Régen volt már példa arra, hogy a műkorcsolyasport annyi témát szolgáltatott volna a médiának, mint a 20022003-as idényben. Először az osztrák után ismét a magyar válogatottságot megcélzó Póth Diána keltett feltűnést, majd a Salt Lake City-i olimpia botránya miatt életre hívott új pontozási rendszer bemutatkozása.
Sebestyén Júlia (jobbra) a felnôttek között elôször 2003-ban állhatott fel világverseny dobogójára, miután bronzérmes lett az Eb-n
Sebestyén Júlia (jobbra) a felnôttek között elôször 2003-ban állhatott fel világverseny dobogójára, miután bronzérmes lett az Eb-n
A junior táncospár, Hoffmann Nóra és Elek Attila, valamint Sebestyén Júlia révén ezúttal Magyarország sem maradt ki a világ- és Európa-bajnoki éremosztásból, miközben az új szövetséghez (World Skating Federation) csatlakozó Fürst Judit döntnök visszahívása az ISU (International Skating Union) rendezte washingtoni világversenyről nem várt nemzetközi botrányba torkollt. A világklasszisok ugyancsak szolgáltattak "csámcsognivalóval”: az olimpiai, világ- és Európa-bajnok orosz Alekszej Jagugyin csípősérülése miatt hanyagolta szinte az egész szezont – sőt kezdetben azt sem zárta ki, hogy végleg véget vet a pályafutásának, ám végül az orvosok megnyugtatták; honfitársnője, a szintén klasszisnak számító Irina Szluckaja viszont édesanyja betegsége miatt nem vállalta a vb-részvételt. Az olimpia után sorban elköszönő győztesek sorát pedig a szezon végén az orosz világ- és Európa-bajnok táncospár, Irina Lobacseva és Ilja Averbuh követte, méghozzá keserű szájízzel, ugyanis a vb-arany a nagy vetélytárshoz, a kanadai Shae-Lynn Bourne, Victor Kraatz kettőshöz került. Röviden így lehetne összefoglalni a szezont. Persze Sebestyén Júlia eredménye ennél lényegesen bővebb méltatást érdemel. Elvégre a tiszaújvárosi korcsolyázónő az első magyar, aki Czakó Krisztina 1997-es Eb-ezüstérme óta a kontinensbajnoki dobogóra állhatott. Ráadásul roppant erős mezőnyben, a magyar bajnoknőnél ugyanis csak a már említett Szluckaja és a szintén orosz Jelena Szokolova bizonyult jobbnak. Nem csoda, ha a külföldi újságírók napokig kérdésekkel ostromolták. Ez a harmadik hely reklámnak sem utolsó, hiszen jövőre épp Budapest rendezi majd a műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságot, s ha van esély magyar éremre, ugye, a közönség is lelkesebb. Igazságtalan lenne, ha Sebestyén mellett nem emelnénk ki a Hoffmann Nóra, Elek Attila junior tánckettőst is. A fiatal – még jövőre is korosztályos – korcsolyázópár ugyanis, amellett hogy az eddigi magyar résztvevők közül elsőként szerzett medáliát a junior Grand Prix-döntőn, a junior-vb-n is ezüstérmes lett, sőt, a felnőttek között is derekasan megállta a helyét. A malmői Eb-n elért 14. hellyel egyből felhívta magára a szakemberek figyelmét. S akkor a jó hírek után a botrányról se feledkezzünk meg. Mert a Nemzetközi Korcsolyaszövetség ellenszervezeteként megalakított WSF körüli felhajtásnak szintén mi, magyarok lettünk a kulcsfigurái. Habár Fürst Judit korántsem elnöke – csupán alapító tagja – az új egyesülésnek, az, hogy a honi szövetség megakadályozta őt a világbajnokság női selejtezőjén való pontozásban, egyből vezető hír lett az amerikai lapokban, s a nemzetközi sajtó sem hagyta szó nélkül. Hogy az ügy végére mikor kerül pont, a szembenálló feleken múlik, mindenesetre Fürst a Magyar Korcsolyázók Szövetségében betöltött minden pozíciójáról lemondott, amit az elnökség egyhangúlag elfogadott. Az összefoglaló végére maradt az idény során talán legtöbbet vitatott újítás, a tizennégy bírós – közülük a számítógép véletlenszerűen sorsolja ki az épp aktuális kilencet – pontozási rendszer, amelyet az ISU vezetői egyértelműen sikerként könyveltek el, míg a versenyzők fele kifejezetten kudarcnak tekintette. S persze sokat nem érdemes rágódni rajta, ugyanis a 2003–2004-es szezonban egy még modernebb verziót tesztelnek, ami első hallásra sokkalta bonyolultabb a jelenleginél, ám az, hogy mennyire hatékony, csupán a gyakorlatban derül majd ki.
Világbajnokság, Washington
Férfiak. Vb: Jevgenyij Pljusenko (Oroszország) 2.0, …27. Tóth Zoltán (Magyarország).