Elmaradtak az izgalmak Bischofshofenben, Janne Ahonen szép csendben megnyerte a négysáncversenyt pályafutása során immár másodszor , és tegyük gyorsan hozzá, teljesen megérdemelten. Csak érdekességként említjük: a finnek 25 esztendős kiválósága úgy vált kétszeres négysáncbajnokká, hogy az 19981999-es idényben, illetve a mostaniban csupán egy állomáson tudott győzni a nyolcból (pár napja Innsbruckban), az előző diadalmenete során ugyanis nyeretlenül diadalmaskodott.
A finn Janne Ahonen másodszor tudta megnyerni a négysáncversenyt
A finn Janne Ahonen másodszor tudta megnyerni a négysáncversenyt
"Ezen a versenyen semmi más nem számít, csak a kiegyensúlyozottság. Ezúttal például úgy tudtam megszerezni az első helyet, hogy a garmischi viadalon elestem a földet érést követően” – nyilatkozta Ahonen, aki a Világkupában is átvette a vezetést. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ha a tavalyi győztes német Sven Hannawald hozzá hasonlóan nem bukik Garmischban, minden bizonnyal megvédte volna a címét… Ahonen mintegy 15 méteres előnynyel vezetett az összetettben Hannawalddal szemben az utolsó állomás előtt, és miután Bischofshofenben 130 méterre szállt az első sorozatban, német vetélytársa pedig csak 128.5-ig, voltaképpen el is dőlt a bajnoki cím sorsa. A s(z)ótlan finn másodikra amolyan biztonsági ugrást mutatott be, másra ugyanis nem volt szüksége, pláne, hogy "Hanni” másodikra sem tudott kirepülni a világból (127). A bischofshofeni koronát végül a leginkább egy rocksztárhoz hasonlító Björn Einar Romören fejére tették fel (kilencévnyi böjt után tudott ismét norvég ember győzni a négysáncverseny valamelyik állomásán), igaz, ehhez az is kellett, hogy az első kör után vezető osztrák tinipár, Florian Liegl, illetve a még csupán 16 esztendős Thomas Morgenstern elrontsa a második ugrását – az előbbi a 9., az utóbbi pedig a 6. helyen végzett. Az osztrákok egyébként sem őrizhetnek túl szép emlékeket az 51. négysáncversenyről, hiszen egyik állomáson sem tudtak nyerni – viszont szereztek négy ezüstérmet.
51. négysáncverseny, 4. állomás, Bischofshofen
Nagysánc (K120): 1. Björn Einar Romören (norvég) 263.1 pont (126.5 méter, 130.5), 2. Kofler (osztrák) 262.4 (125.5, 130) és Hannawald (német) 262.4 (128.5, 127), 4. J. Ahonen (finn) 259.3 (130, 123.5), 5. Pettersen (norvég) 257 (134.5, 123), 6. Morgenstern (osztrák) 255.5 (132.5, 120) A pontverseny élcsoportja (4 állomás után): 1. Janne Ahonen 999.9 pont, 2. Hannawald 976.3, 3. Malysz (lengyel) 959.7, 4. Kofler 957.6, 5. Peterka (szlovén) 954.7, 6. Ljökelsöj (norvég) 949.3. A Világkupa élcsoportja (12 verseny után): 1. Janne Ahonen 682 pont, 2. Höllwarth (osztrák) 650, 3. Malysz 557, 4. Widhölzl (osztrák) 500, 5. Hannawald 476, 6. Pettersen 470 Következik: január 11-én és 12-én Liberecben rendeznek Világkupa-versenyt
Az utóbbi tíz bischofshofeni bajnok 1994: Espen Bredesen (norvég) 1995: Andreas Goldberger (osztrák) 1996: Jens Weissflog (német) 1997: Dieter Thoma (német) 1998: Sven Hannawald (német) 1999: Andreas Widhölzl (osztrák) 2000: Andreas Widhölzl 2001: Adam Malysz (lengyel) 2002: Sven Hannawald 2003: Björn Einar Romören (norvég)