Kuttor: itt az ideje felpörögni!

Tette mindezt úgy, hogy az olimpiai távon egyszer sem sikerült megnyernie a magyar bajnokságot. Ez így volt egészena legutóbbi alkalomig, akkor Leveleken Kuttor Csaba begyűjtötte a hőn áhított aranyérmet. Az országos bajnokság nagyon izgalmas küzdelmet hozott, amelyben Kuttor két klubtársát – Ágoston Szabolcsot és Héczey Andrást – megelőzve szerezte meg az első helyet.
– Nagyon szoros versenyt hozott a bajnokság, sokak szerint egy futóversenyre hasonlított inkább.
– Nem is tudom, mikor volt utoljára ilyen, hogy az esélyesek közül Varga Szabolcs kivételével mindenki az első bolyban fejezte be a kerékpározást – vélekedett Kuttor Csaba. – Ezek után valóban olyan volt, mint egy futóverseny. Húsz másodperccel győztem, néhány éve egy ekkora előnyre még azt mondták, szoros volt a verseny, de mára annyira kiegyenlítődött a hazai mezőny, hogy ez már egészen szép különbség.
– Hozott meglepetést is ez a viadal?
– Talán az egyik klubtársam, Héczey András teljesítménye volt az egyetlen meglepetés, nagyon összekapta magát, s erre a riválisok sem számítottak. András nem tagja egyik válogatott keretnek sem, egy kicsit engem is meglepett a jó futásával.
– Az első helyért egy másik klubtársával, Ágoston Szabolccsal kellett meccselnie.
– Arra számítottam, hogy Szabi és köztem nagyon kicsi lesz a különbség, ez az utóbbi időben többnyire így van.
– Mi több, ebben az évben már többször ki is kapott tőle…
– Én azért kétfelé bontanám ezt az évet. Télen és kora tavasszal Új-Zélandon edzőtáboroztunk, aquathlonversenyeken indultunk, emellett két ausztráliai világranglistapont-szerző versenyünk is volt. Akkoriban mindketten egészen más jellegű munkát végeztünk, én inkább az alap-állóképességemmel foglalkoztam, hoszszabb edzéseket tartottam, Szabi pedig erőt fejlesztett, várható volt, hogy abban az időszakban ő jobban fel lesz pörögve a versenyekre. Miután hazajöttünk, én is elkezdtem gyorsítani, és három hazai versenyen is megelőztem őt.
– A három dobogós helyezést megünnepelték?
– Nagy ünneplés nem volt, de az biztos, hogy mindenki vigyorgott egyfolytában. Tavaly nyolcszáz pontot szereztünk egész évben az egyesületi versenyben, most ezen a napon majdnem ugyanennyit összegyűjtöttünk, s az egész csapat kivívta az Eb-részvétel jogát. A csapatversenyben például várhatóan a Buda-Cash emberei lesznek a futók, jó lenne egy dobogós helyezést elcsípni.
– Ha már az Európa-bajnokságnál tartunk, alig néhány nap van hátra a győri versenyig…
– Egyáltalán nem érzem, hogy csúcsformában lennék, mindhárom számban tudok a bajnokságon nyújtottnál jobbat is, úgyhogy ez az időszak kell arra, hogy felpörgessem magam. Legalább a futásban csúcsformába kellene kerülnöm, mert abban azért biztos vagyok, hogy egy kicsit gyengébb úszással is az első bolyba tudok kerülni. Szeretnék bekerülni az első tíz közé, ez már szép eredmény lenne. Ja és természetesen megnyerni a selejtezőt. Ez már szinte kötelező…
– Az előző két Európa-bajnokságon sikerült, ám nem hozott sok szerencsét, mert a döntőben nem szerepelt fényesen.
– Ez igaz. Lehet, hogy babonából most átengedem másnak az első helyet.
– Indul még versenyen az Eb-ig?
– A bajnokság során nagyon elfáradtam, úgyhogy nem erőltetem a versenyzést. Valószínűleg már csak egy olaszországi viadalt vállalok az Európa-bajnokság előtt.