A múlt év utolsó labdarúgó-eseménye az volt, amikor a Videoton vezetősége és Várhidi Péter közös megegyezéssel szerződést bontott, majd az elöljárók a korábbi szövetségi kapitányt, Bicskei Bertalant nevezték ki szakmai vezetőnek.
Bicskei Bertalan azon törheti a fejét, hogy kit küld ki a pályára az ETO elleni meccsre
Bicskei Bertalan azon törheti a fejét, hogy kit küld ki a pályára az ETO elleni meccsre
A legutóbb Kínában, a Senjang Ginde együttesénél dolgozó mesteredzőnek korántsem lesz könnyű dolga Székesfehérvárott, és nem csupán azért nem, mert a gárda jelenleg kilencedik a Borsodi Ligában (csak három ponttal előzi meg a tabella alján rostokoló, tizenkét pontos Kispest-Honvédot), hanem azért is, mert az ősszel anyagi és erkölcsi tekintetben is válságba került a piros-kék alakulat. Több játékos szerződésszegés címén feljelentette a klubot (nem kapták meg időben a fizetésüket), s hallani lehetett egy, legalábbis érdekes megfogalmazású és tartalmú házirendről, ami nagy felháborodást keltett a labdarúgók körében. Bicskei Bertalan Székesfehérvárra szerződve belenyúlt tehát a darázsfészekbe, ahonnan Várhidi Péter vélhetően igencsak könnyebb lélekkel távozott. A nagy kaland kezdetén kerestük meg Bicskei Bertalant. – Nem zavarom, nem dolgozik? – Noha rengeteg a csapat körüli tennivaló, most éppenséggel nem: éppen hazafelé tartunk, és mivel eltévedtünk – még nem ismerjük ki magunkat tökéletesen Fehérvárott –, míg megérkezünk, nyugodtan beszélgethetünk. – A csapatnál is ennyire idegenül mozog még? – Ott már túl vagyunk az ismerkedés fázisán. Január hatodikán kezdődött meg a felkészülésünk, az első hét arra volt jó, hogy összerázódott a társaság. Visszatért hosszabb szabadságáról a nigériai Onyeabor Monye is, úgyhogy belevetettük magunkat a munkába. – Jóllehet még igencsak kevés időt töltött együtt edző és játékosai, mindazonáltal eddigi benyomásait megoszthatná velünk. – A munkához mindenki megfelelőlen viszonyult, rendesen dolgozik az egész társaság, azt pedig majd meglátjuk, mindez mire lesz elég. Úgy vélem, van annyi erő ebben a társaságban, hogy a cél, azaz a biztos bennmaradás abszolválható. – Az, hogy a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya dirigálja az együttest, föltételezem még motiváltabbá teszi a játékosokat. – Kétségtelen: a fiúk szorgalmasak, és ez a lényeg. Azt nem tudom önnek megmondani, hogy ez mennyire tudható be a személyemnek. – A Videoton háromszor győzött eddig a bajnokságban, ami igencsak szerény teljesítmény. Még ennél is elkeserítőbb lehet a klubnál, hogy a játékosok elvétve vették csak be az ellenfelek kapuját: a meccsenkénti gólátlag nem éri el az egyet! Elődje, Várhidi Péter többször is hangoztatta: a keretben nincs vérbeli befejező csatár. – Tényleg akadnak hiányposztok, szükségünk van egy középpályásra, illetőleg egy csatárra, továbbá szó van arról, hogy a szabadlistára tett futballisták is maradhatnak, ha akarnak. – Vannak már kiszemeltjei? – Igen, ezért is teszteltünk szlovák és jugoszláv játékosokat, és rajtuk kívül akadnak további jelöltjeim is. Neveket ellenben nem mondok, mert abban bízom, hogy hamarosan – talán már a héten – lezárul az ügyük. – Míg Kínában dolgozott, addig Székesfehérváron komoly problémákat okozott a pénzhiány, amivel hazatérve kellett ismét szembesülnie. Van olyan helyzetben a Videoton, hogy további játékosokat szerződtessen, és az ő fizetésükkel is terhelje a kasszát? – A Senjangnál valóban nem voltak efféle nehézségek. Noha nem tisztem ebben a témában nyilatkozni, annyit elárulhatok, hogy a klub anyagi helyzete rendben van, megtörténtek a kifizetések, nincs adósság. – Sejti már, miként áll majd fel a márciusi nyitányon a Győr ellenében a Videoton? Éppen azzal az ETO-val játszanak, amelyik csapatnál ön szakmai igazgatóként dolgozott. – Ez még nagyon korai kérdés! Elképzelésem van az alapfelállást illetően, de míg nem lesz végleges a keret, addig erről nem tudok nyilatkozni. Megvizsgáljuk, a játékosállomány mely taktikai variációhoz a legmegfelelőbb. Több, jó képességű védekező játékos van a keretben, úgyhogy a biztonságra alighanem nagy hangsúlyt fektetünk. – Az ősszel jó témát szolgáltatott a sportsajtónak a székesfehérvári házirend, amelyik például előírta, hogy a hivatalos rendezvényeken kívül egy helyen, egy időben háromnál több játékos nem tartózkodhat, nem lehet tökmagozni, és még folytathatnám a sort. Nem találja ezt furcsának? – Nem. Csak túl bonyolultan megfogalmazott az előírás. Egyszerűsíteni kell rajta, és akkor jó lesz. – Tökmagozni lehet majd? – Ha valaki szereti, miért ne tehetné… Viszont továbbra sem szabad majd alkoholt inni, és illik este tíz órakor otthon lenni. – Hogyan alakul majd a Videoton felkészülése? – Ami biztos: február harmadikától kezdve két héten át Törökországban tréningezünk, reméljük kifogástalan körülmények közepette. Amúgy szó volt arról is, hogy már a hét végi, dunaújvárosi teremtorna után külföldre utazunk – Ciprus és Törökország jött számításba –, ám annak ellenére, hogy nincsenek pénzügyi gondjaink, a lehetőségeink behatároltak. Szóval, januárban végig itthon készülünk, és alapozunk. – Hogy tetszik önnek Székesfehérvár? – Rendkívül hangulatos, bájos város, ezért is költöztünk ide a feleségemmel. Komolyan mondom: remekül érzem magam, kaptunk kétszobás lakást, közel van a pálya, a közelben laknak kollégáim, és nagy szeretettel fogadtak bennünket mind a klubnál, mind a városban. Csak tudnánk már jobban tájékozódni, hogy ne tévedjünk el... Na, de mit nem mondok: éppen most találtuk rá a helyes útra!