Rohtmeré a nemzeti trikó

Megyerdi Antal, a hatvanas évek egyik kiemelkedő országúti versenyzője nem is nyerte meg sosem a legfontosabbnak tartott országúti bajnokságot, s a mezőny jó négy évtizeddel később ugyanebben igyekezett megakadályozni napjaink legmagasabban jegyzett magyar kerékpárosát, Bodrogi Lászlót is. A világranglista 62. helyén álló profink minden rezdülésére ugrottak a hazai csapatok, Bodroginak viszont minden támadást egyedül kellett védenie, s ez a feszült helyzet felőrölte az energiáit.A négykörös viadal első két köre meglehetősen lanyha tempót hozott, amelybe csupán a Valter, Zsombók, Ottó trió szökési kísérlete hozott némi színt. A második kör után Ottó defektet kapott, míg Bodrogi az egyik emelkedőn szétzilálta a sorokat és csatlakozott Valterékhoz, de hamarosan újra a nyakukon volt a mezőny. A harmadik körben a dombos pályán tizenketten használták ki a feltámadó szél erejét, no és a Mapei profiját kitüntető figyelmet. A szökevények között volt a többnyire Olaszországban tekerő Szekeres Csaba és Sipőcz Dávid is, és az előny is egyre nőtt – már-már felrémlett a tavalyi bajnokság, ahol egy hosszú sikeres szökés végén a Steig Csaba, Szekeres Csaba, Arató Dávid trió ért célba, ám az üldözőbolyban Bodrogiék most időben kapcsoltak, s a kör közepére utolérték a "renitenseket".Az emelkedők után a ferencvárosi Garamszegi László próbálkozott, ám nem tudott elég előnyt szerezni, miközben a címvédő Steig Csaba egy defekt után is sikerrel felzárkózott. Az utolsó kört egyben kezdte meg az addigra alig húszfősre zsugorodott élboly, s rögtön az első hosszú emelkedő végén Rohtmer Balázs támadott. A lengyel bejegyzésű olasz Amore e Vita együttesében profiskodó bringás meg is lépett a mezőnytől, s mivel nem volt egyetértés az üldözők között, előnyét folyamatosan növelve megszerezte pályafutásának első országúti aranyérmét.
A befutó előtt az üldözőboly is két részre szakadt, az első csapat hajráját Garamszegi nyerte Aratót és Sipőczöt megelőzve, míg a második bolyból Bodrogi volt a leggyorsabb, de ez most csak a tizedik helyre volt elegendő.
"Nem hittem volna, hogy hagynak meglógni, többször is hátranéztem, de nem jött senki mögöttem. Amikor már félperces volt az előnyöm, akkor is azon gondolkoztam, hogy megállok, bevárom a többieket, mert nem magányosan akartam megszökni. Aztán egyre csak nőtt az előny, s ezzel párhuzamosan az önbizalmam is, de a befutóig nem akartam arra gondolni, hogy ezt már megnyertem" – magyarázta mosolyogva a győztes Rohtmer Balázs, aki jövő nyárig a magyar bajnoknak járó nemzetiszínű mezben versenyezhet. Mint ismeretes, csapata, az Amore e Vita a Vatikán támogatását élvezi, II. János Pál pápa minden évben kora tavasszal fogadja a profiklub versenyzőit, s megáldja őket. Rohtmer jövőre a piros-fehér-zöld mezben állhat a pápa elé – már ha nem kap ajánlatot egy erősebb proficsapattól. A kaposvári versenyző ugyanis ebben reménykedik, s sejtelmes mosolyát látva nem is alaptalanul…
"Sokan mondják, hogy ha mi, külföldiek összefognánk, könnyedén legyőzhetnénk a hazaiakat, ez bizonyára így is van, de egy ilyen együttműködés nem jöhet létre, mert közülünk is mindenki nyerni akar" – vélekedett a három éve profiskodó Szekeres Csaba.
Bodrogi László véleményét nem ismerhettük meg, ő ugyanis a befutó után nyomban a szálloda, majd a repülőtér felé vette az irányt, az úti cél előbb Milánó, majd a jövő szombaton rajtoló Tour de France prológjának színhelye, Luxemburg. Édesapja, edzője, dr. Bodrogi László szerint mindenesetre jó előjel ez az eredmény, fia egy éve az Alentejo körversenyen aratott összetett győzelemmel feledtette az országúti bajnokság eredményét.
Vasárnap a nők is nyeregbe szálltak, futamuk a nyolcas jegyében zajlott: csupán ennyi indulót jegyezhettek, no és nyolcadszor is Jéger Veronika nyakába akasztották az aranyérmet…