Élete legjobb formájában

Kálovics Anikó, a Haladás VSE hosszútávfutónője a müncheni Európa-bajnokság után szabályosan szárnyakat kapott. Sorra nyeri a versenyeket, legyen az öt, avagy tíz kilométeres, netán félmaratoni táv. Diadalmaskodott Klagenfurtban, Kremsben és Prágában. Legutóbb Udinében igaz, hogy "csak” a harmadik helyet sikerült megcsípnie a 21 kilométeres erőfelmérőn, ám 1:09.16-os eredménye minden idők legjobb magyar ideje ezen a távon: Barócsi Heléna 1992-es 1:10.01-es csúcsát adta át ezzel a múltnak.
– Úgy érzem, hogy életem legjobb formájában vagyok – kezdte a láthatóan nagyon boldog futónő. – Szerintem a müncheni Európa-bajnokság volt a vízválasztó. Az ottani tizennegyedik helyemmel is nagyon elégedett voltam, de azóta nagyon beindult a szekér.
– Mi van a háttérben? Milyen változások eredményezték az utóbbi idők sikerszériáját?
– Edzőmnek, Kívés Istvánnak köszönhetően sokkal átgondoltabban, tervszerűbben versenyzek. Úgy is mondhatnám, hogy minden a helyére került bennem. Nem edzek többet, mint eddig, de a tréningjeimet sokkal jobban kihasználom. Remek edzőpartnerre találtam a triatlon- és ironmanversenyeken induló Zsódér Zsoltban, aki cseppet sem mellesleg a civil életben is mellettem áll. A sikereknek hála, az önbizalmam is helyreállt, ami nem is ártott, mert volt időszak, amikor nem akartak jönni az eredmények.
– Mi segítette át a nehéz időszakon?
– Természetesen a környezetem, a családom, az edzőm, a barátaim, az egyesületem és Lestár Péter, aki szponzorként a végletekig kitartott mellettem. Bíztak bennem, buzdítottak, s lám, meg is lett az eredménye. Most nagyon jó a Haladás sportolójának lenni. A dobóink két Európa-bajnoki címet szereztek, s mi, futók Varga Jutkával bebizonyítottuk, hogy a szombathelyi atlétika palettája milyen színes.
– A sikerek következtében bizonyára nagyon sok helyre hívják. Nem gondolkodott azon, hogy esetleg máshová igazol?
– Még véletlenül sem, szerintem Szombathely és környéke ideális felkészülési lehetőségeket kínál egy hosszútávfutó számára. Van rekortánunk és salakos pályánk is, ráadásul a környező erdőkben, tavak partján is remekül lehet tréningezni. Valamint az is nagyon fontos, hogy édesapámnak hála, végre önálló lakáshoz jutottam, ami eztán még inkább ideköt.
– Milyen versenyeket tervez még az idei szezonra?
– A decemberi mezei Európa-bajnokságra készülök leginkább, a horvátországi Medulinban szerintem a magyar csapat és személy szerint én is meglepetést szerezhet. Jövőre pedig nagyobb hangsúlyt akarok helyezni a félmaratonira, mivel az idei eredményeim ezen a távon minden várakozásomat felülmúlták.
– Ezek szerint továbbra is indul a rövidebb távokon is?
– Természetesen, számomra még többet jelent egy öt-, avagy tízezres siker. Még igazán nem is fogtam fel, hogy az udinei verseny óta az enyém minden idők legjobb magyar félmaratoni ideje. Azt azonban nem tagadom, hogy remek érzés volt legyőzni az olasz maratoni Európa-bajnok Maria Guidát. Ráadásul legerősebb távján, valamint saját hazai közönsége előtt. Összefoglalva a lényeget: indulni szeretnék ezentúl is a rövidebb és hoszszabb távú versenyeken, már csak azért is, mert köztudomású, hogy a hosszútávfutók később érnek, s én még csak 25 éves vagyok.