Kilátó - Bagdadig és Athénig

Kényelmes karosszékben ülve otthon szinte percről percre követhetjük, hogyan hullanak a bombák Bagdadra, találnak telibe objektumokat páncélosok. Élő közvetítés, mindenre kiterjedő ismétlések – akárcsak az olimpiai küzdelmek idején. A technikát és a riporterek bátorságát csodálhatjuk, a háború képei mindazonáltal borzongással töltenek el minden jóérzésű embert. Nem feladatunk ugyan háborús tudósítások és fejlemények elemzése, nem hagyhatjuk ellenben figyelmen kívül a harci cselekmények hatásait, amelyek maguktól értetődően érintik a nemzetközi sportéletet is. A 2003-as esztendő pedig különösképpen jelentős, hiszen a kvalifikációs versenyek sorozatával már a 2004-es athéni olimpiai játékokat idézzük meg… Az I. világháború miatt elmaradtak az ötkarikás játékok 1916-ban, a II. világháború következtében pedig 1940 és 1944-ben sem lehetett olimpiát rendezni. A lokálisnak nevezhető háborúk miatt 1945 óta a konfliktusok ellenére is sor került a világeseményekre: 1952-ben Helsinkiben (koreai háború 1950–53), 1964-ben Tokióban, 1968-ban Mexikóvárosban, 1972-ben Münchenben (vietnami háború 1964–1973) és Barcelonában 1992-ben úgyszintén (a Jugoszlávia szétesésével járó boszniai háború – 1991–1995). Athén versenyeit illetően a bizonytalansági tényezők ellenére sem ébredhetnek bennünk kétségek, ennek megfelelően zajlanak az építkezések, egyéb előkészületek. A dolgukban biztos szervezők az iraki háború kitörése után célzatosan magas szintű olimpiai témájú tanácskozást tartottak Athénban. A megbeszélés jelentőségét nemcsak az időzítés mutatja, hanem az a körülmény is, hogy ezen az olimpiai szervezőbizottság elnöknője, Gianna Angelopoulosz-Daszkalaki mellett részt vett az egyébként az Európai Uniós ügyek miatt roppant elfoglalt miniszterelnök, Kosztasz Szimitisz, külügyminisztere, George Papandreau, a kulturális miniszter Evangelosz Vanizelosz (a kormányon belül az olimpiai ügyek felelőse) és a tájékoztatási miniszter helyettese, Telemakosz Hiritiszt. A megbeszélést követő sajtótájékoztató során feltett kérdések egyike arra vonatkozott, hogy a nemrégiben beharangozott, és mind az öt kontinenst átszelő olimpiai láng tervezett útja érinti Bagdadot, Irak fővárosát is – mi várható? A választ Vanizelosz miniszter az alábbiak szerint adta meg. "Meggyőződésünk, hogy a háború lángjai már régen kihunynak akkorra, 2004 nyarára, a békét jelképező olimpiai láng játssza majd a főszerepet, és a váltót a fegyvernyugvás szellemének üzenete hatja át.” A görög rendezők bizakodását tükrözte az a bejelentés is, amely eloszlatni igyekezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőinek aggodalmát, nevezetesen, hogy többszöri halasztás után április 7-én megindulnak a munkálatok, lebontják Athén régi, elavult Karaiszkaki-stadionját, és a helyébe egy 32 000 nézőt befogadó labdarúgóaréna épül, ahol a tervek szerint tizenegy olimpiai labdarúgó-mérkőzést rendeznek. Az avatás dátuma: 2004. július 1. A konfliktusban közvetlenül érintett országok ötkarikás ügyei mindazonáltal érthetően egyszeriben veszítettek jelentőségükből. Többször is beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának (USOC) legfelsőbb köreit botrányok rázták meg, lemondott az elnöknő, és a viszszaélések, a korrupció, valamint a rendteremtés szándékával immár a kongresszusi bizottságok is akcióba léptek. Ebben az ügyben persze most szünetet iktattak be, a képviselők figyelmét egészen más köti le. Akárcsak Londonban. Ismeretes, 2003 júliusáig kell hivatalosan jelentkezni a 2012-es nyári játékok rendezésének pályázati igényével a NOB-nál. Madrid, New York, Párizs, Szentpétervár és mások mellett London is pályázni szándékozik, ehhez azonban a kormány elkötelezettsége elengedhetetlen. Eredetileg március elejére iktatták a témát a kormányülés napirendjébe, azóta azonban a tárgyalását háromszor is elhalasztották, legutóbb – határozatlan időre… Ha már itt tartunk, az Iraki Olimpiai Bizottság elnökét, Udaj Huszeint sem hagyhatjuk említés nélkül. Nem véletlenül bombázták az amerikaiak az iraki ötkarikás szervezet székházát, amely Bagdad déli részén, a Palesztin úton fekszik. Szaddám Huszein elnök idősebbik fia olimpiai tisztsége mellett évekkel ezelőtt megszervezte és vezette hazája félkatonai szervezetét, a Fedajint, amely kellemetlen meglepetéseket okozott gerilla harcmodorával az amerikai-brit-ausztrál koalíciós erőknek. Amit még hozzáfűzhetünk: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tekintélyes, tiszteletre méltó szervezet. (Mellesleg kivétel nélkül tagjai a háborús konfliktusba keveredett országok nemzeti olimpiai testületei.) Céljai és óhajai deklarálásán kívül azonban keveset, érdemben, mondhatni, semmit sem tehet a háború és béke kérdéseinek eldöntésében, vagy akár befolyásolásában. Az iraki esetben, lám, még az ENSZ is hatástalannak bizonyult. A két szervezet egyébként még annak idején, Juan Antonio Samaranch elnöksége alatt, 1994-ben arról állapodott meg a NOB jubileuma alkalmával, hogy minden olimpiai esztendőben meghirdeti az olimpiai fegyvernyugvást. n A játékok, az olimpiai mozgalom valójában kiszolgáltatott helyzetben van. Hitüket hívei mindazonáltal nem veszíthetik el. Várjuk a háború mielőbbi végét, hogy Athén olimpiájára idejében, aggodalom és félelem nélkül készülhessen fel az egész nemzetközi olimpiai család.