A háromból két világbajnoki válogatóversenyt megnyert. A harmadikat csak azért szalasztotta el, mert talajon az egyik sorában megcsúszott, és hajmeresztő módon a fejére, majd a nyakára érkezett a szaltóból.
Fekete Levente: Tényleg mindenki alárendeli magát a csapatérdeknek (Fotó: Farkas József)
Fekete Levente: Tényleg mindenki alárendeli magát a csapatérdeknek (Fotó: Farkas József)
Fekete Levente tudta, ez a szer, no és az ugrás nem tartozik az erősségei közé, ám még ekkor is hitt abban, hogy Vereckei István szövetségi kapitány mind a hat szeren számít majd rá az augusztus 16-án kezdődő anaheimi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon. Aztán a kapitány úgy döntött, ugrásban kihagyja Feketét, s helyette Detrői Zoltánt, valamint Gál Róbertet indítja majd az egyéni összetett versenyben is csatába. – Csalódott? – Nem, szó sincs róla – mondta Fekete Levente. – Megértem a kapitány döntését, hiszen vannak nálam jobb ugrók is a válogatottban, és felesleges lenne csapatban pontokat veszítenünk azért, hogy nekem meglegyen az egyéni összetett kvalifikációm. – Ez diplomatikus válasz volt. – Annak érzi? Nézze, úgy vágtunk bele a világbajnoki felkészülésbe, hogy mindenkinek az agyában tudatosult: az elsődleges cél a legjobb tizenkettőbe kerülés, vagyis a csapat olimpiai részvételének a kivívása. Éppen ezért egyéni terveket nem is szövögetünk, tényleg mindenki alárendeli magát a csapatérdeknek. – Semmi kockázatvállalás? – Semmi. Arra törekszünk, hogy amit tudunk, tökéletesen hajtsuk végre Anaheimben, hiszen meggyőződésünk, hogy rontás nélküli versenyzéssel kivívhatjuk az athéni indulást. – Persze, de a hibátlan gyakorlatok között is van különbség. – Nyilvánvaló, hogy nem mindegy, milyen erősségű az a gyakorlat. Ám én úgy érzem, van keresnivalónk, hiszen rengeteget fejlődött a csapatunk az elmúlt időszakban. Ezt igazolják a tavaszi Világkupa-sikereink és a válogatott találkozókon elért eredményeink. Úgy érzem, ennyire kemény munkát még sohasem végeztünk, és mindenki nagyon elszánt. És ami a legfontosabb, mentálisan is felkészültünk erre a világbajnokságra. Bízom benne, hogy nagyobb megingás nélkül túljutunk rajta. – Ön elsősorban gyűrűn és lólengésben lehet húzóembere a csapatnak. A Világkupákon is ezeken a szereken ért el döntős eredményeket. Ezúttal melyik lehet a befutó? – Mindkét szeren roppant erős a mezőny, valóban nüanszok döntenek majd a helyezésekről. Ha az elmúlt versenyeket veszem alapul, lólengésben eredményesebb vagyok, ráadásul ezen a szeren megvan a pontozói háttér is. De mint mondtam, a csapatérdek miatt a biztonság a legfontosabb. Ha esetleg sikerülne a fináléba is bejutnom, ott majd ráérek kockázatni.