Tököli Attila egyre népszerűbb

Hol van már az idő, amikor szinte nem múlt el nap botrány nélkül az Üllői úton? Aligha van olyan ember, aki visszasírná a pénztelenségről, a belső harcokról, az irigységről, az ármánykodásról, az egymást besározó vezetőkről szóló híreket. Kész csodának számított, hogy 2001 júniusában bajnokságot nyert a Csank János edzette Ferencváros, éppen ezért vitathatatlan, a mostani együttes alapjait a most Siófokon dolgozó mesteredző rakta le. Az új időszámítás mégsem a bajnoki cím megnyerésével kezdődött, hanem azután, hogy Furulyás János elnök és az elnökség belátta: el kell adni a labdarúgócsapatot működtető kft. többségi tulajdonjogát, mert pénz kellett – akkor még úgy tűnt, nem az előrelépéshez, hanem egyáltalán az életben maradáshoz. A döntésnek köszönhetően az eladási árat – 2.4 milliárd forint – kifizető Fotex Rt. vette át az irányítást. Bár egy éve hatalmas támadások közepette került a Várszegi Gábor elnök-vezérigazgató nevével fémjelzett céghez a csapat, ma már senki sem vitatkozik. Ezen persze fölösleges csodálkozni, hiszen az rt. színrelépésével elkezdődött egy lassú, ám annál tudatossabb építkezés, újfent hangsúlyozva, az alapokat a bajnokságot nyert együttes jelentette. A céltudatosságnak tulajdonítható Garami József szakmai igazgató januári érkezése, de a tervszerűséget bizonyítja a játékoskeret fokozatos megerősítése is, hiszen szinte Garamival egy időben került a szlovák Marek Penksa is az Üllői útra, aztán a honi mezőny legjobb légiósának számító labdarúgót a kiváló képességekkel rendelkező szlovén Adem Kapic, majd a fiatal és egyre jobb formában futballozó, jó érzékkel beépített szerb Dragan Vukmir követte, aztán pedig a szintén erősítésnek számító Szili Attila érkezett. Garami "nagy ígérgetések” helyett dolgozott, igaz, tehette, mert megvannak a nyugodt munka feltételei.Pénz, türelem, szakértelem –ennyi kell a felemelkedéshez, s ezt ma már mindenki tudja a Ferencvárosban. Látható, ha apró lépésekkel is, de "halad az építkezés”, láthatják a szurkolók is, hogy a tulajdonos jól sáfárkodik az anyagiakkal, hogy a lehető legjobb áron a legjobbakat szerződteti a csapathoz. Tököli Attila, Leandro, Bogdan Andone, Somorjai Tamás, Bognár Zsolt, Károlyi Sándor, Udvarácz Milán megszerzése, Szili Attila, Szkukalek Igor megtartása is a még szebb holnapot sejteti.
De maradjunk csak a jelennél.
Tököli Attila leigazolása leginkább a Fotex Rt. első emberének köszönhető, hiszen Várszegi Gábor napokon át tárgyalt a gólkirállyal, s a megbeszélések, a meggyőzés, no meg nyilván a nem kevés pénz hatására Tököli elfogadta a Fradi ajánlatát. S lám, jól döntöttek a felek. Tököli soha nem tapasztalt népszerűségnek örvend – nem véletlenül, hiszen három meccsen négy csodás gólt rúgott –, a tulajdonos pedig elégedetten dörzsölheti a tenyerét, mert a győzelmek, az egyre jobb játék hatására újra egyre többen vannak a lelátón. Nem titok: a jegyek, a bérletek eladásából milliós bevételek származnak, s ha a csapat folytatja jó szereplését, újabb milliókkal gazdagodhat a Fradi.
S miért ne folytatná? A három bajnoki győzelmet csütörtök este az UEFA Kupa-selejtező első mérkőzésén egy újabb látványos sikerrel toldotta meg a csapat, és az AEL Limassol elleni mérkőzésen ismét a csatárnak tapsolt a lelátó népe.
"Boldog vagyok, hogy viszonylag korán sikerült gólt rúgni – mondta Tököli Attila. –Annak meg még inkább örülök, hogy egy perc alatt kétszer is eredményes voltam, mert így megnyugodva, felszabadultabban játszhattunk. Kettő–nulla után abban reménykedtünk, hogy még egyet szerzünk, végül négy lett a vége, azaz túlteljesítettük a tervet, de ezért senki sem ró meg bennünket. Érzem, hogy egyre többen szurkolnak, érzem a nézők bizalmát, és ez óriási erőt ad nekem. Még soha sem szerettek annyian, mint most, nagyszerű élmény tízezer ember előtt gólokat, győzelmeket ünnepelni. Hiszem, lesz még részünk közös örömben. Természetesen nem vesszük félvállról a visszavágót, de csütörtök este világossá vált a ciprusiak számára is, hogy mi vagyunk a jobbak.”

Győzelmekről s nem a botrányokról szólnak tehát az Üllői úti krónikák. Biztos, ma is vannak kisebb-nagyobb nézeteltérések, egy-egy büntetés – fegyelmezetlenség, késés, indokolatlanul begyűjtött sárga lap miatt – de mert egységes a csapat, s mert egyet akar a klub, senkinek sem áll érdekében az ármánykodás, a zavarkeltés. Látható, a Garami-stáb irányításával, no és a biztos anyagi háttérnek köszönhetően, fejlődik az együttes. Hogy hol tart pontosan az építkezés, az lemérhető lesz a nemzetközi kupaporondon, egy, a Limassolnál nagyobb játékerőt képviselő csapat ellen.
A csütörtöki mérkőzés kapcsán természetesen szólni kell a Limassolról is. A lelkes, ám képességben, játéktudásban a Ferencvárostól messze elmaradó ciprusiak hiába fogadkoztak a találkozó előtt. Azt mondták, győzni jöttek, s most lám, négygólos hátránnyal várhatják az augusztus 29-i visszavágót. Talán csak Sebők József, az együttes magyar légiósa tartozott a realisták közé. Ô tudta, jobb a Fradi, bár feltehetően ő is kisebb különbségre számított. Hát nem sikerült, ráadásul Sebőköt nem kímélték a fradisták. Gyepes Gábor több esetben is keményen bánt vele, Szkukalek Igor – igaz, véletlenül – a kezére is rálépett, a válogatott csatár mégsem panaszkodott.
"Eldőlt a továbbjutás, mi már csak abban reménykedhetünk, hogy hazai pályán talán legyőzzük a Ferencvárost – mondta a nyolcszoros válogatott támadó. – Nem lesz könnyű, mert tapasztaltuk, hogy a védelem erős, a középpályássor szinte tökéletes, a csatárok pedig életveszélyesek. Kívánom a Fradinak, jusson minél messzebb a kupában.”
A válogatott szavai összecsengenek a ferencvárosi szurkolókéval, akik szerint már csak formalitás a visszavágó, így aztán a drukkerek "csak” napozni utaznak a szigetre.