Szokatlan, ugyanakkor nem példa nélküli elképzeléssel állt elő a Palesztin Labdarúgó-szövetség. A szervezet a közelmúltban kapott engedélyt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségtől (FIFA) arra, hogy bekapcsolódjon a világfutballba, és részt vegyen a 2004-es Ázsia-bajnokság, illetve a 2006-os világbajnokság selejtezőin. Csapat nélkül azonban mindez elég nehéz, ezért a szövetség elöljárói úgy döntöttek, a külföldön élő palesztinokból próbálnak ütőképes gárdát verbuválni."A második szent háború előtt még a saját országunkban élő játékosokból is csapatot tudtunk volna alakítani, de amióta ennyire elszaporodtak a nemzetközi konfliktusaink, erre már nincs lehetőségünk. Ezért úgy gonduljuk, hogy a Palesztinán kívül élő, önmagukat palesztinoknak valló futballistákból álló együttessel próbáljuk reprezentálni az államunkat” – nyilatkozta Nicolás Hedaway szövetségi kapitány, aki palesztin szülők gyermekeként már Chilében látta meg a napvilágot, és ott ismerkedett meg a sportág alapjaival.A szövetség elsősorban Dél-Amerikában kutakodik, ott ugyanis hatalmas létszámban élnek palesztinok. Chilében mintegy 300 ezren laknak, ráadásul CD Palestino néven saját alakulatuk is szerepel a bajnokságban. "Például belőlük már össze tudok állítani egy versenyképes csapatot” – mondta Hedaway.Mint fentebb említettük, a kezdeményezés nem egyedülálló. A két világháború között az olaszok szintén Dél-Amerikában próbálkoztak, méghozzá talján felmenőkkel bíró labdarúgókat kerestek. Ôket aztán visszahonosították (ilyen oriundo volt például Cesarini, Orsi és Monti), és többüknek nagy szerepe volt a squadra azzurra első két világbajnoki címében.