Tavaly, a debreceni szerenkénti világbajnokságot követően nagy volt a lelkesedés. Maráczi Márta női szövetségi kapitány ha nem is elitszintű, de tapasztalt és tehetséges, feltörekvő versenyzőkből egyaránt álló, "ütős csapatot tervezgetett a szombaton kezdődő anaheimi olimpiai kvalifikációs világbajnokságra. A lányok ebben a szellemben tértek téli pihenőre, és kezdték meg március végén-április elején a felkészülést a tengerentúli viadalra.
Aztán a tervek időközben módosultak. Az 1999-es tiencsini világbajnokságot is megjárt (és olimpiai kvótát szerző) Ónodi Gabriella váratlanul lemondta a válogatottságot, Strifler Angéla tanulmányaira hivatkozva bejelentette, nem vállalja a felkészülést a vb-re, míg Reubl Tünde nem épült fel tökéletesen sérüléseiből, így a kapitány megkezdhette a teljes átszervezést.A válogatott rutinosabb része tehát "levált”, s maradtak a fiatalok, akik közül Kiss Renáta és Szarka Krisztina már volt részvevője világversenynek, ám másik négy tornászunk, azaz Péntek Tünde, Drótos Nikoletta, Gál Kitti és Csire Anna még sohasem szerepelt nagy nemzetközi mezőnyben.– Különleges helyzetben vagyunk – mondta Maráczi Márta –, hiszen a válogatók alapján olyan csapatnak szavaztam bizalmat, amely inkább a jövőt jelképezi, nem a jelenben fog nagyot alkotni. Pedig az olimpiai kvalifikáció miatt most volna szükség egy rutinos, tapasztalt gárdára, ám az élet úgy hozta, hogy fiatalokkal kell nekifutnunk ennek a jelentős viadalnak.– Aggódik emiatt?– Egyáltalán nem. Főként azért, mert a realitások talaján tudtunk maradni. Előzetesen nem fogalmaztunk meg elérhetetlen álmokat, tisztában vagyunk vele, hogy nagy szerencse kellene ahhoz, hogy a csapat megszerezze az olimpiai kvalifikációt. Fiatal versenyzőink vannak, akik nincsenek Szvetlana Horkina-i adottságokkal megáldva, de roppant szorgalmasak és céltudatosak. – Korábban azt nyilatkozta róluk, hogy büszke, amiért egy pillanatig sem adták fel…– Így van. Bár már a kezdetekkor tudták, egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb tizenkét csapat között végeznek majd, ráadásul ezért egy időre bizonytalanná vált a női csapat utazása is, nem foglalkoztak a körülményekkel, keményen készültek a világbajnokságra. És eközben olyan csapattá formálódtak, amelyre a későbbiekben érdemes lesz építeni.– Vagyis teljes az összhang.– Abszolút. A felkészülés során akadtak mélypontok, de a lányok a lelkesedésükkel szerencsére egymást rángatták ki a gödörből. – És ez a lelkesedés hová repítheti majd a tanítványait?– Elsődleges cél, hogy rontás nélkül végezzék el a gyakorlataikat, és ha mindez sikerül, akkor szoros versenyben lehetnek azért, hogy tizenhat-tizennyolcadik hely valamelyikét megcsípjék. És akkor már két versenyzővel tervezhetünk az athéni olimpiára.