Lyonba vitte a szerelem

Kezdjük a közepével! Vagyis jelentsük ki, hogy tulajdonképpen Nathalie Tenand "tehet” az egészről! A francia hölgy négy évvel ezelőtt egy franciaországi edzőtáborozás során "rabolta el” Fekete Levente szívét, aminek az lett a vége, hogy a magyar tornász tavaly decemberben összecsomagolt, és Lyonba költözött barátnőjéhez.
Persze, ez már a második fejezet volt az életükben. Hiszen az azt megelőző időszakban Nathalie két évet töltött Magyarországon, ám mivel az egyetemi vizsgái hazaszólították, a huszonnégy esztendős fiatalember is utazott vele.
És igazából ezt nagyon jól tette!
Lyonban ugyanis a francia válogatott edzőközpontjában helyezkedett el, ahol természetesen edzője, Fazakas Csaba és Vereckei István szövetségi kapitány edzéstervei alapján végezte a munkát, ám rengeteget számított, hogy kiváló tornászok között mozoghatott és rendkívül profi körülmények között készülhetett a novemberi világbajnokságra.
– Mondhatjuk azt, hogy ez a lyoni "kiruccanás” fordulópontot hozott az életében?
– Tulajdonképpen fordulópontnak tekinthető, főként azért, mert egy egészen más rendszerbe kerültem – válaszolta Fekete Levente, aki az idei párizsi Világkupán harmadik lett lólengésben és jó esélye van rá, hogy Debrecenben a legjobb nyolc közé kerüljön ezen a szeren. – Rendkívüli körülmények között tudok edzeni, a csapattársaim egytől egyig profi szemléletű versenyzők, és bevallom, sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb az életem, mint itthon volt.
– Könnyű volt beilleszkednie?
– A franciával nem volt problémám, már az elutazás előtt letettem a középfokú nyelvvizsgát, ma pedig már ott tartok, hogy gyakorlatilag mindent megértek a filmekből, a beszélgetésekből.
– Nathalie-val magyarul vagy franciául beszélgetnek?
– Is-is. Ô Budapesten letette az alapfokú nyelvvizsgát és egyre jobban fejlődik magyarból, ami azért is jó, mert igazából megbeszéltük, hogy Magyarországon akarunk letelepedni.
– Ha jól tudom, ő is tornász volt. Szokta önt kritizálni vagy esetleg segíteni?
– Kritizálni ritkán szokott, hiszen tudja, hogy a végén úgy is vita lesz belőle. Segítséget meg inkább a felkészülés pszichés részében szokott nyújtani. Például hogyan pihenjek két edzés között, hogyan relaxáljak a versenyek előtt, mit egyek, meg ilyesmik. Ehhez nagyon ért, hiszen ezt tanulja az egyetemen.
– Itt lesz egyébként a világbajnokságon?
– Természetesen, semmiképpen sem hagyná ki, és nekem is sokat segít majd a jelenléte.
– Ezt már tapasztalhattuk az októberi párizsi Világkupán, ahol élete eddigi legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy lólengésben harmadik lett.
– Igen, nagyon feldobott, hogy ő is és a barátaink is eljöttek a Bercy-be szurkolni. Más érzés úgy odaállni, hogy értük is versenyzem.
– Debrecenben több mint hatezer emberért versenyez majd.
– Izgulok is emiatt, de bevallom, inkább feldob, mint elrémiszt ez a tudat. Annak is nagyon örülök, hogy a családom is átjön Erdélyből, vagyis gyakorlatilag a debreceni világbajnokság lehetőséget teremt arra is, hogy újra együtt legyen a család.
– Térjünk át egy kicsit a szakmai részre. Köztudott, hogy gyűrűn és lólengésben is erős gyakorlata van. Melyik szeren számít jobb szereplésre?
– Inkább lólengésben.
– Pedig korábban gyűrűn volt jó.
– Ez nem teljesen igaz. Korábban nagyon jó lovas voltam, ám amikor az olimpia után megtörtént a szabályváltozás, nehezebben tudtam változtatni ezen a szeren. Talán most jutottam el oda, hogy ismét kezdek erősebb lenni lólengésben. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a gyűrűt elhanyagolom, csak hát ott nehezebb labdába rúgni. Mert szerencsére van egy Csollány Szilvesztere Magyarországnak.
– Vagyis azzal nem is számol, hogy gyűrűn a fináléba lehet.
– Maradjunk abban, hogy mind a két szeren szeretnék a legjobb tizenhat közé bekerülni. Aztán majd meglátjuk, mellém szegődik-e a szerencse.
– Azért azt kijelenthetjük, hogy Gál Róbert mellett ön a magyar torna egyik nagy reménysége.
– Ez jólesik, de rengeteget kell még fejlődnöm. A szerenkénti világbajnokságon túl, a kisagyunkban már ott van az olimpiai kvalifikációs világbajnokság, amelyen már az athéni csapatrészvétel a tét.
– Ha már a jövőről beszélünk, ismét Lyonban kezdi meg a felkészülést?
– Igen, a világbajnokságot követően még részt veszek egy New York-i viadalon, aztán visszamegyek Lyonba, de azt nem tudom, hogy meddig maradok, hiszen ezt még nem egyeztettük Vereckei István szövetségi kapitánnyal. Én szívem szerint májusig ott készülnék, majd nyár elején csatlakoznék a válogatotthoz. De most nem ezen kell törnöm a fejem, sokkal inkább a debreceni szereplésen.