Tatai edzőtábor, július második hete. A kedden kezdődő olimpiai kvalifikációs világbajnokságra készülő öttusázók számára a közös felkészülés utolsó hét napja.
A Simóka Bea, Kállai Ákos házaspárnak már hozott vb-érmeket Pesaro (fotó: Danis Barna)
A Simóka Bea, Kállai Ákos házaspárnak már hozott vb-érmeket Pesaro (fotó: Danis Barna)
De úgy is mondhatnánk: ezek már a nagy fellépés előtti utolsó simítások órái. A munka legnagyobb részét már elvégezték: egyrészt egész évben, másrészt pedig a közös felkészülés három hete során. Bár az előírt edzéseket mindenki ugyanolyan intenzitással végzi még az utolsó napon is, mint a táborozás első időszakában, gondolatban már egyre többen és egyre többször Olaszországban, azon belül is Pesaróban járnak. Abban a hangulatos városban, amely nem is olyan régen, 2000-ben már vendégül látta a világ legjobb öttusázóit. Kállai Ákos három éve csak a váltóban indult, ezúttal viszont a hagyományos egyéni és csapatversenyen, valamint a váltóban is szerepet kap. Kállai éppen túl van a lövőedzésén, és a futópálya mellé sétál. Ott rója a köröket felesége, az egyéniben vb-címvédő Simóka Bea, és a gondos férj figyeli párja mozgását. "Pesaro hallatán szép emlékek jutnak az eszembe. Ott lett először világbajnok a feleségem, Bea, méghozzá női váltóban, míg én a férfi váltóban bronzérmet nyertem – eleveníti fel az emlékeket a csapat- és váltóvilágbajnok Kállai Ákos. – Bízom benne, most is szép élményekkel térek majd haza. A világbajnokságot megelőző edzőtáborokban mindig csúcsformában szoktam lenni, most viszont még nem vagyok abban, és ezt jó jelnek érzem Pesaro előtt. Remélem, azt jelenti, hogy jövök fölfelé, és majd a versenyen leszek jó. Eddig úgy alakult a pályafutásom, hogy egyéniben nem nagyon bizonyítottam, az idén viszont én vezetem a Világkupa-pontversenyt, és a világranglistán is a második helyen állok a litván Zadnieprovskis mögött. Szóval, kellő önbizalommal, de nem öntelten vághatok majd neki a versenynek. Az elmúlt héten még nagyon izgultam, de már kezdek megnyugodni, vidámabb lenni, mert tudom, hogy mindent megtettem a sikerért, ennél többet nem lehetett. Most már csak ki kell hozni magamból a maximumot a világbajnokságon is…” Kállaihoz hasonló remek formáról tett tanúbizonyságot Füri Csilla, aki kifejezetten jó és eredményes időszakot tudhat maga mögött: megnyerte a székesfehérvári Világkupa-versenyt, bronzérmes volt Mexikóban, és Varsóban is az élbolyban, az ötödik helyen zárt. Még nézni is fárasztó, ahogy Tatán a hőség ellenére vágtázik a pályán. S az arca nem árulkodik arról, hogy kínlódás lenne számára a fejadag sokadszori teljesítése. "Ilyen remek idényem még sosem volt, pedig mindent ugyanúgy csináltam, mint eddig. Nem edzek sem többet, sem másként, talán mostanra ért be az elvégzett munka gyümölcse. Egyébként is, az öttusában alap a rengeteg edzés, és sokszor csak hajszálon múlik, hogy első leszel, vagy messze kerülsz a dobogótól. A varsói Világkupa-versenyen is csak pár méterrel előttem ért célba a harmadik, vagyis ha mondjuk egy tussal többet adok a páston, én állhattam volna a dobogón. S mennyivel másként értékelik a bronzérmet és az ötödik helyet! Ebből is látszik, hogy milyen apróságokon múlik valaki szereplésének a megítélése, pedig mindkettőben ugyanannyi munka van… Igaz, hogy három éve Pesaróban én nem versenyeztem, de így is ez lesz az ötödik vébém. Bár rutinos öttusázónak számítok, mégis nagyon izgulok. Illetve úgy pontosabb, hogy nagyon várom már a világbajnokság kezdetét, jó lenne már ott lenni a medencében, vagy mondjuk a páston. Csapatban címvédők vagyunk, és ha mindhármunknak kijön a lépés… Szóval, erős a csapatunk. Máshol általában csak két jó versenyző van, nálunk viszont Simóka Bea és Vörös Zsuzsi egyéni világbajnokok, és nekem is voltak már jó eredményeim. Jó lenne ismételni, megtartani az aranyat, mert ez azt jelentené, hogy egyéniben is jól szerepeltünk. Ez azért is fontos lenne, mert Pesaróban az érmek mellé athéni kvóta is jár.”