Talmácsi Malagutira váltott

Talmácsi Gábor döntött: az olasz Malagutinál folytatja a pályafutását. Ez első hallásra talán egy kicsit furcsának tűnik, hiszen a motorsportban nem túl otthonos rajongók talán még nem is hallottak erről a márkáról, de a szerződés aláírását rengeteg tárgyalás és egyeztetés előzte meg.
Talmácsi, úgy tűnik, tudja, mit csinál. A számára legjobb ajánlatot fogadta el. Egy évre írt alá a Malagutihoz, de a csapatnak hosszú távú tervei vannak vele, mert további egy idényre opciójuk van a fiatal magyar tehetségre.
– Bolognában pénteken írtuk alá a szerződést, most már biztos, hogy a Malagutinál folytatom – mondta Talmácsi.
– Miért választotta éppen ezt a csapatot?
– Mert szerintem ez volt a legjobb ajánlat, amit kaptam. Szívesen maradtam volna a mostani csapatomnál is, mert jól éreztem ott magam, de nem kaptam ajánlatot. Az ok egyszerű: a szponzorok Jenkner mellé olasz versenyzőt akarnak, én pedig nem vagyok olasz.
– Barátságban váltak el?
– Igen. Azt is bevallották, ha maradnék, akkor sem tudnának nekem olyan motort garantálni, amilyent Jenkner kap. Csak egy "tuti” erőforrást kap a csapat, és az a németé. Ôk végig tudták, hogy az én motorom rosszabb, mint Jenkneré, de nem tudtak vele mit csinálni.
– Nem próbált meg egy másik apriliás csapatot keresni?
– Voltak ajánlataim tőlük is, de nem jelentették ki egyértelműen, hogy én leszek az első számú pilótájuk. Azt mondták: lehet, de ahhoz jól kell menni. A Malaguti volt az egyetlen, amely nyíltan vállalta, hogy hozzám igazítja a terveit, hogy mindent megad nekem, amit csak szeretnék.
– Vannak már részletes terveik?
– Igen, és ez is tetszik bennük. Korábban mindig úgy indultunk neki az évnek, hogy csak lesz majd valahogy, most azonban pontosan tudom, mit fogok csinálni az elkövetkező egy hónapban.
– És mit?
– Rengeteget tesztelünk, erre szükség is lesz, hiszen a motor teljesen más lesz jövőre. A Malagutit a Seel Motorsport fejleszti Németországban, de a gyárnak Olaszországban is lesz egy székhelye. Ez a két csapat dolgozik majd közösen a motoromon. Jörg Seelben egyébként tökéletesen megbízom, jól ismerjük egymást, hiszen az Európa-bajnokságon is versenyeztem a motorjával, és tavaly azzal lettem negyedik Brazíliában.
– Hol lesznek a legközelebbi tesztek?
– Az elkövetkező hetekben indulok két spanyol bajnoki futamon, azért, hogy megnézzük, mit tehetünk a motor fejlesztése érdekében. Decemberben pedig Moszkvába utazom, hogy elkezdjük az aerodinamikai fejlesztéseket.
– Moszkvába?
– Igen, mert ott van a gyárnak olyan szélcsatornája, amelyben ez megoldható. Ott nézzük meg, milyen az új spoiler, és próbáljuk a legjobbat kihozni magunkból.
– Hogy zajlik pontosan egy ilyen teszt?
– Száznyolcvan kilométer per órás sebességgel fújják a szelet a motorra, amire engem rákötöznek, nehogy véletlenül a teszt után ne legyen versenyzőjük.
– A korábbi években a szüleinek, a támogatóinak rengeteg pénzt kellett áldozniuk önre. Még most is fizetnie kell azért, hogy lehetőséget kapjon?
– Nem. Ez lesz az első olyan év, amikor már fizetést is kapok.
– Bízik magában? Bízik abban, hogy jó fejlesztőpilóta válik önből?
– A korábbi, gyengécske csapataim motorjait is fel tudtam hozni elég magas szintre. Az Apriliát csak azért nem, mert ott adva voltak a lehetőségek. Kaptam valamit, és azon nem lehetett változtatni. Persze, nem mondom, hogy az Aprilia nem jó motor, mert ez nem igaz, hiszen futamokat nyernek vele. Csak az nem az én Apriliám volt.
– Milyen eredményt vár magától jövőre?
– Nem tudom megmondani. Remélem, hogy már az első futamokra öszszeáll a motor, de az is benne van a pakliban, hogy nem. A gép térhálós csővázra épül, amilyen eddig nem volt a 125 köbcentis kategóriában – a többiek alumíniumvázzal dolgoznak. Úgy érzem, van esélyünk arra, hogy jó motort csináljunk. De visszatérve az eredeti kérdésre: én már azzal is elégedett lennék, ha mindig benne lennénk az első tízben. Persze, a szívem mélyén nyerni akarok, de nem tudom, menynyire reális ez egy ilyen fiatal csapattal.