, hogy tavasszal nem tudták kiharcolni a feljutást az élvonalba. Éles ellentétben állnak számtalan déli csapattal, mint például a Napoli, a Salernitana, a Catania, a Bari, a Taranto, a Pescara, a Reggina, a Crotona, a Juve Stabia, valamint a Savoia, a Foggia, a Fiorentina, az Ascoli és a Pisa is a riválisok közé tartozik. A Serie A-ban eltöltött évtized idején szoros barátságot kötöttek a Juventus ultráival, de jó viszonyban vannak rajtuk kívül még a Cavese, a Nocerina, a Messina, a Trapania, a Sambenedettese, az Atalanta, a Frosinone és a Bologna csapataival is.
A Serie B esélyesei: US Avellino
Folytatva az esélyesekkel, a tavalyi szezonban a rájátszás elődöntőjében búcsúzó AS Avellino 2015 őszén újra megkísérli, hogy a legjobbak között szerepeljen.
Avellino városa Campaniában található, közel 55 ezer lakossal, a régió fővárosától, Nápolytól nem messze, északi irányba. Campania a harmadik legdélebbi régió Olaszországban, Szicília és Calabria után, a város környékét hegyek és völgyek határolják, ezért Avellinót történelme során gyakran érték földrengések, utoljára 1981-ben.
A csapatot 1912-ben alapították, de az első években csak barátságos mérkőzéseket játszottak a helyi ligákban, és az ezt követő évtizedek során is jobbára csak alacsonyabb osztályokban szerepeltek, a Serie C-be például először 1945-ben jutottak fel. Egészen a '70-es évek elejéig többnyire a harmadosztály volt az avellinói labdarúgás csúcspontja, majd 1973-ban végre felkerültek a Serie B-be, ahol gyors egymás utánjában öt szezont töltöttek el, majd nem hogy kiestek, hanem feljutottak a Serie A-ba.
Az Avellino tíz szezont húzott le az élvonalban, valamennyit 1977-től 1988-ig, ez számított a klub történetének legjobb időszakának, ez idő alatt két alkalommal negyeddöntősök voltak a Coppa Italiában, egyszer pedig megnyerték az olasz nyári bajnokságot. A kiesést követően újra szürkébb időszak köszöntött be a klub háza táján, lévén újra a harmadosztályba süllyedtek vissza. A 2000-es évek az ingázásról szóltak, a második vonalbeli kiesést rendre feljutás követte, a legkedvesebb emlék a csapat számára a 2005-ös szintlépés volt, amikor a Napoli ellen harcolták ki a másodosztályú tagságot. 2008-ban a Messina csődje miatt őrizték meg a Serie B-s helyüket, egy évvel később azonban őket is utolérte az anyagi végzet és mehettek a Serie D-be. 2013-ban sikerült visszakerülni a második vonalba, ahol azóta két masszív szezont futottak, utóbbi alkalommal a rájátszás elődöntőjéig meneteltek.
A csapat tehát a Serie A-ban tíz, a Serie B-ben 16 esztendőt töltött el.
A klub hivatalos színei a zöld és a fekete, de 1947 óta a csapat játékosai immár zöld-fehérben pompáznak. Becenevük a farkasok, és az Avellino megyei történelmi tájegység kapcsán az olasz sajtó a mai napig a "hirpiniai" becenévvel is előszeretettel aposztrofálja a csapatot. 2014-től a címerben és a mezen is megtalálható a farkasfej logó.
Az Avellino a hazai mérkőzéseit a Stadio Partenio Lombardi stadionban játssza. A létesítményt 1971-ben adták át, 2013-ban kisebb korszerűsítésen ment keresztül. 2010-ben kapta meg mostani nevét a csapat egykori játékosáról és edzőjéről, Adriano Lombardiról, aki a dicső Serie A-s évek idején a csapat kapitánya volt. A stadionban 1990-ben UEFA Kupa-döntőt rendeztek, 2002-ben pedig U21-es EB-selejtezőket.
Az Avellino szurkolói déli mivoltukból adódóan rendkívül szenvedélyesek, mióta a csapat újra a másodosztályban szerepel, híresek a koreográfiák, biztosan nem rajtuk múlott, hogy tavasszal nem tudták kiharcolni a feljutást az élvonalba. Éles ellentétben állnak számtalan déli csapattal, mint például a Napoli, a Salernitana, a Catania, a Bari, a Taranto, a Pescara, a Reggina, a Crotona, a Juve Stabia, valamint a Savoia, a Foggia, a Fiorentina, az Ascoli és a Pisa is a riválisok közé tartozik. A Serie A-ban eltöltött évtized idején szoros barátságot kötöttek a Juventus ultráival, de jó viszonyban vannak rajtuk kívül még a Cavese, a Nocerina, a Messina, a Trapania, a Sambenedettese, az Atalanta, a Frosinone és a Bologna csapataival is.
Folytatva az esélyesekkel, a tavalyi szezonban a rájátszás elődöntőjében búcsúzó US Avellino 2015 őszén újra megkísérli, hogy a legjobbak között szerepeljen.
Avellino városa Campaniában található, közel 55 ezer lakossal, a régió fővárosától, Nápolytól nem messze, északi irányba. Campania a harmadik legdélebbi régió Olaszországban, Szicília és Calabria után, a város környékét hegyek és völgyek határolják, ezért Avellinót történelme során gyakran érték földrengések, utoljára 1981-ben.
A csapatot 1912-ben alapították, de az első években csak barátságos mérkőzéseket játszottak a helyi ligákban, és az ezt követő évtizedek során is jobbára csak alacsonyabb osztályokban szerepeltek, a Serie C-be például először 1945-ben jutottak fel. Egészen a '70-es évek elejéig többnyire a harmadosztály volt az avellinói labdarúgás csúcspontja, majd 1973-ban végre felkerültek a Serie B-be, ahol gyors egymás utánjában öt szezont töltöttek el, majd nem hogy kiestek, hanem feljutottak a Serie A-ba.
Az Avellino innentől sorozatban tíz szezont húzott le az élvonalban, valamennyit 1977-től 1988-ig, ez számított a klub történetének legjobb időszakának, ez idő alatt két alkalommal negyeddöntősök voltak a Coppa Italiában, egyszer pedig megnyerték az olasz nyári bajnokságot. A kiesést követően újra szürkébb időszak köszöntött be a klub háza táján, lévén újra a harmadosztályba süllyedtek vissza. A 2000-es évek az ingázásról szóltak, a második vonalbeli kiesést rendre feljutás követte, a legkedvesebb emlék a csapat számára a 2005-ös szintlépés volt, amikor a Napoli ellen harcolták ki a másodosztályú tagságot. 2008-ban a Messina csődje miatt őrizték meg a Serie B-s helyüket, egy évvel később azonban őket is utolérte az anyagi végzet és mehettek a Serie D-be. 2013-ban sikerült visszakerülni a második vonalba, ahol azóta két masszív szezont futottak, utóbbi alkalommal a rájátszás elődöntőjéig meneteltek.
A csapat tehát a Serie A-ban tíz, a Serie B-ben 16 esztendőt töltött el.
A klub hivatalos színei a zöld és a fekete, de 1947 óta a csapat játékosai immár zöld-fehérben pompáznak. Becenevük a farkasok, és az Avellino megyei történelmi tájegység kapcsán az olasz sajtó a mai napig a "hirpiniai" becenévvel is előszeretettel aposztrofálja a csapatot. 2014-től a címerben és a mezen is megtalálható a farkasfej logó.
Az Avellino a hazai mérkőzéseit a Stadio Partenio Lombardi stadionban játssza. A létesítményt 1971-ben adták át, 2013-ban kisebb korszerűsítésen ment keresztül. 2010-ben kapta meg mostani nevét a csapat egykori játékosáról és edzőjéről, Adriano Lombardiról, aki a dicső Serie A-s évek idején a csapat kapitánya volt. A stadionban 1990-ben UEFA Kupa-döntőt rendeztek, 2002-ben pedig U21-es EB-selejtezőket.
Az Avellino szurkolói déli mivoltukból adódóan rendkívül szenvedélyesek, mióta a csapat újra a másodosztályban szerepel, híresek a koreográfiák, biztosan nem rajtuk múlott, hogy tavasszal nem tudták kiharcolni a feljutást az élvonalba. Éles ellentétben állnak számtalan déli csapattal, mint például a Napoli, a Salernitana, a Catania, a Bari, a Taranto, a Pescara, a Reggina, a Crotona, a Juve Stabia, valamint a Savoia, a Foggia, a Fiorentina, az Ascoli és a Pisa is a riválisok közé tartozik. A Serie A-ban eltöltött évtized idején szoros barátságot kötöttek a Juventus ultráival, de jó viszonyban vannak rajtuk kívül még a Cavese, a Nocerina, a Messina, a Trapania, a Sambenedettese, az Atalanta, a Frosinone és a Bologna csapataival is.