Az idei férfi öttusa-világversenyek tétje az athéni részvétel kiharcolása, így mindenki sokszoros erővel veti magát a küzdelembe. Egyvalaki azonban "páholyból nézheti a társak csatározását, ugyanis a tavaly augusztusi budapesti Világkupa-döntőben aratott győzelmével már kvótát szerzett.
A litvánok világ- és Európa-bajnokáról, Andrejus Zadnieprovskisról van szó, aki a Westel Világkupán ki akarja köszörülni a csorbát, két hete a berlini Vk-forduló selejtezőjében ugyanis kiesett. A "baki” kijavítása félig már sikerült, hiszen a viadal pénteki selejtezőjéből csoportgyőztesként került a vasárnapi fináléba. – Mi történt Berlinben? – kézdeztük a 28 éves, rendkívül szimpatikus versenyzőt.– Otthon is mindenki ezt kérdezte tőlem – felelte Zadnieprovskis. – Tudja, az év elején két műtéten is átestem, az én térdemet is megoperálták, mint Balogh Gáborét. Csak februárban kezdtem el edzeni, könnyedén futni. Mindenekelőtt le kellett dolgoznom a felszaladt három kilót. A márciusi mexikói Világkupán csak azért indultam el, hogy ne veszítsem el a versenyrutinomat. Ezek után engem lepett meg a legjobban, hogy ilyen kevés edzéssel is második tudtam lenni. – Akkor még inkább helytálló a kérdés: mi történt Berlinben?– Kiestem, pályafutásom során először nem jutottam be a döntőbe. Pedig erre a versenyre már rendesen felkészültem, és nem hittem volna, hogy baj lesz. Tudja, ott is ilyen hatalmas mezőny indult, mint Budapesten, csak ott a nyolcvan versenyzőt nem három, hanem csak két csoportba osztották. A negyven-negyven résztvevőből pedig csak tizenhat-tizenhat lett döntős. Szörnyű! A futás előtt huszonnyolcadik voltam, hatalmasat futottam, és csak két másodpercen múlt a továbbutásom. Tizenhatan léptek tovább, én meg tizenhetedik lettem. Nincs ennél borzasztóbb! Persze egyszer mindenkinek át kell élnie a kiesést, most túl vagyok rajta, remélem, többet nem fordul elő. – A férfiak közül önnek már van kvótája. Milyen céljai vannak az idén?– A világ- és Európa-bajnokság a fő versenyem. – Világ- és Európa-bajnoki címe is van már.– Jó lenne, ha kettő lenne. Tavaly nagyon közel álltam második világbajnoki győzelmemhez, de a lovaglás megfosztott az aranyéremtől. Nagyon nehezen dolgoztam fel azt a versenyt, megviselt. Szerencsére néhány hét múlva a Világkupa-döntőn vigasztalódtam, az olimpiai kvóta kárpótolt a világbajnokságért.– Az olimpiára az egyik nagy esélyesként utazik majd, ott pályafutása csúcsára érhet. Utána is folytatja a versenyzést?– Nem tudom, ez függ az eredménytől. Ha nem szerepelek jól, akkor valószínúleg folytatom. Ha igen, elképzelhető, hogy abbahagyom. De nagyon nehéz belegondolni a búcsúba. Az öttusa sajátos betegség, akit megfertőz, nehezen gyógyul ki belőle. Én egyelőre élvezem ezt a betegséget.