Van Nistelrooy varázslata

De őszintén szólva, a szombaton látottak fényében ez utóbbit nehéz elképzelni – még akkor is, ha a Goodison Parkban vendégnek lenni nem egészen ugyanaz, mint az Old Traffordon fogadni a Charltont.
Az MU a tétnek megfelelő elszántsággal esett neki az aktuális riválisnak. Mire David Beckham a 11. percben lövésre lendítette a rosszabbik (?), bal lábát, már többször is veszélybe került Dean Kiely kapuja. A legnagyobb problémával azonban ekkor nézett szembe az ír hálóőr, a labda ugyanis megpattant a menteni igyekvő Chris Powell lábán, és a jobb felső sarokba hullott. Úgy tűnt, megy minden a maga útján, a hazaiak simán hozzák a kötelezőt, ám két perccel később váratlanul egyenlített a Charlton. Történt, hogy a szorongatott helyzetben lévő Roy Keane a szögletzászló közeléből adott haza, kissé talán elhamarkodottan. A Fabien Barthezt a kapuból kiszorító Roy Carroll kifutott, de felszabadítónak szánt rúgása erőtlenre sikerült, ráadásul rossz irányba ment, így a tizenhatos előterében sertepertélő Claus Jensen állítás nélkül az őrizetlenül hagyott hálóba emelhetett. Carroll persze bőszen pörölt Keane-nel, noha a gólért leginkább ő maga volt hibáztatható.
A Manchester percek alatt összekapta magát, újból nekiállt rohamozni, s szinte csodaszámba ment, hogy csak az első félóra végén született meg a második találat. Egy szöglet utáni, lecsorgó labdára Ruud van Nistelrooy csapott le, és fordulásból a bal felső sarokba lőtt. A holland gólgyáros, ha már benne volt, nem sokkal később beköszönt még egyszer: Ole-Gunnar Solskjaer belepiszkált Mickael Silvestre ívelésébe, s ez elég volt ahhoz, hogy a villámgyorsan megforduló, egyszersmind méternyi előnyt szerző csatár levegye a labdát, majd átemelje Kiely fölött.

Ezután kizárólag azért nem következett felszabadult örömfoci, mert Sir Alex Ferguson tanítványai láthatóan eltökélték, hogy tovább javítják a gólkülönbségüket. (Igen bölcsen tették, annak tudatában, hogy ha mondjuk csak döntetlenre lesznek képesek az Everton ellen, akkor előfordulhat, hogy a gólkülönbség dönti el a bajnoki cím sorsát.) Beckham az 53. percben pompázatos keresztlabdával lepte meg az ellenállhatatlan Van Nistelrooyt, aki szinte egyetlen mozdulattal vette le és vágta a rövid sarokba a bőrt. Klasszikus mesterhármas!
A németalföldi mágus ténykedésének árnyékában nehéz volt érvényesülni ebben a fordulóban, de azért történtek még érdekes dolgok. Ott van például a Middlesbrough, amely egy hete – edzője, Steve McClaren állítása szerint – szezonbeli leggyengébb teljesítményével kapott ki Birminghamben, 3–0-ra. Most meg házi idényrekordot állított fel azzal, hogy öt góllal tömte ki a jobb sorsra érdemes Tottenhamet. Magyar idő szerint négy óra huszonöt körül a Spurs történetének egyik legborzalmasabb öt perce kezdődött, ebben az időszakban ugyanis Malcolm Christie, Juninho Paulista és Németh Szilárd egyaránt betalált a vendégkapuba, ráadásul a bíró kiállította Chris Perryt. Németh remekül játszott, előbb az ő kipattant lövését küldte a kapuba Christie, majd kiharcolt egy tizenegyest (ezt Juninho kihagyta, de az ismétlés már jó volt), végül a szlovákiai légiós maga is betalált. Azaz dehogy végül: a szünetben beállt Massimo Maccarone hozzátett még kettőt, az egyiket szintén Németh passzából.
Kétszeresen is nagy volt a tétje a West Ham–Chelsea összecsapásnak, mert az otthoniak a kiesés elől menekülnek, míg a látogatók a negyedik BL-helyen szeretnének végezni. A "kalapácsosok” három csatárral, de hetven percen keresztül eredménytelenül ostromolták a meglepően visszafogott Chelsea kapuját, és persze most is – a sérüléséből épp visszatért – Paolo Di Canio kellett a gólhoz. A veterán olasz a szünetben jött be, hogy eldöntse a londoni derbit, és eksztatikus állapotba hozza az Upton Park közönségét. Ez volt az ötvenedik találata a klub mezében, s bizonyára az egyik legfontosabb, hiszen a csapat ezzel pontszámban beérte az előtte álló Boltont. Nem mindennapi izgalmak várhatóak egy hét múlva, könnyen lehet, hogy Trevor Brooking, a West Ham ideiglenesen megbízott vezetőedzője benntartja a néhány hónapja még sereghajtó társaságot.
Foghatják a fejüket a liverpooli drukkerek, mert kedvenceik hatalmas lehetőséget szalasztottak el. A Chelsea vereségének köszönhetően Michael Owenéknek most egy pontot kellett volna szerezniük ahhoz, hogy az utolsó játéknapon egy másik döntetlen a BL-be repítse őket. Az egykori Liverpool-csatár, Nicolas Anelka viszont előbb büntetőből kiegyenlítette Milan Baros kapáslövésből elért gólját, majd a 92. percben megszerezte a győzelmet a Manchester Citynek. Így Gérard Houllier tanítványainak, ha jövőre a BL-ben akarnak játszani, meg kell majd verniük a Chelsea-t, méghozzá a Stamford Bridge-en – ahol eddig csak két vereséget szenvedtek a "kékek”.
A newcastle-iaknak már nincsenek efféle gondjaik, a Birmingham elleni diadallal az övék lett a bronzérem, vagyis az egyik BL-t érő pozíció. A meccs enyhe bulihangulatban kezdődött, átadták Alan Shearernek az Évtized Premiership-játékosa díjat, továbbá a hazaiak bemutatták új mezüket, egyszóval minden adott volt az ilyenkor szokásos látványos buktához. A portugál Hugo Vianának ugyanakkor merőben más elképzelései voltak az eredmény alakulásáról, s tettleg hozzájárult azok valóra váltásához: gyönyörű szabadrúgásgóllal juttatta vezetéshez csapatát, amely több mint egy félidőn át emberelőnyben játszva (Matthew Upsont állította ki a búcsúmeccsén dirigáló David Elleray) gond nélkül megszerezte a három pontot.Tv: a Sport1 vasárnap 17 órától közvetíti az Arsenal– Leeds United mérkőzést