Menesztették Toppmöllert

Nos, nemhogy nem nyert négyből négyet, egyenesen elbukta az összeset. Már a második kudarcot követően felvetődött az elküldése, a harmadik után pedig gyakorlatilag mindenki útilaput kötött a talpára.
Leszámítva Reiner Calmundot, a "gyógyszergyári” klub menedzserét, aki azt mondta, a Hansa Rostock ellen is bizalmat kap a mester, de ha nem nyer, akkor nincs kegyelem! Nos, nem nyert, és kegyelem sem volt… "Nagyon sajnáljuk a döntést, mert Toppmöller úr az előző idényben nagyszerű munkával a nemzetközi elitbe vezette a csapatunkat. De higgyék el, nem volt más választásunk” – jelentette ki Calmund a vasárnap megtartott sajtótájékoztatóján.
A menedzser egyúttal elárulta, a keddi, Newcastle United elleni Bajnokok Ligája-összecsapáson Thomas Hörster, az amatőrgárda edzője ül majd le a padra, de hosszabb távon egy igazi sztáredző jelentheti a megoldást. A hírek szerint a Bayer vezetői megpróbálják felvenni a kapcsolatot Otto Rehhagellel, a görög válogatott szövetségi kapitányával, aki korábban a Werder Bremennel és a Kaiserslauternnel is megnyerte a Bundesligát.
Érdemes megemlíteni, hogy a német első osztályban mindössze másodszor váltottak edzőt a 2002–2003-as szezonban, elsőként Andreas Brehmének (Kaiserslautern) kellett vennie a kalapját. Avagy arrafelé belátták, hogy a gyengébb szereplésnél nem feltétlenül az edző a bűnbak…
A Leverkusent egyébként pontszámban befogta a tabellán az Energie Cottbus, amely az eddig lejátszott négy meccsen tíz pontot gyűjtött, és immár jó eséllyel veheti fel a bentmaradásért zajló harcot. A Lőw Zsoltot végig a soraiban tudó Geyer-gárda a második félidő hajrájában produkált szenzációsat, akkor nyolc perc alatt három góllal terhelte meg Tremmel hálóját. A Hannovernek ezt követően már nem volt ereje újítani, mi több, elveszítette legjobb támadóját, a válogatott Fredi Bobicot, aki a 89. percben piros lapot kapott.
"Reméltük, hogy így fogunk állni majd a tavaszi négy forduló után, de talán nem hittünk benne – vallotta be a lefújás után Lőw. – Az első húsz percben kapkodtunk, mindenki ideges volt, ami nem csoda, hiszen valódi hatpontos mérkőzésről volt szó. Utána mi megnyugodtunk, négy-öt nagy helyzetet is kidolgoztunk, amelyeket illett volna berúgnunk. Mérgesek is voltunk emiatt a szünetben, de az megnyugtatott bennünket, hogy hátul jól álltunk a lábunkon. A fordulás után folyamatosan nyomtunk, és végül úgy arattunk kiütéses győzelmet, hogy a játékunkra sem lehetett panaszunk.”
Fontos lépést tett előre a Hertha BSC is, amely a Schalke múlt heti legyőzése után vasárnap idegenben tudott nyerni. A Mönchengladbach elleni berlini siker hőse egyértelműen a brazil Alex Alves volt, akinek negyedóra sem kellett ahhoz, hogy duplázzon, kialakítva ezzel a végeredményt (Király Gábor és Dárdai Pál végig a pályán volt). A dél-amerikai támadó először a jobb szélről indulva haladt befelé, majd egy csel után ballal a rövid, azaz a bal felső sarokba bombázott (a statisztikát kedvelőknek: Alves ebben a bajnokságban ballal először volt eredményes). Nem sokkal később Michael Preetz passzát Marcelinho egyből a védők vonalából kilépő honfitársa elé tálalta, s mivel a bökelbergi bekkek lest reklamáltak (egyfelől hiába, másrészt tévesen), Alves egyedül kocogott a kapu felé, még hátra is nézett, milyen messziről üldözik, majd látva, hogy senki sem érheti utol, szinte unott mozdulattal küldte a labdát 12 méterről a jobb alsó sarokba. Igor Demo szépíthetett volna, hiszen már csak Király Gáborral állt szemben, de kiderült: neki túl nagy akadály a jól helyezkedő magyar kapus. Marcelinho szabadrúgása csaknem a padlóra küldte a ’Gladbachot, ám a labda a kapufa és a léc találkozási pontjáról pattant vissza (a lövést nem csupán 26 000 néző, hanem Jörg Stiel kapus is csak nézte, igaz, utóbbi ingyen tehette). A Hertha most már csak két pontra van az UEFA-kupa-indulást érő ötödik helytől, és négyre a BL-selejtezőt jelentő harmadiktól.
"Mivel ez az egyetlen stadion az élvonalban, amelyben nem fűtik a gyepet, rendkívül rossz talajon játszottunk – mondta Dárdai. – Illetve, játékról szó sem lehetett, ez amolyan jégfoci volt, csúszkáltunk ide-oda, ez nekem igazi munkanap volt. Mást ugyanis nem tehettünk, csak futottunk, próbáltunk ütközni középen, ezen a pályán futballozni most képtelenség volt. Ezért szerencse, hogy gólt tudtunk szerezni a meccs elején, utána rombolhattunk. A fordulóban számunkra kedvezően alakultak az eredmények, persze az a legjobb, hogy idegenben nyerni tudtunk. A közvetlen riválisokkal már játszottunk, csak rajtunk múlik, meddig tudunk még feljebb kapaszkodni a tabellán.”
Az összefoglalóban is látni lehetett, hogy Dárdai egy ütközés után elterült a földön. Úgy tűnt, rosszul esett, és talán megsérült…
"Ne aggódjon, kamuztam, a világon semmi bajom nem volt – nevetett Dárdai. – Négy sárgám van, és annál az esetnél én voltam szabálytalan, de reméltem, a bíró nem adja meg az eltiltást jelentő ötödiket, ha látja, mennyire szenvedek. Szerencsére megúsztam.”
"Nehéz meccs volt – értékelt Király. – Hernyótalpas cipőben játszottunk, de így is sok volt a csúszkálás, és nem könnyű ilyenkor kitámasztani a kapusnak. Az első félidőben néhány beadás után kellett lehúzni a labdát, szünet után próbált támadni a hazai csapat, és volt több veszélyes beívelés, amelyek után sokszor csak hajszállal maradtak le a támadók. A lényeg, hogy győztünk, és most már a csütörtöki, Boavista elleni UEFA-kupa-mérkőzésre készülünk.”

A forduló eredményeit, a bajnokság és a góllövőlista állását Európai topligák című összeállításunk Bundesliga 2002-2003 rovatában olvashatják.