A nyelvet is megtanulná

– Gondolom, rövidesen fél Szófia utálja majd…– Csakhogy azon leszek, hogy a másik fele imádjon… – jelentette ki határozottan a bajnok és kupagyőztes Levszkiből a CSZKA Szófia együttesébe tartó magyar légiós, a tízszeres válogatott csatár, Kabát Péter. –Azért ennyire nem durva a helyzet, legalábbis jelenlegi csapatom szurkolóiról nem tudom elképzelni, hogy az utcán megvernek, esetleg a boltban felárat számolnak. Egyébként sem írtam még alá a CSZKA-hoz.–Min múlik a megegyezés?–A Levszkin. A szurkolók annyira szeretnek, hogy ha elengednek, kis túlzással a vezetés fejét követelik majd. A drukkerek egyébként úgy vannak vele, inkább a helyi sztár, Zahari Szirakov távozzon, mint én. Ez azért hízelgő…–Érdekes, hogy korábban Ferenczi Istvánnal párban kerültek Bulgáriába, mára pedig csak ön maradt. Sőt, ahogy hallom, meg is szerettette magát. Ferenczi – akivel éppen egy napja jelent meg lapunkban interjú – hazatért, és bizony meglehetősen gyengén szerepelt az MTK-ban.– Nekem idekint szerencsém volt. Már az elején "elkaptam a fonalat”, jól ment a játék, így megszerettek. Az elején kissé nehéz volt a beilleszkedés, akkor viszont Ferenczi Istvánnal állandóan együtt mozogtunk a városban, ám mostanra már megtalálom a számomra fontos helyeket, és a népszerűségemmel sincsen gond. Komolyan mondom, ilyet még nem tapasztaltam, az utcán, a taxiban, az éttermekben, egyszóval mindenhol megismernek. Az újságírók is naponta keresnek, angolul jól elbeszélgetünk, valóságos médiaszereplő lettem. Azaz, nekem idekint nincs gondom.–Ha a Levszkinél minden ilyen remek, akkor miért akar váltani?– A klubvezetőség – nincs jobb szó erre – kavargat. Nem elegáns, ahogy bánnak velem: egy bolgár nyelvű szerződést lobogtatnak, mondván, hogy a szerződésem kétezerhárom nyaráig szól. Ebben csak az az érdekes, hogy ennek a hivatalos, angol változatában kétezerkettő szerepel. Most, hogy a CSZKA hív, nem akarnak elengedni. Azt sem tartom kizártnak, hogy az UEFA, vagy a FIFA elé kerül az ügy, és a Levszkinek azon a fórumon esélye sincsen. –Most olyan váltásra készül, mintha a Ferencvárosból az Újpestbe igazolna. Nem fél?–Helyesbítenem kell: az ön által említett példánál ötször durvább átigazolásra készülök. Amikor a két gárda egymás ellen játszik, általában nem marad egyben a stadion, garantált a bunyó. Felkészültem rá, hogy a Levszki-drukkerek pfújolnak és fütyülnek majd, ha kedvenceik ellen játszom, de ők sem felejtik el, hogy a fél idény alatt irányító középpályásként hét gólt szereztem, kupát és bajnokságot nyertünk. A kupadöntőben például leendő együttesem ellen három–egyre nyertünk, és én is betaláltam. Nem félek, ha így lenne, nem a CSZKA-t választom. Volt lehetőségem, hívott az ezüstérmes Liteksz is, ám oda nem szívesen mentem volna.–Korábbi csapata, a Vasas teljesítményéről mi a véleménye?– Nagyon sajnálom egykori együttesemet, de várható volt a rossz szereplés. A kényes kérdéseket korábban le kellett volna rendezni, mondjuk a tavaly nyáron, és akkor nincs a szégyenteljes kiesés.–Mennyivel jobb a bolgár bajnokság a mienknél?– Brusztosabb és keményebb. A két szófiai csapat mellett a Liteksz és a a Plovdiv is erős, és e négyesen kívül is van két-három jó csapat. A válogatottjuk hozzánk hasonlóan nem jutott ki a világbajnokságra, éppen ezért vébéláz sincs az országban. Én azért nézem majd a meccseket, ráadásul Magyarországon, pénteken ugyanis hazajöttem szabadságra.–A válogatott ürügyén meg kell kérdeznem, mit vár az ősszel kezdődő Eb-selejtezőktől?–Nagyon kemény, kiegyensúlyozott csoportba kerültünk. A svéd és a lengyel csapat erős, de a letteket sem szabad leírnunk. – Anélkül, hogy a zsebében turkálnék: mennyire éri meg Bulgáriában futballozni?–Ha nem érné meg, nem lennék ott…–Márpedig úgy tűnik, a következő idényt is abban az országban tölti el.–Így van, ha összejön a szerződés, akkor két évig a CSZKA Szófiában futballozhatok tovább, mi több, még egy nyelvtanfolyamra is beíratkozom.