Tavaszra már a felsőház a cél

Noha a klubvezetők csak a biztos bentmaradásban reménykedtek, az újonc Siófok a felsőházban zárta a 2002-es évet. Egy ponttal előzte meg a címvédő Zalaegerszeget, melytől viszont nemzetközi szereplésre jogosító pozíciót várnak a vezetői. A futballősz végeztével szokásunkhoz híven, ismét értékeljük a Borsodi Liga tizenkét együttesének teljesítményét, de összeállításunkkal ez alkalommal már a jövő héten kezdődő felkészülésre is hangolunk. Az első három helyen álló csapat produkcióját egy-egy oldalon értékeltük, a többiekről rövidebb terjedelemben írunk.

A 2002-es esztendő a legsikeresebb évek egyikeként íródik be a Siófok FC történetébe. A sikersorozat a tavaly téli terembajnoki címmel indult, folytatódott a feljutással, majd a remek őszi helytállással a Borsodi Ligában. Ez utóbbi minősítés nem túlzás, hiszen a kék-sárgák újoncként a hatodik helyről várhatják a tavaszi folytatást. A sikerkovács, az együtteshez a tavalyi év elején került vezetőedző, Csank János azt állítja: amikor az őszi rajt előtti napokban összeállt a játékoskeret, ő már akkor biztos volt abban, hogy nem a kiesés ellen kell majd küzdeniük. A kft. vezetése ennek ellenére az újoncoknál szokásos célt tűzte az együttes elé, nevezetesen azt, hogy a csapat biztosan maradjon benn az első osztályban. Amiatt persze senki sem bánkódik, hogy, a mesteredző várakozásainak megfelelve, sikerült túlteljesíteniük a célkitűzést.
– Ôsszel az általános várakozást felülmúlóan szerepelt a csapat, kiemelkedőnek viszont akkor lehetett volna minősíteni a teljesítményünket, ha hozzuk a Kispest elleni hazai mecscset, és ha nem kapunk ki, netán még nyerünk is az MTK otthonában – mondta Csank János. – Az utóbbira jó esélyünk volt a Hungária körúton, legalábbis a játékunk alapján. Ha akkor sikerül a bravúr, rövid időre a tabella élére ugorhattunk volna. A csúcs közelében is jártunk tehát őszszel, s ha az említett bravúrpontok zsebben lennének, még előkelőbb pozícióban telelhetnénk, és még jobb esély kínálkozna arra, hogy a rájátszásban a felsőházban szerepelhessünk. Így is elmondhatom azonban, hogy ennyire kiegyensúlyozott formát az élvonalbeli csapataim közül eddig talán csak a Vác mutatott, mely bajnoki aranyérmet is nyert. Ha viszont csupán az eredeti célkitűzést, azaz a biztos bentmaradást veszem alapul, akkor talán nem kockázatos kijelenteni, nyugodt tavasz elé nézünk.
– Mégis: mennyi esélyt lát a hatodik hely megőrzésére?
– Bravúr kellene ehhez, mert igen nehéz öt meccs vár ránk márciusban. Az is igaz azonban, hogy míg a vetélytársaink számára kötelező feladat a felsőház, mi legfeljebb szeretnénk az elitben végezni. Ennek ellenére persze mindent megteszünk majd annak érdekében, hogy a legjobbakkal versenyezhessünk.
– Mennyiben hátráltatta a szakmai munkát, hogy nem kapták meg sem a játékosok, sem az edzők a beígért prémiumokat?
– Nagyon jó szellemű társaság jött össze, így ezt a helyzetet is jól dolgozták fel a labdarúgók. Viszont az is igaz, hogy a Kispest elleni vereségben szerepe volt Kiss Józsefnek is, aki úgymond menedzserként a meccs előtt alaposan összezavarta néhány játékosom fejét azzal, hogy azt sugallta nekik: jelentsék föl a klubot. Azon a találkozón négy kapufát lőttünk, s ha mindenki százszázalékosan csak a futballra koncentrál, akkor legalább az egyik lehetőséget biztosan gólra váltjuk.
– Milyen gyakran kellett az öltözőben a lelkükre beszélnie, hogy a játékosai ne a pénzügyekkel foglalkozzanak?
– Sajnos van már rutinom az efféle helyzetek kezelésében, hiszen néhány előző klubomnál is előfordultak anyagi zavarok. A magyar futballistának roppant tűrőképesnek kell lennie, mert kevés az olyan klub, ahol mindig időben fizetnek. Így aztán csapatot találni is nehéz annak, aki esetleg elvágyik tőlünk. Ezért mondtam azt a futballistáimnak a kritikus őszi időszakban: legyenek türelemmel, mert a siófoki klubvezetés biztosan mindent elkövet a tartozások rendezése érdekében.
– Mint ahogy az adósság nagy részét azóta törlesztették is…
– Igen, és ezért is remélem, hogy egy valóban nyugodt, alkotó felkészülés és egy sikeres tavasz előtt állunk.
– Egyénileg kiket emelne ki az őszi teljesítményük alapján?
– A védelem egész ősszel stabil volt. Alekszandar Pantics egy-két megingástól eltekintve jól futballozott, míg Kuttor Attila végig kiemelkedően produkált. A középpályán Schwarcz Zoltán meghatározó emberré nőtte ki magát, Sipeki István pedig nagyon sokat fejlődött. A támadójátékunkkal akadtak kisebb problémák, a négy csatárunk egyike sem tudott egyenletes teljesítményt nyújtani, bár az is igaz, hogy mindegyiküket zavarta kisebb-nagyobb sérülés. Sokat javíthatott volna azonban a csapat összteljesítményén, ha legalább az egyik támadónk nyolc-tíz gólig jut az őszszel. A kapusokról: néha mindkettő elbizonytalanodott, azaz akadt egy-két olyan találat, amit "kapusgólnak” minősítettem. Németh Gábor viszont a visszakerülését követően, az ősz hajrájában már valóban azt a teljesítményt nyújtotta, amiért a nyáron szerződtettük.
A siófoki együttes január 6-án kezdi a felkészülést. Az első napokban a teremtornára koncentrálnak majd a kék-sárgák, hiszen címvédőként szeretnének idén is döntőbe jutni; ezért módosították még a törökországi edzőtáborozásuk időpontját is. A siófoki önkormányzat támogatásával juthat egyébként majd el a török riviérára a csapat, ahol február 8-tól egy hetet tölt el.