Keddhez két évre fellobban a láng az újkori olimpiák 106 esztendővel ezelőtti újjászületésének színhelyén, Athénban, és megkezdődik a XXVIII. nyári ötkarikás vetélkedés 2004. augusztus 13-tól 29-ig tartó eseménysorozata. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a távirati iroda érdeklődésére elöljáróban arról adott tájékoztatást, hogy jelenleg 25 sportág 750 versenyzője készül a részvételi jog megszerzésére, azaz pillanatnyilag ennyi olimpiai kerettag reménykedik az athéni indulás lehetőségében."Az év során eddig elért kiváló eredmények bizakodással töltenek el bennünket, akár a néhány kivételtől eltekintve jövőre kezdődő kvalifikációs versenyek esélyeit, akár az olimpiai szereplést nézzük – fogalmazta meg megalapozottan derűlátó várakozását a sportdiplomata. – Egyrészt elégedettek lehetünk azért, mert a sydneyi bajnokok csaknem valamennyien napjainkban is a világ élmezőnyéhez tartoznak, másrészt jó néhány tehetséges fiatal követel helyet magának a legjobbak közé.” Schmitt különleges jelentőséget tulajdonít annak, hogy a mostani erőviszonyok alapján négy csapatsportágban is remény van az olimpiai részvételre, és erre 1980 óta nem volt példa: "Ha ezt veszem figyelembe, akkor athéni küldöttségünk létszáma kétszáz feletti lehet!”A MOB elnöke két évvel a játékok kezdete előtt ígéri: az általa irányított ötkarikás szervezet, az állami sportvezetőséggel szoros együttműködésben minden szakmai, erkölcsi, és anyagi támogatást megad az arra érdemes sportolóknak a minél eredményesebb felkészüléshez és szerepléshez."Személyes tapasztalataim alapján állítom, hogy két évvel a játékok kezdete előtt Athén most előrébb tart az előkészületeket tekintve, mint Sydney állt 1998-ban!” – ezt a meglepő kijelentést Vajda László, az athéni olimpia szervezőbizottságának egyik igazgatója tette az MTI-nek adott nyilatkozatában, és mindenképpen hinni kell neki, mert olyan összehasonlítási lehetősége van, mint keveseknek: tudniillik a 2000-es ausztráliai játékok szervezői közül "igazolta át” őt a görög fővárosban tevékenykedő ATHOC. "Az köztudomású, kétségtelen és tagadhatatlan tény, hogy a görögök a kilencvennyolc és kétezer közötti két évet elvesztegették, de a NOB részéről az akkor és azóta is érkező sürgető fenyegetések megtették a hatásukat” – magyarázta Vajda.