"Ízelítőt kaptunk, mi várhat ránk a jövő évi Európa-bajnokságon" összegezte rezignáltan a NémetországFranciaország barátságos mérkőzés tapasztalatait az ARD televíziós társaság kommentátora.
David Trezeguet-nek (20) sikerült, ami Gelsenkirchenben a német védôknek nem: utolérte a franciák ászát, Thierry Henryt
David Trezeguet-nek (20) sikerült, ami Gelsenkirchenben a német védôknek nem: utolérte a franciák ászát, Thierry Henryt
Tény, a favoritnak a derbi napján kell futnia, no de ilyen állapotból nehéz lesz olyanba kerülni, hogy például a szombaton takaréklángon égve is parádés bemutatót tartó francia nemzeti tizeneggyel érdemben is versenyre tudjon kelni Portugáliában… Mert az Arena AufSchalkéban talán ha negyedóráig érződött, hogy a világbajnoki ezüstérmes az Európa-bajnokkal meccsel. A tavaly a Távol-Keleten a legjobb európai gárdaként a második helyen végző Németország addig tudta tartani a lépést a franciákkal, azt követően jobbára egy csapat futballozott. Időnként egészen magas színvonalon! Henry például fejelt egy gólt, majd már-már lehetetlen labdaátvételt követően rúgatott egyet "ikerpárjával", Trezeguet-vel, majd együtt tapsolt a nézőkkel, midőn Zidane álompasszából a Juventus csatára beállította a 3–0-s végeredményt. Eközben a nagycsapatok ellen 2000 októbere óta nyeretlen németek Kuranyi lécen csattanó lövésénél tovább nem jutottak. A diadal egyben új rekord is a francia válogatott életében, Jacques Santini gárdája egymás után tizenharmadszor nyert (sorrendben Málta, Izrael, Egyiptom, Kolumbia, Japán, Új-Zéland, Törökország, Kamerun, Svájc, Ciprus, Szlovénia, Izrael és Németország volt az áldozat), márpedig ilyen remek szériára még a Michel Platini-féle nemzeti csapat sem volt képes. Ôk megálltak 12-nél, még 1984 februárja és decembere között. (A Santini-gárda legutóbb 2003. február 12-én, Csehországtól kapott ki 2–0-ra, hazai pályán.) És ha már a statisztikáknál tartunk: a gallok zsinórban negyedszer verték meg a háromszoros világbajnokot, de ilyen különbségű diadalt legutóbb az 1958-as vb-n (6:3) tudtak aratni nagy vetélytársuk ellen. "Ellenfelünk atletikus játékával szemben mi megpróbáltunk a mozgékonyságra hangsúlyt helyezni. A második gólunk kihúzta a németek lába alól a talajt. Azt követően is teljes intenzitással játszottunk, csak a végső robbanás hiányzott a játékunkból. Nagyon fontos, hogy tökéletes kollektívaként működött a csapat, mindegy, ki jött be, azonnal beilleszkedett a gépezetbe, és részt vállalt a nagyszerű előadásból" – értékelte a látottakat Santini kapitány. Thierry Henry picit harciasabban közelítette meg a meccset: "Ez tényleg szép volt. Nálunk senki sem felejtette el az ezerkilencszáznyolcvankettes elveszített világbajnoki elődöntőt vagy az ezerkilencszáznyolcvanhatos kudarcot. Jól szórakoztam. És mindig jól akarok szórakozni, még akkor is, ha a haverjaimmal az udvaron focizom." "Szuper ez az eredmény – ünnepelt egy sort a franciák egyik Bundesliga-légiósa, Willy Sagnol. – Nagyon sok jó futballistánk van, Zidane, Henry, Trezeguet, és még sorolhatnám, velük azért sokkal könnyebb jól játszani. Németországnak nincs Zidane-ja vagy Henry-ja." Az egyértelmű különbség, valamint az elég gyakran iskolázó jelleget öltő játék láttán azon sem kell csodálkozni, hogy a németek nagyon szerényen nyilatkoztak az összecsapás után. "Azt hiszem, az eredmény önmagáért beszél – fogalmazott Michael Ballack. – Ha vezettünk volna, talán másként alakul az öszszecsapás, de ezen nem érdemes filozofálni. Sajnos az ilyen nagycsapatoknak, mint a francia, elég egy nagy helyzet, és az ellenfél máris szaladhat az eredmény után. Mi szaladtunk, nem álltunk be védekezni, de még nem jutottunk el odáig, hogy fordítani tudjunk. Látható volt, hogy a franciáknál nem csupán egy vagy két ember, hanem mindenki magas szinten képes futballozni. Csak csapatként tarthattunk volna velük lépést. Be kell látnunk, hogy a német válogatott ma még nem képvisel olyan klasszist, mint a francia." "Nagyon nehéz ez a csomag, három hónapig cipelhetjük magunkkal – mondta Rudi Völler csapatfőnök, aki legközelebb februárban Hollandia ellen vezetheti csatába övéit. – Azt hittem, ezzel a csapattal valamit el tudunk érni, de rá kellett jönnöm, hogy a franciáknak kiváló együttesük van. Nulla kettő után esélyünk sem volt, attól kezdve riválisunk külön világban futballozott. Ilyen vetélytárs ellen csak akkor tudunk helytállni, ha élünk a saját lehetőségeinkkel. Az első félidőben nem használtuk ki a helyzeteinket. Wörnsnek nagyon rossz napja volt, Ballack sem játszott olyan jól, ahogyan tud, ha összehasonlítanánk Zidane-nal, csak rosszul jöhetne ki belőle. De nem lehet csupán a két játékos nyakába varrni a vereséget."