Kolonics a csapat mindenese

Kolonics Györgynek aligha volt roszszabb idénye a tavalyinál. Bokasérülés, vírusos megbetegedés, arccsonttörés, ínhüvelygyulladás. Ehhez képest Sevillában ő érte el a legjobb eredményt a magyar lapátforgatók közül: C–1 500 méteren vb-ezüstérmet szerzett. Hogy mire számítsunk most, egy nyugodt szezon csúcspontján? Elsősorban arra, hogy Kolonics György magára vállalja a magyar kenuscsapat megmentését, és a négy olimpiai számból háromban az ő közreműködésével szerezzük meg az athéni kvalifikációt. Másodsorban pedig arra, hogy Koló, a csapat "háromnegyede” megkaparintja tizenharmadik világbajnoki aranyérmét. E tett méltó jubileum lenne, tudniillik 1993-ban állt először a vb-dobogó tetején.
Miként egy évtizeddel ezelőtt, most is indul a C–2 500 méteres számban, amelyben – hiába tartja partnerével, Kozmann Györggyel egyetemben megtiszteltetésnek a kapitányi döntést – némiképp szükségből versenyez alig háromnegyed órával fő száma, az ötszáz egyes döntője után. A kötelezettség, a kvótaszerzés ezúttal erősebb mindennél, fontosabb Kolonics abbéli vágyánál, hogy elnyerje pályafutása első egyéni vb-aranyát.
A csepeli kenus persze épp azért világklasszis, mert nem csak a saját és mások elvárásainak képes megfelelni, hanem alkalmas olyan váratlan győzelmek elérésére, amellyel olykor még önmagát is meglepi (vö. C–1 500 m, Sydney).
"Jóslást ne várjon tőlem, hisz a kenusmezőnyben nincs olyan öreg csont, aki ne tudna meglepetést okozni – magyarázta a 31 éves Kolonics, aki persze csak a hozzá hasonló rutinos rókákra gondolt: - Mondhatnám, hogy a német Dittmerrel, az orosz Opaljevvel és a cseh Doktorral leszünk versenyben a dobogóért, de az idén feltámadt a bolgárból ausztrállá lett Marinov, a bolgár-bolgár Atanaszov és a kanadai Giles is. Persze magamat is idesorolom, de fogalmam sincs, ki állhat majd a dobogóra. Sebaj, a finálé résztvevőit elméletben azért – egy híján – máris összeszedtük.” Kolonics prókátoraként annyit megjegyezhetünk: hősünk a Lanier-tavon egy arany- és egy bronzérmet már belapátolt, igaz, minő "csekélység”, 1996-ban az atlantai játékokon.
Apropó, olimpia: a másik ötkarikás kenu egyes számban, ezer méteren Fürdök Gábor versenyezhet. A szegedi versenyző az utolsó pillanatban szerzett jogot az indulásra: fiatal klubtársát, Joób Mártont pótválogatón győzte le. Fürdök rutinos világbajnoki szereplő, érmet azonban ez ideig nem szerzett.
"Az elmúlt években a párost erőltettük, de valami mindig hiányzott a kiugráshoz – említette Fürdök. – Hosszú távon gondolkodom az egyesbéli versenyzésben, ám jövőre C–2-ben is újra versenyezni fogok. Természetesen most az egyeshez is nagy reményeket fűzök: Joób Marci az idén két Világkupán is a negyedik helyen végzett, s mivel én itthon jobbnak bizonyultam nála, most nekem illene az első három hely egyikét megcéloznom.”
A harmadik C–1-es számban Malzomsoki Sándor térdel hajóba, s ha jók a megérzései, ő is éremért versenghet: "Az ukrán Sablin a szám specialistája, de ő sem verhetetlen. Tavaly Opaljev győzött, míg az idén akár nekem is kijöhet a végén a lépés, pontosabban a húzás. Fogadást azért ne kössünk egyikőnk sikerére sem egy olyan futamban, amikor fél másodpercen belül beérhet az első öt helyezett.”

C–1 200 m
Címvédő: Makszim Opaljev (Oroszország)

MALOMSOKI SÁNDOR
Született: 1979. január 2., Paks
Klub/edző: Dunaferr/Vízi Gábor
Vb-múlt: vb-1.

C–1 500 m
Címvédő: Makszim Opaljev (Oroszország)

KOLONICS GYÖRGY
Született: 1972. június 4., Budapest
Klub/edző: Csepel/Ludasi Róbert
Olimpiai és vb-múlt: 2x olimpiai-1., olimpiai-3., 12x vb-1., 2x vb-2., vb-3.

C–1 1000 m
Címvédő: Andreas Dittmer (Németország)

FÜRDÖK GÁBOR
Született: 1974. február 16., Szeged
Klub/edző: Démász-Szeged/Kása Ferenc
Vb-múlt: –