Armstrong a hatodikat akarja

"Valóra vált az álmom ezzel a győzelemmel. Az idei Tour de France nagyon kemény verseny volt, a legnehezebb, amelyen valaha indultam, nagyon el is fáradtam, örülök, hogy vége lett, és boldog vagyok, hogy így lett vége. Imádom ezt a sportágat, imádom a munkámat, és viszszatérek jövőre, a hatodik győzelemért” – mondta felszabadultan Armstrong a párizsi befutó után. Az amerikai jó néhány nehézséggel nézett szembe a három hét során, az Alpokban ezúttal nem nyújtott kiemelkedőt, az első időfutamon Ullrich csúnyán elpáholta, csapattársai a hegyekben többször is magára hagyták, de a Pireneusokban, a luz-ardinen-i befutónál egy bukás után fantasztikus hajrát nyitott, s döntő támadást mért riválisaira. A hatalmas lélektani terhet is ő bírta jobban, a mindent eldöntő 49 kilométeres egyéni időfutam során az őt üldöző Ullrich bukott, az amerikai pedig megőrizte előnyét. A rajt előtt Ullrichot nem sorolták az igazi esélyesek közé, sokkal többet beszéltek a spanyol Belokiról, az amerikai Hamiltonról, az olasz Simoniról vagy Garzelliről, a németet csak így emlegették: "visszatért, de két éve szinte semmit sem mutatott”. A Bianchi kapitánya sem várt sokat magától, a célja csupán egy szakaszgyőzelem volt. Ennél sokkal többet sikerült elérnie.
"Két hónappal ezelőtt nem hittem volna, hogy ilyen jól szerepelhetek a Touron, aztán pályafutásom egyik legjobb teljesítményére voltam képes. Nagyon közel voltam Armstronghoz, jövőre, biztos háttérrel, sokkal jobban fel fogok készülni!” – ígéri Ullrich, aki elárulta azt is, a szombati időfutam reggelén már tudta, az esős, hideg időben nem tudja majd megelőzni riválisát, ennek ellenére kockáztatott, s ez bukáshoz vezetett. Arról pedig, hogy milyen közel volt Armstronghoz: a csapatidőfutamon a US Postal együttese 45 másodperccel előzte meg a Bianchit, az egyéni időfutam előtt pedig 1:05 perc volt kettejük között a különbség – ez egyben adalék azoknak is, akik a csapatverseny létjogosultságát megkérdőjelezik. Ez persze aligha vigasztalja Ullrichot, aki ötödször lett második – de sohasem végzett ennél hátrébb – a Tour történetében.
A körversenyen a német egyik legjobb barátja, a kazah Alekszandr Vinokurov is remekül teljesített, az utolsó pireneusi szakaszig esélyes volt a végső győzelemre, s végül is betartotta a szavát: Armstrong és Ullrich mellett felállhatott a dobogóra. Ki kell emelni az amerikai Tyler Hamilton produkcióját is: a CSC kapitánya az első etapon a kulcscsontját törte, ennek ellenére teljesítette a távot – mi több: negyedik lett az összetettben.
A nagy vesztesek közé tartozik a spanyol Joseba Beloki, aki az Alpokban súlyos sérüléseket szenvedett a bukása során. Az ONCE hegyimenője egészen addig Armstrong nyakán volt, pályafutása során negyedszer állhatott volna a dobogóra. Még egy negatívum: a 19. szakasz után jelentették be, hogy az egyik kerekes EPO-tesztje pozitív eredményt hozott, a nevet csak a B-próba elvégzése után hozzák nyilvánosságra, de annyi már kiszivárgott, hogy az egyik olasz csapat versenyzőjéről van szó, aki idő előtt feladta a versenyt.
Ennél nagyobb tragédiától tartottak a szervezők, akik attól féltek, hogy a feszült világpolitikai helyzetben a terroristák célpontja lesz a Tour, szerencsére erről szó sem volt – csak felejthetetlen élményeket hozott a viadal minden szurkoló számára.
Számunkra is. Bodrogi László pályafutása során másodszor tekerte végig a Francia körverseny 3500 kilométerét, néhány hosszú, ígéretes szökéssel, a záró időfutamon pedig remek ötödik hellyel hívta fel magára a figyelmet, s az összetettben a 108. helyen végzett.
"Nagyon nehéz volt, nehezebb, mint amire számítottam, elsősorban azért, mert a sérülésem után nem tudtam megfelelően felkészülni, nem voltam elég erős. Mégis boldog vagyok, hogy elértem Párizst, az pedig megnyugtat, hogy az utolsó szakaszokon már egyre jobban éreztem magam, és végre eredményesen is szerepeltem. Biztos vagyok benne, hogy az őszi versenyeken e háromhetes erőpróba után igen jó teljesítményre leszek képes. A rajt előtt szakaszgyőzelemben reménykedtem és abban, hogy sikerül a tavalyinál jobb összetett eredményt elérnem, de ezeket a célokat az első napok után át kellett értékelnem. Kicsit csalódott vagyok, mert a pályafutásom szempontjából sokat segített volna a siker. A mélypont számomra az Alpokban jött el, alig tudtam átvészelni azokat a napokat, míg a csúcspont egyértelműen az utolsó két nap volt, amikor végre megmutattam magam. A csapat vezetői összességében elégedettek, nyertünk szakaszokat, elhoztuk a pöttyös trikót, sokszor szerepeltünk szökésekben, vagyis teljesítettük, amit vártak tőlünk. Ami a folytatást illeti, nincs sok időm pihenni, fontos versenyek következnek, Karlsruhéban és Belgiumban páros időfutamokon indulok, rajthoz állok a Holland körversenyen, s természetesen készülök egy újabb nagy erőpróbára, az októberi világbajnokságra” – foglalta össze röviden az elmúlt heteket Bodrogi.
Amúgy a napokban tényleg nem pihenhetnek a Tour-menők, elkezdődik a körversenyt követő kritériumversenyek sorozata, aki kíváncsi rá, kedden az ausztriai Grazban vagy pénteken az osztrák fővárosban a sárga trikós Lance Armstrongot is megnézheti…