Ez a foci csak az alsóházra elég

Kis túlzással név szerint lehetett volna köszönteni azokat, akik úgy gondolták, érdemes megtekinteni a negyedik forduló nyitó találkozóját a Bozsik-stadionban. Igaz, különböző okok miatt egyik együttes sem remekel a bajnokságban, ám azért az mégiscsak elkeserítő, hogy két nagymúltú klub (hogy aktuálisak legyünk, korábban mindkettő játszott a Manchester Uniteddel…) összecsapására jóindulattal ha ötszázan lehettek kíváncsiak a kezdő sípszó pillanatában. A legutóbbi hazai fellépését a Siófok ellenében elveszítő hazai alakulat agresszív letámadással kezdte a mérkőzést, ám mindez nem jelentette azt, hogy helyzetek is adódtak Végh Zoltán kapuja előtt. A labdaszerzést követően a kispesti játékosok azonnal Piroska Attilát keresték a passzaikkal, és ha a Honvéd szervezője jó döntést hozott, akkor gólveszélyt magában hordozó támadást láthatott a közönség, ellenkező esetben jöhetett a székesfehérvári kontra. Ilyen ellenakció végén Róth Ferenc lábában volt a Videoton vezető találata – benne is maradt… – majd Takács Zoltán kapitális hibája után Tímár Krisztián nem tudott élni a tálcán kínált gólszerzési lehetőséggel. A 19 éves középpályás teljesen érthetetlen módon lehúzta a fejét egy kapu elé ívelt labda elől, és ezzel egyfelől ziccerrel ajándékozta meg a piros-kékeket, másrészt infarktus közeli állapotba sodorta edzőjét, Fitos Józsefet. A huszadik perc megmutatta azt, amit már addig is tudtunk, vagyis hogy Dvéri Zsolt az egyik legjobb rúgótechnikájú futballista a hazai mezőnyben. A karmester átlövése igazi mestermunka volt, nemkülönben a hazaiak kapusának, Tóth Józsefnek a hárítása. Futball volt ez a javából, ám sajnos az efféle jelenetből nem sok adódott az első negyvenöt percben.

Alacsony színvonalú volt az összecsapás, és akkor még finoman fogalmaztunk… Persze lehet azt mondani, hogy a tét nagysága feszültté tette a futballistákat, ám az a tény, hogy még egyik csapatnak sem sikerült nyernie a bajnokságban, még nem adott magyarázatot arra, amit a pályán lévők műveltek a játékrész közepén. Vagy öt percen keresztül szinte csak rossz megoldást választottak a labdarúgók, és nemcsak akkor, ha mondjuk negyvenméteres keresztlabdát próbáltak rúgni, hanem akkor is, amikor három méterre kellett volna valamelyik játékostársukhoz passzolni. Egyformán kritikája volt a két csapat futballjának, hogy szinte teljesen kihasználatlanul hagyták az oldalvonal melletti területeket, a szélső középpályások szinte semmi támogatást nem adtak a támadósorban lévőknek. Talán még Róth Ferenc volt az, aki megpróbálkozott a Videoton bal oldalán egy-egy sprinttel, ám a másik oldalon Szalai Tamás, valamint a Kispestben Hercegfalvi Zoltán és Takács Zoltán kimondottan visszafogottan, keveset futva tette a dolgát. És ha már korábban szóba került a Kispest előző fordulóbéli Siófok elleni fellépése, az első 45 perc annyiban feltétlenül hasonlított arra az összecsapásra, hogy ezúttal is rengeteg volt a kíméletlennek tűnő belemenés. A játékosok rengeteget szabálytalankodtak mindkét oldalon, kisebb szerencse kellett ahhoz, hogy egyik eset se végződjön súlyos sérüléssel. A játékrész hajrájában Róth Ferenc villanása ismét visszacsempészett egy kis futballt a Bozsik-stadionba, ám csak reménykedni lehetett abban, hogy a folytatásra mindkét csapat játéka hatalmas javuláson megy majd keresztül.

"Hát milyen foci ez?” – harsant az egyik néző hangja a folytatás harmadik percében, és ez a bekiabálás is jelezte, a szünet nem hozott sok változást az első félidőhöz képest. Akik szerda este óta a Zalaegerszeg–Manchester United mérkőzésről áradoztak – teljes joggal, ha az egerszegi futballisták teljesítményét vesszük alapul –, azok pillanatok alatt visszazökkenhettek a magyar valóságba. Ismét egy iramtalan, hibáktól hemzsegő meccset láthattak, és kezdhettek elmélkedni azon, hogy melyik a magyar labdarúgás igazi arca. Fájó kimondani, de ha az, amelyiket péntek késő délután a Bozsik-stadionban láthattunk, akkor nem sok jóra számíthatunk…
Az idő előrehaladtával egyre inkább érezni lehetett, hogy amelyik csapat gólt szerez, az három ponttal gazdagodik majd. Csakhogy arra remény sem volt, hogy felépített támadás végén adódik majd gólszerzési lehetőség, csakis arra lehetett hagyatkozni, hogy valamelyik védelmi kihagyást követően a felkínált helyzettel tudnak élni a labdarúgók. Félreértés ne essék, nem az volt a legfőbb probléma, hogy a pályán lévők majd mindegyike gyenge teljesítményt nyújtott, hanem az, hogy néhányukról egyértelműen bebizonyosodott, nem az első osztályban van a helyük. Hatalmas probléma, ha valaki nem azért kerül a kezdő tizenegybe vagy éppen a cserék közé, mert a teljesítményével kiérdemelte azt, hanem azért, mert a sok gyenge vagy formán kívüli futballista közül rá esett a szakvezetők választása.
A gól nélküli döntetlen azt jelenti, hogy mindkét oldalon továbbra is várni kell az első győzelemre, s bár négy fordulót követően talán korai esélylatolgatásba bonyolódni, az azért valószínűsíthető, hogy a Kispest s a Videoton sem a felsőházba kerülésért küzd majd a bajnokság végén…

Mestermérleg

A Honvédnak, legyen bármilyen helyzetben is, ez ellen a Videoton ellen nyernie kell. Egygólos mérkőzés volt, sajnos azt az egy gólt nem tudtuk megszerezni. Annak azonban örülök, hogy a fiataljaink közül Takács Zoltán és Pandur Péter nagyszerű teljesítményt nyújtott.
Gujdár Sándor, a Kispest vezetőedzője

Pontosan ilyen mérkőzésre számítottam. Hatalmas taktikai csata jellemezte a találkozót, és nagyon küzdelmes volt a két félidő. Úgy vélem, a kapu előtt túl sok helyzetet hibáztunk el, első osztályú játékosoknak ennyi ziccerből illett volna legalább egyet értékesíteni.
Várhídi Péter, a Videoton vezetőedzője

percről percre

8. perc: Dvéri végezte el gyorsan a Hamar ellen elkövetett szabálytalanságért megítélt szabadrúgást. A labdával Róth egyedül lépett ki, s ballábas, 13 méteres lövésébe – amelyet a balösszekötő helyéről eresztett meg – éppen csak bele tudott piszkálni Tóth József. A labda alig kerülte el a bal alsó sarkot.
15. perc: Pomper ívelt balról középre, Takács könnyedén kifejelhette volna a labdát, ehelyett nyakát behúzva hagyta, hogy Tímár kapura törjön. A Videoton-játékos jobbról jobbal, tíz méterről lőtt, ám Tóth József jól helyezkedett, s lábbal mentett.
20. perc: Dvéri a bal oldalról befelé, a pálya közepe felé terelte a labdát, 24 méterről lövésre vállalkozott, s nagyszerűen vette célba a jobb felső sarkot. Tóth ismét bravúrral hárított.
24. perc: Balint a Videoton-térfél közepéről ívelt a kapu felé, Takács a tizenhatos vonalán felugorva gyönyörűen csúsztatott, Végh azonban a bal felső sarokba tartó labdát szögletre ütötte.
26. perc: Piroska jobb oldali szöglete után mindenki előtt elszállt a labda, Pandur a balösszekötő helyéről hét-nyolc méterről egyből a kapu fölé emelt.
44. perc: Piroska végezhette el sokadik jobb oldali szögletét, s ezúttal nagyon jól lőtt középre: megtalálta a kapu előterében egyedül felugró Dulcát, ám a védő így is képes volt, mintegy négy méterről fölébólintani. Az esethez hozzá kell tenni: Végh nem állt a helyzet magaslatán.
45. perc: Róth a balösszekötő helyéről, 22 méterről jobbal vette célba a kaput, a bal felsőbe tartó labdát Tóth József nagyszerűen védte.
57. perc: Dulca merészkedett a bal oldalon előre, Torghelle felé gurított, a csatár átlépte a labdát, ezzel úgy megzavarta Sztanojevicset, hogy a légiós suta mozdulattal a lába között engedte el azt, így Sasu került akkora helyzetbe, amekkora a mérkőzés folyamán eddig még nem akadt: szemtől szemben állt a kapussal, ám 15 méterről jobbal leadott lövése centikkel a bal kapufa mellett hagyta el a pályát.
58. perc: Sasu a jobbösszekötő helyén visszafelé cselezett, ballal a jobb felső felé lőtt, Végh biztos kézzel mentett.
68. perc: Hamar passzolt a középen feltűnő Dvérihez, aki alaposan megforgatta Pandurt, majd jobbal, 15 méterről félmagasan csavart a labdát csupán szemmel követő Tóth József mellett centikkel a kapu mellé.
75. perc: Dvéri két csel után a bal oldalról adott középre, mégpedig szinte tökéletesen: a bal oldali kapufától mintegy öt méterre Gajics ugrott fel, ám erőtlenül Tóth kezébe fejelt.
86. perc: Újfent Dvéri centerezett, a jobb oldalról ismét Gajicsot kereste a labdával, ám a Videoton-játékos nagy helyzetben Pandurt megelőzve középről fölé csúsztatott.