A kínai sárkány verhetetlen

Bár az 1980 óta létező endurance, azaz megbízhatósági világbajnokságon számos világnagyság letette a névjegyét az elmúlt évtizedekben – a szuperbike-világbajnokok közül Raymond Roche, Doug Polen és Carl Fogarty is endurance-világbajnok volt, míg a GP-világbajnokok közül Christian Sarron, Wayne Gardner, Mick Doohan, Eddie Lawson, Wayne Rainey vagy éppen Valentino Rossi vb-futamot tudott nyerni –, mégis hosszú időn keresztül csak a gyorsasági szakágak mostohatestvére volt az endurance-vb. Az idén azonban valamelyest felértékelődött a sorozat jelentősége.
Az ok a gyorsasági és a szuperbike-vb közötti ellentétben keresendő. Az endurance-vb tulajdonosai, az olasz Flammini testvérek, akik ugye a szuperbike-vb rendezői is, ugyanis hatalmas pofont kaptak: elindult a MotoGP, ami miatt bizonytalanná vált a szuperbike-széria jövője. Ezek után Flamminiék egyre több figyelmet szenteltek az endurance vb-nek, mert fel akarták térképezni, hogy mennyire tehető népszerűvé a széria. Lefordítva: azt szerették volna megtudni, hogy egy megreformált endurance-vb idővel helyettesítheti-e a szuperbike-ot. A kísérleti év nem adott egyöntetű választ a kérdésre, de azért sikert hozott. Egyfelől az új 200 mérföldes versenyek nagy népszerűségnek örvendtek, másrészt jövőre már nem hat, hanem nyolc vb-futamot kötöttek le Flamminiék. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a vb úgy is magához vonzotta a nézőket, hogy a három leghíresebb európai verseny, a Le Mans-i 24 órás, a Liege-i 24 órás, valamint a Bol d’Or kivált a sorozatból és az új Master of Endurance szériában egyesült.
A három legendás viadal kiválásával az idén csak egy 24 órás verseny volt a vb programjában, míg az egy-egy nyolc- illetve hatórás megméretés mellett a három 200 mérföldes, azaz 321 kilométeres futam határozta meg leginkább a vb-t. A 200 mérföldes viadalok egyébként újdonságnak számítottak, hiszen az idei szezon előtt az endurance vb-n nem lehetett háromórásnál rövidebb futamot rendezni. A vb újdonságai közé tartozott még, hogy a három kategóriát, a szuperbike-ot, a szuperproductiont és a stocksportot az összetettben nem értékelték külön, azaz a három kategória képviselői egyetlen vb-címért küzdöttek.
A vb 22 állandó csapata közül a szabálymódosításokat egy kínai alakulat, a szuperproduction gépet választó Zongshen csapat használta ki a legjobban. A Zongshen – a név az egyik legnagyobb kínai robogógyártót takarja, amely direkt azért nevezett két csapattal az endurance vb-re, hogy reklámozza magát – kettes és kilences számú csapata a hat futamból kettőt megnyert, illetve két ezüst- és három bronzérmet is hazavihetett. Az endurance-vb első kínai világbajnoka azonban a Szuzukai 8 óráson érte el a legjobb eredményét: a Suzuki GSX-R 1000-essel versenyző team a világ legfontosabb endurance-viadalán hetedik lett, megelőzve a legtöbb japán elitcsapatot.
A Zongshen – amelynek két vezérpilótája a két korábbi endurance-világbajnok, a belga Stephen Mertens és az ausztrál Warwick Nowland volt – egyébként már egy futammal a sorozat befejezése előtt vb-címnek örülhetett, hiszen a legnagyobb ellenfeleknek számító francia GMT94 és a brit QB Phase One alakulat az utolsó három viadalon bukások és műszaki gondok miatt képtelen volt tartani a tempót. Ez azért meglepetés, mert a brit csapat diadalmaskodott az Imolai 200 mérföldesen, a francia gárda pedig a Brnói 6 óráson volt utolérhetetlen.
Az előbb említett két versenyen amúgy honfitársunk, Bitter Sándor is kitett magáért. A német Team Schäfer Endurance-ban motorozó magyar az idén végre megszerezte pályafutása első vb-pontjait: Imolában a 12. lett, Brnóban pedig a 9. helyen intette le a kockás zászló. A Suzuki GSX-R 1000-essel motorozó Bitter, aki sérülések miatt nem lehetett pontszerző az Oscherslebeni 24 óráson és a Vallelungai 200 mérföldesen, a Master of Endurance-ban is elrajtolt: a Liegei 24 óráson a 18. helyével szintén pontszerző lett. A Master of Endurance hőse egyébként a korábbi motokrossz-világbajnok, amerikai szuper- és motokrosszbajnok, valamint gyorsasági vb-menő Jean-Michel Bayle volt. A francia polihisztor aranyérmes lett a 25. Le Mans-i 24 óráson, valamint a 66. Bol d’Oron is! Ennek köszönhetően a gyári suzukis egység fölényesen nyerte meg a vb ellenlábasának számító szériát.